borús égbolt
A MOL Ligából dobbantott
Befejeződött Szentpéterváron a magyar jégkorong-válogatott szereplése a legjobbak között. Jövőre újból egy értékcsoporttal alább kerültek Sofronék, miután nem sikerült a bentmaradás a legjobbak között. A csoda viszont összejött: volt egy meccs, amelyet győztesen hagyhattak el 77 év után.
Amúgy az egész világbajnokság egy nagy csoda volt a magyar jégkorong szempontjából. Kezdve attól, hogy a magyar csapat minden meccset végigküzdve derekasan helytállt egy olyan környezetben, amilyenben nagyon kevesen játszhattak. Hét meccset ütöttek le tíz nap alatt, és mindegyiken maximális fordulatszámon kellett pörögjenek, hogy tisztességes eredmények szülessenek. Másodsorban a kilátogató szurkolók, köztük csíkszeredaiak is, ingyen pozitív országimázst készítettek fantasztikus szurkolásukkal, amelyre az egész világ felfigyelt. A kisesés után mindenki a magyarokat sajnálta, hogy nem lehetnek ott jövőre a német–francia közös rendezésű vébén. Az más tál tészta, hogy még nem érett oda ez a válogatott. Talán két-három éven belül.
Mindezek után jött az újabb csoda. Draft nélkül azonnal szerződést kötött Vay Ádám, egy 22 éves fiatalember, az észak-amerikai profi ligában (NHL) szereplő Minnesota Wild-dal. Már ezért megérte a magyar jégkorongnak a világbajnoki szereplés, még akkor is, ha nem biztos játéklehetőséghez jut majd az NHL-be. A két székely, Sofron, illetve Bartalis pedig olyant futott Szentpéterváron, hogy csoda lenne, ha maradnának Klagenfurtban, illetve Fehérváron.
Jövőre pedig újra neki lehet ugrani a feljutásnak, még akkor is, ha borzasztóan nehéz lesz. A romániai válogatott két osztállyal alább bukfencezhet valahogy, learatva és begyűjtve az elmúlt 15-20 év szakmai munkájának gyümölcsét, amely magas nívójához alaposan hozzájárult az itthoni jégkorong-társadalom.
Darvas Attila
