A mi mocskunk

HN-információ
„Újabb megalázott/megerőszakolt patakmeder. A képek csak a töredékét mutatják be annak, ami ott van. És mindez az első település után, amin átfolyik. A sors iróniája, hogy a neve: SZÉPVÍZ pataka. Vajon ha ilyen állapotban látná Szent László, ugyanúgy vélekedne-e róla, mint hajdanán? Ez különösen fáj. Akik ismernek, tudják miért.” Ezekkel a sorokkal tett közzé néhány fotót a saját Facebook-profilján Potozky László, a közismert természetvédő, alapítványi vezető és természetfotós. A képeken játékbaba, műanyag láda, rothadó pityóka zsákoslag, törött cserepek halommal, használt autógumik, műanyag palackok tömegével. A mi mocskunk – hívhatjuk szemétnek, hulladéknak, piszoknak, vagy aminek akarjuk. Huszonév szelektív hulladékgyűjtési próbálkozás és nevelés után. Valami nagyon nincs rendben. Mert nem Szépvíz az egyetlen patak, az egyetlen község, ahol az olvadás ismét a mocskos valósággal szembesít – miközben folyamatosan takarítunk, válogatunk és „implementálunk”, uniós eurómilliókat költünk tározólétrehozásra, -bezárásra, újrahasznosításra, lomtalanítunk, földnapi akciókat szervezünk, zsákolunk, nevelünk, írunk, dugókat gyűjtünk, posztolunk, és mindennek alig van látszata. Úgy tűnik, a szemetelők egy részéhez nem jut el az információ, sem a jó példa (mint ahogy ezt a Villanást sem fogják olvasni) – más módszer kell tehát. Szelektíven kell szólni a székelyekhez. Elképzelhető, hogy nem uniós megoldásokat kell átvenni, hanem kifejleszteni honi, helyi módszereket. Valószínű, hogy jeles hulladékszállítóink, -kereskedőink már dolgoznak a kérdésen. Felmérik a helyzetet és kifejlesztenek egy jól átgondolt stratégiát, ami nem föltétlenül a falvakon éktelenkedő kék, sárga, piros óriáskukákból fog állni, hanem az igényekhez is alkalmazkodik: megoldja például a dögkérdést, a rothadó-krumpli-ügyet, a használt-gumi-helyzetet. Vagy eljön az az idő, amikor a lomtalanítási időpontok a lakossági igényekhez alkalmazkodnak, a valóban szelektíven, szelektív zsákba gyűjtött palackokat pedig igazán el is viszik a beharangozott időpontban. Addig pedig egy hatékony székely nevelési módszert javasolok: aki szemetel, ütni kell. Keményen bírságolni, és megkövetelni, hogy maga takarítsa össze a mocskát. A legnagyobb kirótt büntetésekről is szívesen írok majd.  Daczó Katalin A cikk a Hargita Népe április 10-i számában jelent meg.


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!