A köznyugdíjrendszer lyukai (III.) - Amikor nem a hozzájárulás a mérvadó...
A nyugdíjrendszer egyes „nyúlványaira” tagnapi lapszámunkban már utaltunk. Amúgy a tulajdonképpeni köznyugdíjakon, a szabványnyugdíjakon kívül számos „ágazata” van a hazai nyugdíjrendszernek. (Ez utóbbi nem összetévesztendő az állami köznyugdíjrendszerrel, azzal, amelyről a 2010/263-as egységes köznyugdíjtörvény rendelkezik! Ez a törvény sajnos ma már nemigen képes ráfelelni „az egységes” jelzőre.) Mai lapszámunkban folytatjuk az úgynevezett különleges nyugdíjak vázlatos felleltározását.
[caption id="attachment_46935" align="aligncenter" width="1200"] Sokaknak kevés szerepel a szelvényen, sokat is elégedetlenkednek…[/caption]
Tekintettel arra, hogy egy külön törvény, a 2015/223-as szabályozza a katonai nyugdíjakat, akár azt is állíthatnánk, hogy az nem képezi szerves részét az állami köznyugdíjrendszernek, ennek kapcsán az is megemlítendő, hogy létezik egy erre szakosodott intézmény is, a honvédelmi minisztérium szektoriális nyugdíjpénztára (CPS MApN). Amúgy ilyen szektoriális nyugdíjpénztáruk másabb fegyveres testületeknek, szolgálatoknak, az igazságügy-minisztériumnak, valamint az ügyvédeknek, továbbá a vallási felekezeteknek is van. A vonatkozó jogszabályokat és az adott nyugdíjpénztárak működését ugyan lehet tanulmányozni, de a nyugdíjasok száma, a nyugdíjak értékszintjei rendszerint féltve őrzött titkokat képeznek. Egyes elemzők szerint a fegyveres testületek, a különleges szolgálatok és azokhoz hasonló intézmények esetében a nyugdíjak vonatkozásában nemigen lehet transzparenciáról, átláthatóságról beszélni. Meg kell említeni azt is, hogy a honvédelmi tárca katonai alkalmazottjai, a rendőrök, a hírszerző szolgálatok munkatársai, a börtönadminisztráció különleges jogállású köztisztviselőinek nyugdíja és társadalombiztosítása nem illeszkedik be az állami köznyugdíjrendszerbe, de azok esetében is az állami költségvetés „társfinanszírozói” minőségben jelentkezik. Amint már utaltunk rá, a szóban forgó intézményrendszerek esetében nem hoznak nyilvánosságra a nyugdíjasokra és a nyugdíjszintekre vonatkozóan hivatalos számadatokat. A becslések szerint a múlt esztendő végén a szóban forgó rendszerben körülbelül 200 000 nyugdíjast tartottak számon. Abból több mint 75 000 egykor a honvédelmi minisztérium kötelékeiben tevékenykedett, több mint 69 000 a belügyminisztérium kötelékeiben és mintegy 9500 a hírszerző szolgálatoknál. A 2015/223-as törvény hatályba lépését követően a szóban forgó rendszerben a nyugdíjak értéke megemelkedett: addig annak kvantuma az alapbér 65%-a volt, azt követően viszont ez a részarány 80%-ra emelkedett. A belügyminisztériumi alkalmazottak esetében a nyugdíj kiszámítása végett az érintett/érdekelt személy a tevékenysége utolsó öt esztendejéből „szabadon” kiválaszthatja a neki legkedvezőbb 12 hónapos periódust. Talán mondanunk sem kell, hogy arról a periódusról van szó, amely során az a személy a legnagyobb jövedelmet realizálta. Egyes értesülések szerint az elmúlt vesztendő végén e nyugdíjaskategóriák esetében az átlagnyugdíj meghaladta a havi 3000 lejt. Vannak viszont olyan értesülések is, miszerint bizonyos kategóriák esetében ennél jóval nagyobb volt az átlagnyugdíj kvantuma.
