A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Eszkáros, Felvidék                                                                                                            Fotó: Wikipédia

Oltszakadát, Erdély                                                                             Fotó: Romerterv.hu

Mai településismertetőnk ESZKÁROS Szlovák neve Skároš, község Felvidéken, a mai Szlovákia Kassai kerülete Kassa-vidéki járásában. Hivatalos neve 1899-ig Szkáros volt. Kassától 20 km-re délkeletre, közvetlenül a magyar határ északi oldalán. Trianon előtt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután az új csehszlovák államhoz került. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. Feljegyzésben 1270-ben „Skarus” néven említik, mint Füzér várához tartozó települést. Várát, amelynek romjai kis mértékben látszanak, valószínűleg a 13–14. században építették, a 15. századi – husziták elleni – hadjáratokban pusztult el. A korábbi birtokos, (az Aba nemzetség) kihalása után 1335-ben Károly Róbert a Drugetheknek adta. 1387-ben már állt a temploma is. 1427-ben 15 portát számláltak, ez mintegy száz lakost jelenthetett. 1910-ben 431-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 1013 lakosából 991 szlovák volt. 2011-ben 1113 lakosából 1010 szlovák és 87 cigány. Második világháborús hadtörténeti emlékparkja a közel egy hónapig (1944 december) tartó csatározásoknak állít emléket. A faluban áll (még) a nagy hírű Fekete-család kastélya, melyet korábban oktatási célra használtak, de miután az iskola új intézménybe költözött, az épület gyalázatos állapotba került. „De facto az állam és a bíróságok kezében van, amelyek már évek óta nem tudnak döntésre jutni. Nekünk igazából mindegy lenne, ki a tulajdonos, csak sikerüljön megmenteni. Viszont ennek kapcsán elég borúlátó vagyok” – nyilatkozta Ľubomír Vranka polgármester idén januárban a ma7.sk portál munkatársának. (Charta XXI/Simó Márton, ma7.sk, Wikipédia) OLTSZAKADÁT Román neve Săcădate, erdélyi szász nyelven Seck, egy szórványmagyarság által lakott kis falu Romániában, Szeben megyében. A Nagyszeben vonzáskörzetében található, egykor döntően szász többségű települések közé ékelődött Oltszakadát magyarok által alapított falu, ahol kicsiny magyar közösség él együtt évszázadok óta a többségbe került román társadalommal. 1850-ben 185, 1920-ban 196, 1977-ben pedig 173 fős volt a közösség, amelyre nem jellemzők a vegyes házasságok. Az 582 lakosból ma 125 vallja magát magyarnak. A falu központjában állnak a magyarok lakta házak és a 13. század elején épült templom. Utóbbi eredetileg háromhajós bazilika volt, ám oldalhajóit lebontották. Főhajójához nyugat felől zömök, erős torony csatlakozik. Főszentélye patkó alaprajzú apszisból és szentélynégyzetből áll. Értékét leginkább oszlopbélletes nyugati kapuzata jelzi, amely több környékbeli szász templom kapuzatával szoros rokonságot mutat. Az épületet több pusztulás érte, a 18. század derekán jelentős felújításon ment át. A templom a gyülekezet erőfeszítései ellenére is elavult műszaki állapotban van, átfogó helyreállítási és restaurálási munkákat igényel. 2015-ben a tetőzet helyreállítása készült el, 2016-ban vízelvezetési, feltárási munkákat végeztek, majd, mihelyt elkészülnek a további helyreállítási tervek, újabb fázisok kerülnek sorra. Pozitív fejlemény, hogy Oltszakadáton, mint Erdély egyik legtávolabb eső magyar nyelvszigetén pozitív a népszaporulat, ami lehetővé tehetné akár az óvodaindítást is. (Charta XXI/Simó Márton, romerterv.hu, evangelikus.hu, hazajaroegylet.hu, Wikipédia)

Fakóvezekény, Felvidék                                                                    Fotó: WikipédiaFelőr, Erdély                                                  Fotó: Wikipédia