Múlt hétfőn még csak sejteni, illetve feltételezni lehetett, hogy a képviselőházi többség elvesztése ellenére is a kormánykoalíciónak sikerül „átcipelnie” a parlamenten az állami költségvetésre, illetve az állami társadalombiztosítási költségvetésre vonatkozó törvények tervezeteit. Ehhez viszont az RMDSZ honatyáinak az „erejére” is szükség lett volna. Csütörtökön ez „megérkezett”, ugyanis az RMDSZ vezetőinek a megszavazás ellenében sikerült kicsikarniuk néhány, inkább a hazai magyar közösség nagy többsége számára némi „haszonnal” járó, konkrét ígéretet (azaz egyik-másik módosító indítványukkal való egyetértést). Nem sokat, de ahogy mondani szokták, ha nincs ló, a szamár is jó. Ezzel együtt és ezen túl túlzás lenne azt állítani, hogy az RMDSZ-szel való megállapodás nyomán a költségvetés jóval színvonalasabb, mint az, amely hétfőn került a parlamenti szakbizottságok asztalára. Térjünk vissza a parlament ugyancsak összezsúfolt és egyben fergeteges múlt heti ténykedésére. A szakbizottsági viták majdhogynem parttalannak bizonyultak, amolyan zsibvásárrá vedlettek, a kormánypárti és az ellenzéki honatyák közti purparlé minden volt, csak nem értelmes, józan és civilizált eszmecsere, de annál inkább vádaskodás, sértegetés és heves kirohanás. Voltak akár pikánsnak is nevezhető történések, például az, hogy a sport- és ifjúságügyi miniszter nem ismerte a mellette ülő személyt, még csak nevéről sem, aki nem volt más, mint a pénzügyminisztériumnak a költségvetésért felelős államtitkára. Amúgy Teodorovici pénzügyminiszter halaszthatatlan teendői okán gyakorlatilag nem vett részt (kivéve csütörtök délutánt és péntek délelőttöt) a parlament munkálatain, és őt fura mód az Országos Prognosztikai és Stratégiai Bizottság (CNSP) elnöke, Ion Ghizdeanu „helyettesítette”, holott a kormányfő egyik helyettese, Viorel Ștefan a közpénzügyekért felel, beleértve a költségvetés kérdéskörét is. Hogy milyen hozzáállással és komolysággal viszonyultak a parlament múlt heti munkálataihoz a kormánykoalíció egyes csúcsvezetői, e tekintetben sokatmondó többek között a szenátus elnökének, Călin Popescu Tăriceanu és a képviselőház elnökének, Liviu Dragneának a távolmaradása a törvénytervezet szerdai általános vitájától, s azon a miniszterek közül is csak egy volt jelen, Marius Budai munkaügyi miniszter. A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felülvigyázó parlamenti bizottság elnöke pedig azokban a percekben nem volt a teremben, amikor a szakbizottságok együttes ülésén szavazni kellett volna a testület költségvetésének a lefaragásáról, amire így nem is került sor. Az igaz, hogy utólag igen, a plénum munkálatai során, amikor is a többi szakszolgálat költségvetését is kisebb-nagyobb arányban megcsapolták. (Az így „megspórolt” pénzalapok egy részét a Liviu Dragnea kezdeményezte országos D2-vitamin program finanszírozására fogják fordítani.) Egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy már-már a véletlenen múlt, a társadalmi szempontból talán legkiemelkedőbb jelentőségű ama költségvetési előirányzat, amely értelmében a gyermeknevelési pótlék („gyermekpénz”) kvantuma kétéves korig az eddigi 200 lejről, 300 lejre emelkedik, a 2–18 év közti kiskorúak esetében 84 lejről 150 lejre. Ezt a „fegyvertényt” utólag úgymond magáénak vallotta a kormánypárt, holott a módosító indítvány a liberális honatyák által fémjelzett, s nekik sikerült azt átvinni a parlamenten, kellő éberséget tanúsítva egy óvatlan pillanatban. Az idei költségvetés kapcsán azt is el kell mondani: önmagában már az is furcsa és rendellenes, hogy a tervezet finalizálása közel három hónapot vett igénybe, a „szuperfinalizálásra” pedig egy nappal a parlamenthez való benyújtás előtt került sor (az már csak hab a tortán, hogy a törvénytervezetet jóváhagyó kormányülést követően) a parlamenti vitához és megszavazáshoz elégségesnek bizonyult nem egészen négy nap. Amúgy a pénteki szavazás eredménye: 275 igen, 122 nem és 2 tartózkodás. Sorsa végérvényesen még nem dőlt el, egyrészt annak okán, mert állítólag a liberálisok latolgatják az Alkotmánybíróság esetleges „felkeresését”, másrészt pedig azért, mert nem tudni, hogy miként fog lépni Johannis államelnök, azaz kihirdeti-e a törvényt a rendelkezésére álló 20 napon belül, vagy visszaküldi újratárgyalásra, vagy esetleg alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg megküldi az Alkotmánybíróságnak. Azt viszont tudni, hogy a megszavazott törvényről nincs jó véleménnyel: „A PSD-ALDE koalíció nem tesz egyebet, mint azt, hogy bebizonyítja hozzá nem értését, opportunizmusát, magára vállalva ezt a felelőtlen és pontatlan költségvetést… a PSD-ALDE költségvetés gazdasági realitásokkal és az állampolgárok elvárásaival újból szembemegy” – olvasható az államelnöki hivatal által pénteken a déli órákban kiadott közleményben. Hecser Zoltán