erős felhőzet
kevés felhő
szórványos felhőzet
A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?
A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két, Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)
Felsőaha, Felvidék Fotó: wikipédia
Szentmáté, Erdély
Mai településismertetőink AHA Egykori Zsitva-völgyi magyar kisközség. Más néven Felsőaha, szlovákul: Horný Ohaj, ma Verebély városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. A trianoni békeszerződésig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. Az oklevelek már 1265-ben említik. 1319-ben Tamás érsek kapja cserébe az esztergomi káptalantól, mely tehát a legrégibb ismert birtokosa. A verebélyi érseki székhez tartozott és egyike volt az 1618-ban a törököknek behódolt Bars vármegyei községeknek, amikor az idevonatkozó oklevelekben Acha alakban írják a nevét. Az 1657-es összeírás 13 elpusztult telket talált itt. Lakosai római katolikusok, számuk 719, de templom nincs a faluban. A község postája, távírója és vasúti állomása Verebély (1903). 2011-ben Verebély 8970 lakosából 8318 szlovák, 339 magyar, 52 cseh és 237 ismeretlen nemzetiségű. Itt született Jókai Mária (1937) néprajztudós, a Zoboralja népviseletének és hagyományainak UNESCO-díjjal elismert kutatója. (Források: Wikipédia: Magyarország vármegyéi és városai (1903); Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Charta XXI-tag.) SZENTMÁTÉ Korábban Szászmáté, román neve Matei, németül: Mathesdorf, Mathiasdorf, szászul Matesdref, Matesdraf. Település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Községközpont, amelynek 733 lakosából 606 magyar (2011). A falu 1391-ben jelenik meg először a forrásokban, Mathe néven. A szász szabadság csak a királyi birtokokon megtelepülőket illette, aki egyházi vagy magánbirtokon települt meg, az a földesúr fennhatósága alá tartozott. A német és vallon bevándorlókat gerébek vezették, akik nemegyszer az általuk alapított falvaknak a nevüket adták. A Szentmátéhoz közeli Szászmóric (a Moritz német személynév a római kori Mauritiusból származik), Kétel meg Szászencs is így kapott német eredetű nevet (létezik Kethel és Kethelsen, azaz Kethel fia germán családnév). A gerébek megpróbáltak a királytól a királyi kerületen kívül eső birtokot is szerezni, így aztán még a német telepesek felett is földesúri jogokat gyakoroltak. Egyik-másik elköltözött a faluból, átengedte a falut a lakosságnak. II. András király megígérte 1224-ben, hogy a hét szász székben nem adományoz földesúrnak birtokot, de kivételek visszavonhatatlanul már előtte is történtek. A geréb bíró, közigazgatási hatóság és katonai parancsnok volt egy személyben, tisztségét örökölte. Tisztsége összeforrt ingatlan vagyonával, amit eladhatott, zálogba vethetett. Szentmáté XVI–XVII. századi szász lakossága jobbágy lett. A 16. században a falu földesura a Kendi család, majd 1615-től a 19. századig a Hallerek. 1622-ben még létezett itt evangélikus egyházközség. Szász lakói a hadak 1661 és 1663 közti vonulásainak eshettek áldozatul. Helyükre a Haller család 1702 körül telepített református magyarokat a két Küküllő vidékéről – például a ma Szeben megyei Darlacról –, és ugyancsak a 18. században költöztek be az első (görögkatolikus) román lakók is. (Forrás: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Matei.ro)Mai feladványunk
Zsitvagyarmat, Felvidék Fotó: Charta XXI
Szépkenyerűszentmárton, Erdély Fotó: Charta XXI
.jpg)
 cm.jpg)
