A legelső alcsíki napközi

Alcsíkon Csík­szent­ki­rá­lyon hozták létre az első napközi otthont. 2007-ben mintegy harminc gyermekkel indult az oktatás, jelenleg közel százan vannak. Az évek során több változás is történt, de az igazgató elmondása szerint egy biztos: van igény a napközire.

Péter Ágnes
Becsült olvasási idő: 8 perc
A legelső alcsíki napközi
A csíkszentkirályi napközi otthon. Ezt az épületet is „kinövik” egyszer Fotó: László F. Csaba

A csíkszentkirályi Méhecske Napközi Otthon és Óvoda a Vitos Mózes Általános Iskolához tartozik. 2007-ben alakult meg, Alcsíkon ekkor még sehol máshol nem működött napközi, de Szabó-Mező László iskolaigazgató elmondása szerint, mielőtt létrehozták volna, közvélemény-kutatást végeztek a faluban, hogy tudják, mekkora igény van rá. Az eredményre nem kellett sokáig várniuk: a felmérést tavasszal végezték el, és mintegy harminc gyermek szülei jelezték, hogy beíratnák gyermeküket a napközibe. Nyáron tehát már azon dolgoztak az iskola munkatársai, hogy ősszel el tudjon indulni a napközi.

– Azon a nyáron mindenki dolgozott. Otthon még az én családom is ágyneműt varrt, hogy minden kész legyen a tanév elejére

– emlékezett vissza az igazgató.


Hirdetés

Híre ment  

Akkoriban az iskolával szemben levő épületben – az önkormányzat régi helyén – találtak helyet a gyermekeknek, jelenleg azonban az egyház egyik épületében működik a napközi. Miután sikerült ideális körülményeket teremteni a legkisebbek számára, az igazgató elmondása szerint híre ment a szentkirályi napközinek, és a következő tanévben már két csoportot kellett indítaniuk, és már nemcsak szentkirályi, hanem csíkszentimrei és csík­szent­mártoni gyermekek is jártak a napiba. Mivel nőtt a gyermeklétszám, ezért nagyobb épületbe kellett költözniük. Így kerültek a napközisek az egyház épületébe, ahol korábban népiskola működött. Az igazgató szerint a tágas, felújított épület egészséges környezetben található, és mivel folyamatosan nőtt a gyermekek létszáma, ezért három csoportot kellett létrehozniuk. Jelenleg is három napközis csoport van, ami összesen közel száz gyermeket jelent. Ehhez képest a hagyományos óvodai csoportok száma csökkent, és ma már csak egy ilyen csoport van. Összesen száznál több kisgyermek van, és az igazgató elmondása szerint mindannyian szentkirályiak. 

– A többség a napközit választja, annak ellenére, hogy ahol két-három gyermek van, ott ez nagy befektetés

– mutatott rá az igazgató.

László F. Csaba
Gyermekek a Méhecske napköziben. Vidám hétköznapok

Több dadára lenne szükség

Mint megtudtuk, a szülőknek naponta 14 lejt kell fizetniük a gyermekek étkeztetéséért. A kicsik reggelit, ebédet és uzsonnát kapnak ezért az összegért. Az ételt jelenleg egy cateringcégtől rendelik, a napköziben csak tálalják a már elkészített ételt.
Hat óvónő dolgozik a napközis csoportokban, és egy a hagyományos csoportban. Az igazgató szerint a pedagógusok a gyermekeket szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, a családdal szorosan együttműködve, a családi nevelésre építve, az életkori sajátosságokat, az egyéni fejlődési ütemet figyelembe véve nevelik. Szabó-Mező László elmondása szerint azonban nagy hátrányt jelent, hogy kevés a kisegítő dadák száma. Összesen hárman vannak, de mindegyikőjük nem tud teljes munkaidőben dolgozni, mivel a tanügy – hiába kérvényezte az igazgató – nem hirdet meg több állást. Mint részletezte, emiatt akad a legtöbb nehézségük, de a munkaprogramot úgy osztották el, hogy délben, amikor etetni, majd altatni kell a gyermekeket, mindegyik dada ott legyen. Az igazgató szerint ideális esetben legalább négy teljes munkaidős dadára lenne szükség, és akkor már könnyebb dolguk lenne az ott dolgozóknak.
Szabó-Mező László szerint a szobák tágasak és jól felszereltek, a gyermekek igényeit kielégítik, de úgy véli, a jövőben ezt az épületet is ki fogják nőni a gyermekek.

