A konszolidált általános költségvetés négyhavi bevételei még pozitív eredménnyel zárultak, majd május folyamán bekövetkezett egy 780 millió lej értékű deficit. Akkor egyes pénzügyi elemzők annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint az elkövetkező időszakok során fel fog gyorsulni a májusban bekövetkezett kedvezőtlen folyamat, s következésképpen éves viszonylatban nemigen lehet majd tartani a költségvetési hiánycélt. Nos, júniusban tovább növekedett a hiány, hat hónap viszonylatában elérve a 3,85 milliárd lejt. Ennek ellenére a közpénzügyi minisztérium szerint biztosra vehető, hogy lehetséges lesz a 2016-os hiánycél szinten tartása. Hétfőn délután jelent meg a közpénzügyi minisztérium honlapján a konszolidált általános költségvetés első félévre vonatkozó gyorsmérlege. Ebben az olvasható, hogy hat hónap viszonylatában a deficit 3,85 milliárd lej volt, azaz a GDP-nek a 0,5 százaléka. Ezzel szemben a GDP-arányos hiány tekintetében a program 1,9 százalékkal számolt. Következésképpen az a bizonyos 3,85 milliárd lejes költségvetési hiány nem tekinthető aggasztónak, és feltételezhető, hogy sikerül éves viszonylatban is tartani a hiánycélt. Amúgy a konszolidált általános költségvetés bevételei az első félév folyamán elérték a 108,4 milliárd lejt, s az a GDP-nek a 14,3 százalékát jelenti. Első helyen a nyereségadó A növekedési arányok tekintetében a maga 12,5 százalékával első helyre került a nyereségadó, pontosabban az abból származó költségvetési bevételek. Továbbá 7,7 százalékkal voltak nagyobbak a jövedéki adóból származó bevételek, mint 2015 azonos időszakában, a jövedelmi adó esetében a növekedési arány 2,3 százalékos volt, a társadalombiztosítási hozzájárulások esetében pedig 6,3 százalékos. Összevetve a két utóbbi növekedési arányt, némileg furcsállandó az azok közti viszonylag jelentős eltérés, hisz amennyiben növekednek a bérek és a személyi jövedelmek, azzal majdhogynem arányosan kell növekedniük a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek is. Igaz viszont, hogy a társadalombiztosítási, pontosabban a nyugdíjalap bevételei tekintetében számolni kell azzal, hogy a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás esetében a hozzájárulási kvóta a tavalyi 5 százalékról 5,1 százalékra emelkedett, ugyanakkor az állami hadinyugdíjakra vonatkozó 2015/223-as törvény értelmében a honvédelmi, a közrendi és a nemzetbiztonsági intézményrendszer által befizetendő társadalombiztosítási hozzájárulások már nem kerülnek be az állami társadalombiztosítási költségvetésbe. Ezzel együtt és ezen túl mégis furcsa, hogy a társadalombiztosítási bevételek nagyobb arányban növekedtek, mint a jövedelmi adóból származó költségvetési bevételek… Amint az várható volt, az áfából származó költségvetési bevételek tovább zsugorodtak, s természetszerűen kisebbek voltak, mint a megelőző esztendő első félévében befolyt összegek, nevezetesen 9,5 százalékkal. Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy 2016. január 1-től az általnos áfakulcs 24 százalékról 20 százalékra csökkent, s ez a csökkenés februártól éreztette hatását a költségvetési bevételek alakulása tekintetében. A minisztérium közleményében hangsúlyozzák azonban, hogy az első félévre megállapított áfából származó bevételekkel szemben a tényleges bevételezés értéke 1,6 százalékkal volt nagyobb. Kedvező tendencia mutatkozott továbbá a helyi közigazgatások szintjén is, lévén, hogy a helyi adók és illetékek tekintetében is nagyobb összegek folytak be a helyi költségvetésekbe. Országos szinten a tulajdonra kivetett adók és illetékek esetében a gyarapodási arány 9,2 százalékos volt, a nem fiskális bevételek esetében pedig 15,6 százalékos. Ez egyébként feltételezhető volt, mert a január 1-től hatályos új Adótörvénykönyv egyes helyi adók tekintetében már eleve „kilátásba helyezte” azok várható növekedését, és ez be is jött, főleg a jogi személyiségű entitásokra kivetett épületadók esetében. A kiadások statisztikája A költségvetési kiadások az első félév során 112,2 milliárd lejre rúgtak, ami névleges értéken a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 5,5 százalékos növekedést jelent. A legiramosabban a személyzeti kiadások növekedtek, nevezetesen 10,7 százalékkal. A közleményben meg is indokolják annak okait: 2015 második féléve folyamán béremelésekre került sor, ugyanakkor időközben megemelkedett az országos garantált minimális bruttó bér kvantuma is. A bérek megemelése tekintetében utalás van arra, hogy a múlt esztendő második félévében 12 százalékkal emelkedett a helyi közintézmények személyzetének a bére, 25 százalékkal az állami egészségügyi és szociális ellátási rendszer személyzetének a bére, 2015 szeptemberétől 5 százalékkal, majd decemberétől 15 százalékkal, a tanügyi személyzeté, továbbá 10 százalékkal a költségvetési szektor (kivéve az egészségügyet, a tanügyet és a szociális ellátást) bérezése. A minimálbér tekintetében utalás van arra, hogy 2015. július 1-től annak szintje 975 lejről 1050 lejre emelkedett, majd 2016. május 1-től 1050 lejről 1250 lejre. Ezek szerint 2015 második félévétől errefelé olyan jogszabályozási előírások léptek hatályba, amelyek nyomán a költségvetési szektor egyes szegmenseiben béremelésekre került sor. A költségvetési kiadások tekintetében mindig is vita tárgyát képezte az, hogy túlontúl keveset fordítottak a közberuházásokra, az infrastruktúra fejlesztésére. A mostani jelentésben az szerepel, hogy a befektetési költségek összességükben 11 milliárd lejt tettek ki, ami körülbelül 15 százalékkal több, mint a 2015-ös esztendő első félévében elköltött pénzösszeg. Ebbe az összegbe belefoglaltattak azok a kiadások is, amelyek a különböző belföldi és külföldi forrásokból finanszírozott fejlesztési programokkal kapcsolatosak. Ezek szerint a költségvetési hiány a vártnál kisebb volt az első félév folyamán, s ezt mindenképpen érdemlegesnek tartja a közpénzügyi minisztérium. Ennek ellenére vannak olyan elemzések is, amelyek szerint menet közben még adódhatnak problémák, s az elkövetkező hónapok folyamán esetleg „megugorhat” a költségvetési deficit. Ezzel összefüggően megemlíthetjük, hogy a gazdasági növekedés tekintetében is a minap olyan „kiigazított” előrejelzések láttak napvilágot, amelyek szerint az előzetesen becsültnél az kisebb lesz… Hecser Zoltán