havazás
enyhe eső
borús égbolt
A leírhatatlan élmény
Nem titok ismerőseim körében, hogy nagy autósport rajongó vagyok, sőt hangoztatom, hogy aki egyszer a versenybenzingőzt megérezte, az nem tud közömbös maradni e sportág iránt. Voltam nézőként, majd sportbíróként és versenyszervezőként is jelen ralikon, sőt ültem már versenyautóban, igaz, csak a jobb 1-ben. De azzal is elégedett vagyok, pedig vágyok többre is.
Első ilyen élményem egy Dacia Loganban ért, annak ellenére, hogy sokan „leírják” a honi gyártmányú versenygépet, az élmény mégis leírhatatlan volt. Aztán Kőházi Károly BMW-jében foglaltam el a navigátor helyét a 2015-ös Hargita Ralit megelőző edzésen, a murva útszakaszon többet mentünk kilinccsel előre, mind normálisan. Ekkor tanultam meg, hogy a hátsókerék-meghajtású autóknak főleg murva utakon két kormányzása van: a hagyományos, illetve a „scandinavian flicking”, azaz a túlkormányzás, amikor a hátsó kerékkel csúsztatják oldalra az autót.
Aztán behuppantam 2016. októberében egy Citroën DS3 R3T Max versenygép anyósülésébe, az élmény ezúttal is leírhatatlan volt. Két elsőkerék- és egy hátsókerék-meghajtású versenygép után egy összkerék-meghajtású autóba is sikerült helyet foglalnom a 2018-as Hargita Ralit megelőző edzések során. Ráadásul Kelő Gere László Mitsubishi Lancer EVO 8-as versenygépének erőforrása a gyári versenyautókénál jóval erősebb, bioetanollal működött, így mondhatom, ültem „a szeszkazánban”.
Pénteken egy újabb versenyautó, egy újabb Mitsubishi, ezúttal egy Lancer EVO 10 navigátori ülésében foglalhattam helyet. A Dacia Logan és a Citroën DS3 R3T Max után elmondhatom, hogy a Teslovan Adrian és Cseh Vajk Imre csíkszeredai ralipáros harmadik versenygépében is átérezhettem, hogy milyen egy gyorsasági szakaszon száguldani. Az élmény: leírhatatlan. Bevallom őszintén, volt egy pillanat, amikor azt éreztem, hogy megtöltöm a fejvédőt gyomrom tartalmával, de az adrenalin elnyomta minden félelmemet. Egy dolog a pénteki nap után számomra biztossá vált: nem tudok olyan jól vezetni, mint Teslovan Adi és nem tudok úgy navigálni, ahogyan Cseh Öcsi. Fiúk, köszönöm ezúttal is az élményt és ígérem, ha hívtok, sosem mondok nemet. Pláne, ha megint helyet foglalhatok a jobb 1-ben.
Kopacz Gyula
.jpg)
