borús égbolt
A lovaglás nem csak sport
A hétvége a lovas eseményeké volt: Kissolymoson, illetve Csíkszentdomokoson is lovas napokat tartottak. Kiskorom óta megmagyarázhatatlan okok miatt féltem a lovaktól. Ma viszont elmondhatom, hogy ez teljesen elmúlt.
Nem vagyok nagy sportoló, viszont ez közel áll hozzám. Minden alkalommal más és más személyiségeket látok, és a köztük élő kapcsolatok is teljesen másak. Kissolymoson a versenyszámok közben néha sétáltam egyet, az istállóban is: a lovak a helyükön ültek, pihentek, és készültek a versenyszámokra. Néha meglátogatta némelyiküket a csapattársa, puszit nyomott az orrára, érdeklődött hogylétéről és bátorította, biztatta, hogy ne érezze rosszul magát, mert ő maga is izgul a verseny miatt. És nem, nem felnőttekről van szó, hanem gyerekekről. Olyan kisgyerekekről, akik a bokszok ajtaját sem érték fel, így a társuknak kellett lehajolni hozzájuk. Helyenként egy-egy plüssmackó is lógott a falon, feltételezem, szüksége van a lónak rá, mert ebből meríti erejét, ahogyan a magyar csodaló, Kincsem sem tudott macska barátja nélkül versenyezni.
Csodálatos ez a sport: amellett, hogy a kisgyerek minden olyan erényt és készséget elsajátít, mint sok más sportágban, itt egy kicsi pluszt is kap. Az „eszköz” ugyanis nem egy labda, korong vagy teniszütő, hanem egy érző élőlény. Amellett, hogy mindennap, még vasárnap is gondját kell viselni a társnak, szeretetet is igényel, és igazán meg tud sértődni, ha elhanyagolják. Csodás érzés volt ezeket a pillanatokat átélni, amikor a versenyszámok előtt támogatták egymást. Ez az erős kötelék pedig akkor is érződött, amikor sétáltak be a pályára és az ő számuk következett. Az összetartás, bizalom és szeretet irigylésre méltó.
A díjazások során volt egy kislány, aki a lovával ment be a pályára, bár utólag értesültem, hogy nem jó döntés ez, mert nem tudni, hogy a ló hogyan reagál a tömegre. Viszont ez ismét egy pluszt adott számomra, hogy egy ilyen kicsi kislány végiggondolja, hogy nemcsak az ő érdeme a helyezés, hanem ezt együtt érték el. Egy szülő számára talán ennél nagyobb elismerés és eredmény nincs is.
Szilágyi Dalma-Orsolya
