A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Avasújváros, Erdély                                                                                                             Fotó: Charta XXI

Alsóittebe, Vajdaság                                                                         Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk AVASÚJVÁROS Község Romániában, Szatmár megyében. Román neve Orașu Nou, korábban Ioarăș, az Avasság központja.A Gutin- és az Avas-hegység által körbezárt hosszan elnyúló fennsíkon, a Tálna-patak völgyében, 37 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől. Már 1270-től említik az iratok, tehát ezt az évet tekinthetjük a település alapítási esztendejének. Az első avasi település az Újvárosi család birtokához tartozott. „Avas Ország” központja, majd 1633-ban városként említik az iratok. Régi, szép neve Mezőújváros volt. Nevének eredete egyelőre nem egyértelműen tisztázott. Az egyik lehetőség szerint Újvárosi János lehet a település névadója, mert első tulajdonosa az Újvári család volt. A másik lehetőség szerint a neve onnan is származhat, hogy a tatárjárás során feldúlt aranyosmegyesi vár lakói ide menekültek és itt építették fel az új várost. A helyi mondák szerint a falu legalább háromszor változtatta a helyét. 1717-ben a tatárok végeztek itt nagy pusztítást, akiket Bagossy László alispánnak végül sikerült levernie. 1810-ben a gr. Károlyi, gróf Teleki, báró Wesselényi, gróf Barkóczy, gróf Kornis, báró Vécsey és báró Bánffy családok birtoka. A 20. század elején a településnek 1822 lakosa volt, ebből 1605 magyar, 217 román. 2002-ben 3972, ebből 1461 román, 2369 magyar és 136 cigány. 2011-ben 3806 lakosából 1332 román, 2368 magyar anyanyelvű. Napjainkban 1892 lakosa van, ebből 1685 magyar. Harminc év alatt a népesség gyakorlatilag megfeleződött, ami az elvándorlással és a külföldi munkavállalással magyarázható. (Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Szatmar.ro) ALSÓITTEBE Másként Alsóittabé vagy Magyarittebe, szerbül Нови Итебеј / Novi Itebej, németül Neu Itebe, falu a Vajdaságban, Szerbia északi tartományában. Közigazgatásilag Bégaszentgyörgy községhez tartozik. A-Béga folyó és a Béga-csatorna közt fekszik, Nagybecskerek városától északkeletre, közúton 37 km-re. A falu hivatalos magyar neve jelenleg Magyarittabé, de helyesebb lenne a Magyarittebe hivatalossá tétele, mert ez utóbbi szerepel a település 1786. évi első anyakönyvében, és azért is, mert az „ittabé” névelem újabb keletű kifejezés. Ha Ittabét tekintjük az ún. alaptelepülésnek, akkor megemlítendő, hogy az első Ittabé írásos említése 1219-ből származik. A hajdani Keve vármegye egyetlen ismert egyházi intézménye az ittebei bencés prépostság. A török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett. Az újratelepítéskor a második Ittabének az 1780. körül létrejött Szerbittabét tekintjük, Magyarittabé így a harmadik Ittabé falu (1786). A telepesek túlnyomórészt Békés város környékéről származtak el. Összesen 44, főként kelet-magyarországi települést nevez meg az első anyakönyv. A falu nevezetessége a 744 férőhelyes református templom (1861–1866). Előtte állt egyike a két délvidéki Kossuth-szobornak (1904), amelyet a bevonuló szerbek a talapzatáról lelöktek, ezért a helyiek a református templomban helyezték el. 1941 tavaszán állították fel újra, megemlékezéseket, koszorúzásokat pedig 1990 óta tartanak ismét. 2015 tavaszán ismeretlen tettesek a szobrot ellopták. 2016. március 15-én került sor az új Kossuth-szobor felavatására. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Adattar.vmmi.org) Mai feladványunk

Bajsa, Vajdaság                                                                                                           Fotó: WikipédiaBarsendréd, Felvidék                                                                                                                        Fotó: Wikipédia