A Budvár alatt, Székelyudvarhely határában hozták létre annak idején a mezőgazdasági iskola tangazdaságát, ahol tíz évvel ezelőtt az egyik udvarhelyi cég tulajdonosa működtetett mintagazdaságot. Ma itt található a környék egyetlen lovardája, ahová a szomszédos megyékből is jönnek lovagolni.

Van munka bőven a farmon. A fiatalok megbirkóznak a feladattal                                     Fotó: Nagyálmos Ildikó

Nagyon szép hagyománya volt egykoron Székelyföldön a lovas életnek, de a kommunizmus teljesen tönkretette, ezért újra kellett éleszteni. A lovakhoz kapcsolódó tudás, ami valamikor megvolt a székely emberekben, teljesen elveszett, kihalt. Székelyudvarhelyen is a nulláról indultak, és megpróbáltak újraéleszteni egy igényesebb lovas kultúrát. A gyerekek oktatásával kezdődött minden 2012-ben. A Csicser Lovardát kilenc évvel ezelőtt alapította Boros Csaba vállalkozó a székelyudvarhelyi farmon, ahol majdnem a kezdetek óta jelen van a csíkszentkirályi André Ábel lovász. – Annak idején Magyarországon dolgoztam, s immár nyolc éve annak, hogy hazahívtak, hogy ezen a helyen lovardát akarnak nyitni és szükség lenne egy szakemberre. Azóta a lovarda saját tulajdonunkba került, a helyet a várostól béreljük, a Csicser Lovarda Egyesületen keresztül működtetjük. A fejlesztések, építések érdekében szeretnénk egy hosszú távú, legalább 10-15 éves szerződést kötni, hogy a befektetéseinket biztonságban tudhassuk, de eddig csak rövid távú szerződések kötésére volt mód – mondja Ábel, aki a jövőben is itt képzeli el az életét. A lovarda egy majdnem háromhektáros területen fekszik, emellett egy ugyanekkora területet bérelnek a lovaspályának. Füves és homokos pálya, illetve kifutó áll a lovagolni tanulók gyakorlatozására. Jelenleg húsz lóval dolgoznak, kezdő szinttől akár versenyszintig is fel tudják készíteni az érdeklődőket. Díjugratásban országos versenyeken is szerepelnek. Bármennyire is hihetetlen, de Ábel egyedül oktat, noha az utóbbi időben menyasszonya, a szintén csíkszentkirályi Kinga is besegít a kezdő lovasoknál a futószárazásban. A farmon nemrég alkalmaztak egy lógondozót. – Tavaly nyáron még ketten dolgoztunk, télire keresnünk kellett egy munkaerőt. A lovak télen istállóban vannak, de tavasztól őszig a kevésbé értékes példányokat kint tartjuk. Vannak lipicai lovaink, van három német sportló, magyar félvér, illetve az itteni, bizonytalan származású tájlovak. Mindegyiken lovagolunk, a lipicaiak mennek fogatban is. Nem rendelkezünk kaszálóval, ezért a szénát kénytelenek vagyunk megvásárolni. Tyúkokat tartunk meg macskákat, és tíz kutyánk is van. Az erdő közelsége miatt a környéken mindenhol jár a medve, de nálunk még hál’ istennek nem volt, biztos fél a lórúgástól – mondja nevetve Ábel. Sok gyerek, fiatal megfordul a farmon Az elmúlt években nagyon sokan megfordultak a lovardánál, a lovasok között minden korosztály megtalálható, a nyolcéves gyerektől kezdve a 30-40 évesen hobbiszinten lovagolni vágyókig. Hétvégenként lovas túrákat is szerveznek, több alkalommal többnapos túrára is kilovagolnak a környező hegyekre. – Teljesen kezdőkkel nem lehet hosszabb túrát megjárni, mindenképp szükséges valamennyi lovaglási tapasztalat. A drágább sportlovakra sokkal jobban kell vigyázni. Napi harminc-negyven kilométert megyünk a lovakkal, kedvenc helyünk Szencsed, ahonnan csillagtúrákat szervezünk Oroszhegybe, Fenyőkútra, a zetelaki gáthoz, de estére mindig visszatérünk a szencsedi tanyára, ahol a lovaknak szálláshely van kialakítva. Nagyon hangulatosak ezek a túrák, sokat énekelünk, beszélgetünk útközben, jó kis társaság verődik össze – mondja a lovász. Helyben is szerveznek versenyeket Prázsmáron szervezik meg a legközelebbi országos versenyeket, amelyek öt-hat hétvégén zajlanak, de a járvány miatt ez most megszakadt. Három verseny lement, a maradék három elmaradt. Jövő hét végén kezdődik a Régió-kupa bajnokság. Tavaly a döntőnek a Csicser Lovarda adott otthont, idén, június 26-án, a második fordulót tartják meg itt. Ez egy hat-hét fordulós verseny, és elsősorban a helyi gyerekek számára szervezik, hogy minél olcsóbban eljuthassanak egy versenyre, ugyanis az országos versenyek eléggé pénzigényesek. Ez egy drága sport, sokba kerül a felszerelés, a versenyen való megjelenés és a ló fenntartása is. A környéken egyre többen vannak, akik ha nem is versenyzésre, de hobbilovaglásra tartanak lovat. A Csicser Lovardánál jelenleg négy bértartásban tartott ló van. – Most például egy kilencéves kislány kapott egy lovat, mindig azon lovagol, így sokkal jobban tud fejlődni. Aki lovagolni akar, annak ajánlott a heti 1-2 lovaglás. Aki versenyezne, annak 3-4 alkalom ajánlott hetente. Egy edzés 45 percet tart. A kezdőkkel ügyességi gyakorlatokat végzünk, hogy szokjon össze lovas a lovával. Ilyenből van a legtöbb, de már olyan lovasaink is vannak, akikkel ugratunk is. A lényeg a minél több tapasztalat megszerzése, például mikor egy versenyen hangos a zene, ne érje meglepetés se a lovat, se a lovast – mondja Ábel, akinek olyan tanítványa is van, aki magyarországi lovasiskolába felvételizett és jó helyen jutott be. Vannak lovasok, akik itt nőttek fel a farmon, a kezdetektől a Csicser Lovardához tartoznak, a szívük mai napig idehúz. A lovakkal való foglalkozás egy életforma, aki megszereti, élete végéig rabjává válik.

Nagyálmos Ildikó