Nem kétséges, hogy a koronavírust meg fogja szenvedni a világ gazdasága is. Annak méretei egyelőre nem ismeretesek, már csak azért sem, mert még csak sejteni sem nagyon lehet, hogy milyen méreteket ölthet a koronavírus okozta járvány és az mennyi ideig tarthat. Kínában visszahúzódófél­ben van, európai viszonylatban egyes szakértők szerint majd csak április folyamán lehet értékelni annak alakulását, s olyan vélemények is vannak, hogy a kicsúcsosodás április–május folyamán várható, majd erőteljesen vissza fog húzódni, de nem kizárt, hogy október–november folyamán újra „támadásba lendül”. Ettől függetlenül a koronavírust meg fogja szenvedni majd mindegyik ország gazdasága, mert az egyrészt termelési, illetve bevételi kieséseket fog okozni, másrészt pedig igen tetemes kiadásokat, mindenekelőtt az adott országok költségvetései számára, mindennek velejárója lehet a munkanélküliség fokozódása, a személyi jövedelmek, illetve a vásárlóerő megcsappanása is. A New York-i székhelyű neves tanácsadó cég, a McKinsey a világgazdaságra vonatkozóan három lehetséges forgatókönyvet azonosított be. Az egyik szerint a gazdaság képes lesz „megemészteni” a koronavírus okozta sokkot, ezen optimista előrejelzés szerint április–május között világviszonylatban jelentős gazdasági visszaesés következik be, de azt követően egy ugrásszerű növekedés, majd egy enyhe visszaesés. Következésképpen a növekedési ráta felszippantja a járvány provokálta sokkot, s a világgazdaság éves növekedési aránya 2% körül lesz. Egy másik forgatókönyv szerint a lejtmenet májusban megáll, majd lassú növekedési pályára helyezkedik a világgazdaság. Ilyenképpen a világgazdaság éves növekedési rátája 1%-os lesz az utóbbi évek mintegy 2%-os növekedésével szemben. A harmadik forgatókönyv a legpesszimistább, de azt nem tartják valószínűnek, s az szerint a járvány igen erőteljesen fog világszerte elterjedni, magával hozva a nagyszámú elhalálozást, a vírusnak nem lesz szezonális jellege. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a világgazdaság recesszióba kerül, s a május végi mélypont után igen lassúnak és hosszasnak fog bizonyulni a „helyrebillenés”, következésképpen a gazdasági növekedés tekintetében -2%-kal zárul az esztendő. Lesz gond Hazai viszonylatban egyelőre csak bizonyos becslések, vélemények fogalmazódtak meg, azoknak viszont megvan a maguk alapja. Nevezetesen: február közepétől errefelé egyes szektorokban hihetetlennek tűnő arányú, igen meredek visszaesés következett be. Például a turisztikai, a szállítmányozási és egyes feldolgozóipari tevékenységekben. Igaz, nem kizárólagosan romániai jelenséggel állunk szemben. Az alapos helyzetértékelés, illetve a fejlemények monitorizálása, valamint a távlatok felrajzolása végett hozták létre március 11-én ama intézmények közti munkacsoportot (GLI – ECOROM), amely arra hivatott, hogy felmérje azokat a Romániát érintő gazdasági, pénzügyi és költségvetési kihatások alakulását, amelyeket a COVID-19 járvány effektusai generálnak. E munkacsoport koordinátora, Orban Ludovic kormányfő tagjai pedig a következő személyiségek: Ionel Dancă, a kormányfői kancellária főnöke; Cosmin Marinescu, az államelnök gazdaság- és társadalompolitikai tanácsadója; Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke; Elena Doina Dascălu, a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság (ASF) első alelnöke; Daniel Dăianu, a költségvetési tanács elnöke; Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke; Florin Cîțu közpénzügyi miniszter; Virgil Popescu gazdaságügyi, energetikai és az üzleti környezetért felelős miniszter; Lucian Bode szállításügyi, infrastruktúraügyi és távközlési miniszter; Violeta Alexandru munkaügyi miniszter; Victor Costache egészségügyi miniszter; Marcel Boloș európai alapokért felelős miniszter; Cristian Stănică, az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság (CNSP) elnöke; Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke és Simona Moagăr-Poladian, a világgazdasági intézet igazgatója. A munkacsoport ülésein meghívottként jelen lehetnek a Románia Fejlesztési Koalíciójának (CDR), Románia Kereskedelmi és Iparkamarájának (CCIR), a Romániai Importőrök és Exportőrök Országos Egyesületének (ANEIR), a Romániai Privát Kis- és Közép Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) és a Bankok Romániai Egyesületének (ARB) a képviselői. Amúgy a munkacsoport első ülésére március 11-én sor is került, s azon megjelent Klaus Johannis államelnök is. Annak során beterjesztésre került több expozé is, és megalakult két szakkollektíva, egyik a makrogazdaság helyzetét hivatott felmérni és nyomon követni, a másik pedig az üzleti környezetét. Nem térnénk ki részletesen a múlt szerdai ülésen elhangzottakra, de azt megemlítenénk, hogy Mugur Isărescu szerint jelenleg makrogazdasági szinten Romániában stabil a helyzet, Cîțu pénzügyminiszter szerint túlzás lenne lesújtó helyzetről beszélni, mert a költségvetés rendelkezik legalább hat hónapra szólóan a bérek és a nyugdíjak kifizetése megkövetelte pénzalapokkal. Florin Cîțu megpendítette azt is, hogy a kis- és középvállalkozások számára majd lehetővé teszik a költségvetéssel szembeni kötelezettségek egy-két hónappal való elnapolását. Ezt a lehetőséget megcsillantotta Orban Ludovic kormányfő is vasárnap esti maratoni, interneten közvetített sajtótájékoztatóján is. (Formabontó volt ez a sajtótájékoztató, ugyanis a múlt péntektől kezdődően Orban Ludovic önelszigetelésben van a kormány egyik protokollvillájában.) Komor a hangulat… Az üzleti élet egyes tekintélyes szereplői pesszimizmusnak is hangot adtak, és nem csupán a szóban forgó munkacsoport szerdai ülésén. Így például a Romániai Vendéglők Patronátusi Egyesülete (HORA) elnöke, Dragoș Petrescu szerint a vendéglátóiparban veszélybe kerül(het) mintegy 300-400 munkahely (ebbe beleszámítva a beszállítói láncolatot is). Máris vannak olyan vendéglátóipari egységek, amelyek ajtajára zárat tettek, ezért szorgalmazzák egyes fiskális könnyítések nyújtását, valamint az állami költségvetésből történő támogatást. A fuvarozók is komoly problémákkal szembesülnek, határon innen és határon túl egyaránt. Amúgy az áruszállításban hazai viszonylatban mintegy 30 000 cég tevékenykedik, a személyszállításban mintegy 500 000, azok együttesen 400 000 munkavállalót foglalkoztatnak. Az sem érdektelen, hogy ebben a szektorban 310 000 gépkocsivezetőt foglalkoztatnak, akik közül 120 000 a külföldi cégeknél tevékenykedik és 190 000 a hazaiaknál. A személyszállítás mélyponton van, a teherszállítás pedig főleg a határon túli relációkban igen nehézkésen és körülményesek zajlik, Olaszországban például az elmúlt hét végén több mint 100 nyerges vontató, illetve azok sofőrjei „kényszerpihenőztek”. Idetartozik az is, hogy a Romániai Közúti Szállítók Országos Szövetsége (UNTRR) a múlt szombaton felhívással fordult a kormányhoz, amelyben kérelmezte annak az intézkedésnek a felfüggesztését, amely értelmében az egyes országokból hazatérő tehergépkocsi-sofőröket 14 napos önelszigetelésre kötelezik. Ennek az eljárásnak az érdekképviselet szerint drámai következményei lehetnek, amelyet megszenvedhet Románia külkereskedelme, illetve a hazai autóipar. De a többi ágazat esetében is termelési kiesések következhetnek be a beszállítások lelassulása vagy éppenséggel rapszodikussá válása okán. Ugyanakkor az érdekképviselet szorgalmazta bizonyos fiskális jellegű intézkedések mielőbbi gyakorlatba ültetését is. Visszatérve a turisztikára, illetve a vendéglátóiparra. Piaci elemzők, valamint az érdekképviseletek illetékesei szerint az utazási ügynökségek esetében akár 80%-os visszaesés is bekövetkezhet az elkövetkező időszakok során, a szállodák esetében 65%-os, a vendéglők esetében pedig 30-40%-os. Azok is támogatást sürgetnek és szükségesnek tartják, hogy az Európai Uniótól kiutalandó segélyalapból jelentős mértékben részesüljenek. Amúgy