Horizon 2020 program által támogatott InSPIRES nevű projekt keretében (hAIRghita kutatási alprojekt) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kar, Biomérnöki tanszékének oktatói a levegőminőség és egészség kapcsolatát vizsgálták a Csíki-medencében. A riport elkészítésében segítségünkre voltak dr. Mara Gyöngyvér egyetemi docens, dr. Bodor Katalin doktorandusz és dr. Bodor Zsolt egyetemi adjunktus, dékánhelyettes. A Csíki-medence sajátos meteorológiai viszonyai lehetővé teszik a légszennyező anyagok felhalmozódását. A WHO adatai szerint az elhalálozások és megbetegedések 22 százalékáért a légszennyezés a felelős. A légszennyező anyagok közül a szállóporok 2.5–10 mikrométer mérettartományba eső részecskéi képesek bejutni a légutakba, ezáltal légúti és szív-, valamint érrendszeri megbetegedéseket okozva – derült ki a felmérésből. A Horizon 2020 program által támogatott InSPIRES nevű projekt keretében (hAIRghita kutatási alprojekt) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kar, Biomérnöki tanszékének oktatói a levegőminőség és egészség kapcsolatát vizsgálták a Csíki-medencében. A vizsgálat folyamatai Bodor Katalin doktorandusz és dr. Szép Róbert egyetemi oktató a szálló porok mennyiségi eloszlását, valamint a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházba szív- és érrendszeri, valamint légúti megbetegedésekkel beutalt betegek számának alakulását vizsgálták. A szálló porok évi eloszlását tekintve a megengedett határértéknél magasabb értékek az év napjainak 5 százalékában voltak megfigyelhetők, de ha ezt szezonális bontásban értékeljük, akkor a téli időszakban elmondhatjuk, hogy a téli napok 19%-ában nagyon magasak a szállóporértékek, míg nyáron nincs szállóporszennyezési határérték-túllépés – hangsúlyozza Bodor Katalin. A kórházi beutalások adatait értékelve a kutatók elmondták, hogy a légúti betegségek esetében az 5 év alatti gyermek, valamint a 60 évnél idősebb beteg korosztály dominált, míg nemi eloszlásban a férfiak voltak nagyobb arányban. A szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint tüdődaganattal beutaltak főként a 60 évnél idősebb és a 40–60 év közötti korosztályhoz tartoztak. A tüdő- és érrendszeri betegségek esetében nemi eloszlás tekintetben nem volt megfigyelhető jelentős eltérés, ellenben tüdődaganattal nagyobb arányban utaltak be férfiakat. A légszennyezés és megbetegedés kapcsolatát vizsgálva elmondható, hogy a szállóporértékek jelentős összefüggést mutatnak a felső légúti és a tüdő gyulladásos megbetegedéseinek az előfordulásával. A többi betegségtípus, a szívinfarktus kivételével, az éghajlati tényezőkkel hozható összefüggésbe – mutatott rá Bodor Katalin. Részletek feltárása A projekt felelőse, dr. Bodor Zsolt egyetemi adjunktus, dékánhelyettes elmondta, hogy a tudományos kutatás tervezése és az eredmények értékelése során több alkalommal szerveztek részvételen alapuló eseményeket, megbeszéléseket az online térben, amelyekbe bevonták az érintett társadalmi szereplőket, ezáltal is hozzájárulva a nyílt innováció és a nyitott tudomány kutatás-szakpolitikai célkitűzéseihez Hargita megyében. – A kutatócsapatunk már többéves kutatási múlttal rendelkezik, a Csíki-medence és más régió légszennyezésének vizsgálatával, elemzésével. Közismert, hogy a Csíki-medencében, és kifejezetten Csíkszereda esetében főleg a hideg periódusokban erőteljes ködképződés jellemző, ami főként a zárt típusú medence jellegének köszönhető, ahol a stabil hőinverzió eredményeképpen a légtömegek megrekednek és felhalmozódhatnak a különböző légszennyezők. Ezért fontosnak tartottuk egyrészt jobban megérteni a folyamatok hátterét, másrészt feltárni a lehetséges kapcsolatokat a légszennyezés alakulása és a megbetegedések között – hívta fel a figyelmet dr. Bodor Zsolt. Arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy a légszennyezés milyen mértékben függ össze a populációval. – Tekintettel arra, hogy a Csíki-medence populációja nem egy megaváros lakosságával hasonlítható össze, ahol esetenként jelentős ipari tevékenység jellemző, ilyen típusú összehasonlítást nem végeztünk, inkább kutatásainkban a meteorológiai hatások és az adott térség légszennyezése kapcsolatát és a fontosabb légszennyezők forrásait vizsgáltuk – hívta fel a figyelmünket a kutatásért felelős szakember. Hozzátette: számos tényező szerepet játszik egy térség szállópormennyiségének alakulásában például kibocsátás, diszperzió, légtömegek által a térségbe hozott mennyiség, ami akár több száz kilométerről is érkezhet, csakhogy egy párat említsünk. Ugyanakkor, a szezonális eloszlásból jól látható, az említett téli fűtési periódusból származó többlet kibocsátás (a szállópor származhat közlekedésből, szilárd tüzelőanyag tökéletlen égéséből, tőzeg- és erdőtüzekből), és a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok a hideg időszak beköszöntével meghatározó mértékben hozzájárulnak a magasabb szállópor értékekhez. A kutatás eredményei A kutatásból kiderült, hogy a felső légúti megbetegedések és a tüdőgyulladás nagyon szoros összefüggést mutat a megnövekedett szálló porok koncentrációjával, ami a szezonalitással is szoros kapcsolatban áll. A karantén miatt tapasztalható hosszabb-rövidebb idejű leállás következményei a légszennyezés tekintetében, már számos tanulmányban beszámoltak, hogy gyakorlatilag a világ bármely részén a karantén ideje alatt jelentős minőségjavulás volt tapasztalható. – Ilyen típusú kutatásokat mi is végeztünk Romániában (Bukarest), a kapott eredmények közlésre való előkészítése folyamatban van, ami esetünkben is kijelenthető, hogy nem minden légszennyezőnél volt egyértelmű a változás, de a finom szálló por koncentrációjában jelentős csökkenés figyelhető az adott periódusban. Természetesen a kibocsátás megelőzése vagy legalábbis mértékének csökkentése jelenti a hosszú távú megoldást, de ennek megvalósítása összetett és soktényezős rendszer. Védekezés lehet például a zsúfolt és csúcsforgalom kerülése, de nyilvánvaló, hogy a maszk használata is jelentős mértékben csökkenti a kitettséget – összegzett dr. Bodor Zsolt.

Vlaicu Lajos Biró Vivien