Különleges illetmények
A jelenleg érvényes különleges törvények alapján vannak olyan személyek, akik bizonyos illetményekre jogosultak, olyanokra, amelyek nem képezhetik kiszámítási alapját a majdani nyugdíjuknak, de a nyugdíjazást követően arra az illetményre továbbra is jogosultak lesznek, s azt a társadalombiztosítási költségvetésből folyósítják. Ebbe a személyzeti kategóriába tartoznak a háborús veteránok vagy azok utódjai. 2013-ban
144 000 ilyen személyt tartottak nyilván, s azok havi átlagban 137 lejes összegben részesültek, számuk 2017-re 87 000-re csökkent, illetményük átlaga viszont 201 lejre emelkedett. Az 1945. március 6. utáni időszakokban politikai üldözötteket az 1990/118-as törvényrendelet értelmében jóvátételi illetmény illeti meg, annak havi átlagértéke 2013-ban 442 lej volt, a jogosult személyek száma pedig mintegy 52 500. Jelenleg számuk 39 000-re csökkent, a havi átlagilletmény értéke viszont 1078 lejre növekedett meg. Az említett törvényt kiegészítő 1999/105-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében a jóvátételi jogosultság köre kitágult újabb 111 000 nyugdíjassal, akik 2013-ban havi átlagban 274 lejben részesültek, jelenleg számuk 97 000-re apadt, havi átlagjuttatásuk pedig 481 lejre emelkedett. Az egykori munkaszolgálatosok (az 1950–1961-es időszakról van szó) számára biztosított illetmény átlaga 2013-ban 46 lej volt, a jogosult személyek száma pedig 152 000. Az idénre számuk 119 000-re csökkent, a havi átlagjogosultság pedig elérte a 85 lejt. Az 1989. decemberi forradalom hős mártírjait és harcosait a 2004/341-es törvény ugyancsak különleges illetményre jogosítja fel. 2013-ban a jogosultak száma 10 187 volt, havi átlagilletményük pedig 1525 lej. 2017-re a jogosultak száma 12 978-ra bővült, a havi illetmény átlaga pedig 1812 lejre. A 2006/8-as törvény értelmében a közhasznú alkotószövetségek (írószövetség, zeneszerzők szövetsége stb.) tagjai adott feltételek közepette nyugdíjazásukat követően a nyugdíjon kívül amolyan nyugdíj jellegű havi illetményre is jogosulttá válnak. 2013-ban országos viszonylatban 10 800 személy részesült ilyen típusú illetményben, s annak havi átlaga 671 lej volt. Jelenleg számuk 11 4000, a havi illetmény átlagértéke pedig 793 lej. Van egy másik törvény is, a 2005/109-es, amely értelmében adott kritériumok és feltételek teljesítése függvényében az egykori zenészek, művészek (úgynevezett szabadúszók) jogosultakká váltak havi nyugdíj jellegű illetményre. Ezek száma jelenleg országos viszonylatban 172 és havi illetményük átlaga februárban 343 lej volt.
Álljunk meg itt a különleges nyugdíjak, illetve az egyes szektoriális nyugdíjpénztárak által folyósított nyugdíjak vázlatos ismertetésével. Ugyan számos számadatot sorakoztattunk fel, mégis tudatában vagyunk annak, hogy pontos, teljes és világos képet nemigen lehet kialakítani a hazai nyugdíjrendszerről, s azon belül a köznyugdíjrendszerről, mindenekelőtt annak okán, mert egységes, minden aspektust felölelő nyilvános adatbázis nem létezik. Meglátásunk szerint nemigen lehet szó ilyen adatok állami titokként való kezeléséről, főleg akkor nem, ha a jogosultságfolyósítás közpénzekből történik, márpedig az esetek túlnyomó többségében a társadalombiztosítási, valamint az állami költségvetésről van szó. (E tekintetben mindenképp kivételt képeznek a vallási felekezetek nyugdíjpénztárai, amelyek amolyan magánpénztárként szerveződnek és működnek. Ugyanakkor ezekről sem sokat tudni, még csak azt sem, hogy körülbelül hány személy is részesül országos viszonylatban e nyugdíjpénztárak által folyósított nyugdíjban.)
Végezetül, de nem utolsósorban
Tekintettel arra, hogy egyes idős személyek (a nyugdíjkort meghaladó személyekről van szó) ilyen vagy olyan okból kifolyólag nem részesülhettek nyugdíjban vagy, ha igen, akkor nevetségesen kis összegben, mintegy nyolc évvel ezelőtt megszületett egy szociális támogatás jellegű jogszabály, a 2009/6-os sürgősségi kormányrendelet. Annak révén vezette be a Boc-kormány a garantált minimális nyugdíjat, amit utólag átkereszteltek „társadalmi illetmény” névre. Az azt követő évek során azt az egykori 300 lejről fokozatosan megemelték, 2016-ban kvantuma elérve a 400 lejt. Az év elején megjelent 2016/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében március 1-jétől a szóban forgó szociális illetmény értéke 520 lejre emelkedett meg. Ennek az illetménynek a kapcsán jó tudni azt is, hogy amennyiben a nyugdíjazás pillanatában az adott személyt megillető nyugdíj kvantuma az illetmény értékénél kisebb, azt ki kell kerekíteni annak a szintjére, március 1-jétől 520 lejre. Így például, ha valakinek március folyamán megállapítják a nyugdíját, s tegyük fel, hogy az csak 350 lejre „rúg”, azt fel kell kerekíteni 520 lejre. A különbözetet jelentő 170 lejt az állami költségvetésből finanszírozzák, illetve folyósítják. Amúgy február végén a köznyugdíjrendszerben, országos viszonylatban 420 514 személy (pontosabban nyugdíjas) részesült ilyen, az állami költségvetésből folyósított szociális illetményben, s az állami költségvetésből folyósított egy személyre jutó átlagérték 147 lej volt. Hargita megyében februárban 6743 nyugdíjas részesült a nyugdíját 400 lejre „felkerekítő” szociális illetményben. Amint már arra utaltunk, márciustól az őket megillető juttatás (nyugdíj + szociális illetmény) kvantuma 520 lej lett. Hasonlóképpen szociális illetményben részesülnek az egykori mezőgazdasági nyugdíjrendszerbe tartozó mezőgazdasági nyugdíjasok is. Februárban országos viszonylatban 75 851 személy, abból 681 volt Hargita megyei. Nos, március 1-jétől az ő esetükben is juttatásaikat fel kell kerekíteni 520 lejre. (Egyébként a szóban forgó személyek nyugdíjszelvényén külön fel van tüntetve a szociális illetmény kvantuma.)
Hecser Zoltán