– Nagy álmom, hogy egyszer Csíkszentkirályon is lesz egy modern, rendeltetésszerűen épített napközi otthon. Valamikor a miénk volt a legszebb, de ma már Csíkszeredában és máshol is vannak olyan épületek, amelyek nemcsak napköziként funkcionálnak, hanem aszerint is építették meg

– osztotta meg az igazgató, és hozzátette, hogy terület van Csíkszentkirályon, amire építhetnének, de minden más még csak elképzelés szintjén van meg. Ha viszont megvalósulnának terveik, akkor több gyermeket is fogadhatnának.

László F. Csaba
Az ebéd tálalva. A napközi a gyermekek második otthona

Gyermekbaráttá tennék a faluközpontot

A helyi önkormányzat támogatja az iskola működését, és igyekszik gyermekbarát környezetet kiépíteni az iskolaépületek környékén. A templom szomszédságában levő iskola, a napközi otthon és óvoda, valamint más egyházi épületek mellett levő területen az önkormányzat nemrég megvásárolt két ingatlant, amelyek udvarát a gyermekek is használhatják majd. Mint az igazgató mondta, sokat ötletelnek együtt a polgármesterrel, Székely Ernővel, és úgy döntöttek, hogy az iskola és templom előtti utcarészt parkosítani fogják, és játszóteret építenek, de sajnálattal tette hozzá, hogy az autóforgalmat nem tudják kitiltani.

– Hiába, hogy a falu minden részéről iskolabusz hozza-viszi a tanulókat, reggelente nagyon sok autó van az iskola előtt

– mondta az igazgató.

A legkisebbek is részesei a faluközösségnek

A gyermekeket reggel hét órától várják, legkésőbb nyolc óráig kell megérkezniük a napközibe, és délután öt óráig vigyáznak rájuk. Az épület jól felszerelt, megfelel az igényeknek, és a játékállományt is bővítik, hogy a legkisebbek valóban második otthonuknak érezzék a napközit. Az igazgató szerint bábelőadásokat is tartanak a kicsiknek, olykor kirándulni is elviszik őket, és évente több olyan rendezvény is van, amelynek megrendezése már hagyománnyá vált a legkisebbek körében is. Októberben pityókabált tartanak, novemberben Márton-napi lámpás körmenetet, december elején a Mikulás érkezése az egyik legfontosabb esemény, illetve az adventi készülődés és a karácsony közös ünneplése. Februárban együtt farsangolnak, tavasszal húsvétra készülnek, de megünneplik a pünkösdöt és az anyák napját is. Az évzáró előtt a gyermeknapra is izgalmas tevékenységekkel készülnek.

– A magyar nemzeti ünnepek alkalmával szervezett eseményeken is jelen vannak a legkisebbek, így erősítjük bennük a magyarságtudatot

– mondta az igazgató.

László F. Csaba
Hozzátette, hogy a községben nagyon népszerű a néptánc, és nemcsak a felnőttek, fiatalok és iskolások járnak néptáncoktatásra, ha­nem a legkisebbek is. A Vad­rózsa, Bimbócska és Rügyecske néptánccsoportok tagjait a Hargita Nemzeti Szé­kely Népi Együttes hivatásos táncosai tanítják, és van igény erre a tevékenységre, hiszen sokan részt vesznek a próbákon, és a faluban évente több bált is szervez a közösség. Mindennek a legkisebbek is részesei.
Az, hogy Csíkszentkirály nincs távol a várostól, Szabó-Mező László szerint egyben előny és hátrány is a Vitos Mózes Általános Iskolának. A város közelsége előny, ha programszervezésről van szó, mert a meghívott előadók, foglalkozásvezetők könnyen és gyorsan odajutnak, de hátrány, hiszen vannak családok, ahol a gyermekeket inkább a városba viszik óvodába, nem a faluba. Az igazgató szerint nem lehet tudni, hány gyermeket „veszítenek el”, de elmondása szerint örülnek annak, hogy jelenleg ilyen sok tanuló jár iskolába és óvodába.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!