Kevesebb vadkárt jegyeztek 2023-ban megyénkben, mint az előző évben, de még így is jelentős veszteségeket okoztak a vadállatok a gazdáknak. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél érdeklődve megtudtuk, tavaly összesen 538 vadkár miatt készítettek jegyzőkönyvet. 505 esetben medvék, 33 alkalommal farkasok garázdálkodása miatt indult kártérítési eljárás. A vadkárok értéke 2 156 208 lej, ebből több mint 1,2 millió lejt még nem fizetett ki a környezetvédelmi minisztérium. 

– Annak ellenére, hogy a törvény megszabja, mennyi időn belül kell a károkat rendezni, a minisztérium még nagyon el van maradva. A kár felmérésétől számítva tíz napon belül kell a jegyzőkönyvben foglaltakat elbírálni, utána pedig harminc napon belül fizetnie kellene a minisztériumnak. Úgy tűnik, hogy az anyagi források ezt nem teszik lehetővé, mert a nyár közepe óta nagyjából késnek a kifizetések. Jelenleg a szeptember eleje előtt történt káresetek vannak kifizetve.
 A többiekre a szükséges anyagi forrásokat igényeltük a minisztériumtól, de még pénzek nem érkeztek, úgyhogy nincs mit a gazdák számára továbbutalni

– részletezte lapunk megkeresésére Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályának felelőse, arra is rámutatva, a károk harmadát október után jegyezték.
Egyébként a nagyvad négy alkalommal emberre is támadt. Ez a szám is jóval kisebb a korábbi évekhez képest, hiszen olyan év is volt, amikor a medve mintegy húsz alkalommal sebesített meg személyeket.

– A vadásztársulatok, a vadgazdák minden tavasszal felmérik az állományt a területeiken, mi összesítjük az adatokat. Ezek alapján 2300 körül van megyénkben az állomány, de tudni kell, hogy ezeket az adatokat a minisztérium nem ebben a formában fogadja el, mivelhogy a medvék nagyobb mozgásterületét figyelembe véve elkerülhetetlen a többszörös számolás. Például, ha egy medvét nyilvántartanak több szomszédos vadászterületen, akkor 25-30 százalékos túlbecsléssel szokta a minisztérium véglegesíteni a medveállomány számát

– összegzett Szabó Szilárd.