A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton) Mai településismertetőnk: ABARA A nem is olyan kicsi, 720 lelket számláló falu polgárai örömmel osztják meg az idegenekkel azt a legendát, ami egy szomorú, igen régen történt eseményről regél. Az Ung-vidék kapujának tartott Abara, a falubeli Abarai Kata úrnőről kapta a nevét, aki egy könnyű csónakon menekült a pogányok elől a szomszédos deregnyői várba, ahol a kedvese lakott. Hogy a pogányok el ne fogják, pogány ruhát öltött magára. Ez lett a veszte, mert a kedvese parancsára minden pogány ruhába öltözött nőt elfogtak és megvakítottak. Ez lett szegény Abarai Katica sorsa is. Erről kapta a nevét a közelben fekvő Szemszúró-domb nevű település. A rengeteg értéket, amit magával vitt, az Ung egyik holtágában elsüllyesztette. Így lett egy holtági tó neve Kincses-tó. Abara életében ma is fontos szerepet játszik a víz, ami pedig arra inspirálta Abara vezetőit, hogy ezt kihasználva idegenforgalmi és turisztikai központot hozzanak létre. Csuri Árpád, aki a rendszerváltozás óta megszakítás nélkül Abara polgármestere, élete céljának tűzte ki Abara fejlesztését, felvirágoztatását. Abara polgárairól a következőket mondta: „Abarán szorgalmas, tisztességes, kezük munkája nyomán módossá vált emberek laknak, akikben benne van az összetartozás, a szülőfaluhoz való kötődés. Amit elértünk, azt ennek a kitartó és céltudatos munkának köszönhetjük.” A falu a városi életre emlékeztető modernizáláson ment át, hiszen felújították gyakorlatilag a teljes közműrendszert: a csatornahálózatot, létrehozták a víztisztító állomást, korszerűsítették a falu közvilágítását, felújították a járdákat, a falu közútjait, modernizálták a köztereket, kiépítették a térfigyelő kamerarendszert. Egy éve hozták nyilvánosságra a legnagyobb beruházási tervüket, a határon átnyúló, félmillió euró összértékű turisztikai tervüket, melynek értelmében vízi élményút és szárazföldi tanösvény kialakításának fognak, amely magába foglalja majd a csónak- és sétahajó-kikötőt, különféle szolgáltatásokat, látványélmény-helyeket, horgásztavat, vízi sportokra, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas területeket. A legközelebbi magyar várostól, Sátoraljaújhelytől mindössze 30 km választja el. A Milói Vénusz mellett már Abarai Vénusz is létezik. Ez egy agyagból készült nőalak, amely becslések szerint 5600 éves, és csak nemrég került elő egy építkezés során. A települést 1221-ben említik először, a 15. században már mezőváros. A 16. századi tulajdonosai között a Bánffy-családot is említik, amelyik valószínűleg nem azonos az alsó- és felsőlendvai Bánffy családdal, de a rokonság nem kizárható. Később Rákóczi, Lórántffy, majd a Széchenyiek birtoka lett. Summa summarum, ez is terra Hungarica volt, Zemplén megyéhez tartozott, a Magyar Királysághoz, majd Csehszlovákiához, 1938-tól 1945-ig ismét Magyarországhoz, most pedig a független Szlovákiához. Lakossága a 2001-es népszámlálás alapján: 69,29% magyar, 28,29% szlovák 1,43% roma. Lakossága számokban: 1910-ben 721-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 1991-ben 649 lakosának 83%-a magyar. 2001-ben 700-an lakták, ebből 485 magyar és 198 szlovák. 2011-ben 719 lakosából 413 magyar és 265 szlovák. Vallási megoszlás szerint: 17,57 % római-katolikus, 9,86 % görög-katolikus, 5,57 % vallási hovatartozás nélküli, 3,43 % ortodox, 0,57% evangélikus. (Ez az összeállítás a Wikipédia alapján és Suzana Guoth írása felhasználásával készült.) Mai feladványunk: Nyírágói látkép                                                                                                                                  fotó: nyrovce.sk Abrudbánya templomai                                                                                                fotó: diaszporaalapitvany.ro