úgy tudni, hogy az Európai Bizottság 25 milliárd eurós segélyalapról döntött, de abból ténylegesen még nem utaltak ki pénzösszegeket, azok pedig arra lesznek hivatottak, hogy a koronavírus okozta megbetegedések következményeit leginkább megsínylő gazdasági szektorok és munkavállalók támogatódjanak. Erre a segélyalapra utalást tett vasárnap este a kormányfő is, nyomatékolva, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Románia megfelelő módon részesüljön abból. Ebben a kontextusban megemlítette azt is, hogy az Európai Bizottság részéről számítani lehet majd egyes vissza nem térítendő EU-s támogatásban részesülő projektek előfinanszírozására is. Továbbá kitért arra is, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság a GDP-arányos költségvetési hiány tekintetében az eddigieknél rugalmasabban fog viszonyulni, ami azt jelenti, hogy nem indítanak kötelezettségszegési eljárást. Ez gyakorlatilag lehetővé teszi akár azt is, hogy országunk a konszolidált általános költségvetésben előirányzott deficitnél nagyobbal zárja az esztendőt. Egyes elemzők szerint a hazai illetékesek megkéstek egy terv kidolgozásával a gazdaság terén, s ezt annak okán is hangoztatják, hogy március 13-ig már voltak olyan országok, amelyek milliárd eurós sürgősségi segélyeket jelentettek be (Németország 50 milliárd euró, Olaszország 12 milliárd euró, Egyesült Királyság 30 milliárd angol font, Magyarország 8 milliárd forint stb.). Nem ezzel kapcsolatosan, de ebben a kontextusban Cosmin Marinescu államelnöki tanácsnok a már említett szerdai ülésen azt hangoztatta, hogy nem lehet előállni intézkedési javaslatokkal mindaddig, amíg nem lesznek ismeretesek adatok a szektorokra vonatkozóan, s ilyenképpen a krízis gazdasági kihatásait sem lehet felmérni. Ami a támogatásokat illeti: az egyik neves hazai pénzügyi szakértő, Dragoș Cabat szerint a jelenlegi körülmények között az állami támogatás mindenekelőtt a kis- és a közepes vállalkozásokat kell megcélozza, a jegybanknak pedig csökkentenie kell az alapkamatot. Szerinte ugyanakkor a gazdasági krízishelyzet akár 3-4 hónapig is elhúzódhat. Hasonlóképpen látja a CFA Románia pénzügyi tanácsadó cég elnöke, Adrian Codîrlașu is, aki szerint a monetáris politikai kamatrátát kell csökkenteni. A Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) elnöke szerint jelen pillanatban a járvány egyes ágazatokban drámai fejleményekkel járt, jár. Elsősorban a turizmusban és a szállítmányozásban, a vállalatok szintjén két nagy probléma ütközik ki: az alkalmazottak helyzete és a cég likviditásának a helyzete. Az alkalmazottak tekintetében indokoltnak tűnik az időleges munkanélküliség (șomaj technic) támogatására vonatkozó intézkedések bevezetése, a likviditás tekintetében pedig indokolt lenne az állammal szembeni fizetési kötelezettségek elhalasztása. Nagy figyelmet és megértést követel a szerződések esetleges nem teljesítésének, valamint a fizetésképtelenség megelőzésének/elhárításának a kérdésköre is. Kétségtelen, hogy bizonyos fiskális jellegű intézkedések szükségessé fogják tenni az állam által újabb kölcsönök felvételét. E tekintetben meg lesz a maguk szerepe a kereskedelmi bankoknak, a pénzintézeteknek is. Arról hallani, hogy a bankok túlnyomó többsége átérezve a helyzet súlyosságát és jelét adva szolidaritásának, hajlandó kedvező feltételek között kölcsönöket folyósítani. (Amúgy egyes hazai bankok is állítólag fontolgatják a magánszemélyek által felvett hitelek törlesztésének esetenkénti kedvező feltételek közepette történő átütemezését.) Az államelnök által tegnap délután kihirdetett szükségállapotra vonatkozó dekrétumban előirányzatok találtatnak a különböző szektorokra vonatkozóan is. Most a kormányon a sor, hogy elfogadjon olyan jogszabályokat, amelyek révén a makrogazdaság, az üzleti élet terén is meg lehessen fékezni az esetleges mélyrepülést, ugyanakkor fiskális és költségvetési támogatásokat biztosítani.

Hecser Zoltán