A Női vállalkozók Erdélyben csoportnak számos tagja van Erdély-szerte. Céljuk felületet biztosítani a vállalkozó szellemű nőknek, ahol segítséget és támogatást kapnak egy cég elindításához és működtetéséhez. Czirjék Kati, aki alapító tagja a csoportnak, számolt be lapunknak nehézségekről, akadályokról és a női vezetőket körülvevő sztereotípiákról. – Hogyan mutatkozna be azoknak, akik esetleg nem ismerik? – Elsősorban ember vagyok, nő, anya és feleség. Ez a kiindulópont, ezeket a dolgokat nem tudjuk elhatárolni egymástól, hiszen összefüggenek. Emellett természetesen vállalkozó is vagyok. A Női vállalkozók Erdélyben elnevezésű csoportot közel három éve hoztuk létre, és emellett vezetem a saját cégemet is, amely online kommunikációval, eseményszervezéssel és felnőttképzéssel foglalkozik. Négy pedagógusi oklevelem van, de az oktatási rendszerünket elhagytam hat éve. Fő tevékenységem a közösségépítés, de gyakran teszek láthatóvá társadalmi kérdéseket, indítok párbeszédet. Társtulajdonos vagyok több projektben is, ezeket tekinthetjük szociális vállalkozásnak. A munkában az embereket szeretem a legjobban. – Hogyan indult a Női vállalkozók Erdélyben csoport ötlete? – Foszner-Korodi Ildikóval és Ballok Ildikóval közösen hoztuk létre a csoportot három évvel ezelőtt. Első körben főként vidéki vállalkozókat próbáltunk segíteni, azóta sokan csatlakoztak hozzánk és nemcsak online, de offline is szervezünk programokat. Rájöttünk, hogy nincs elérhető és hatékony fórum a női vállalkozók számára. Bizalmi felületet akartunk létrehozni, amelyen az érintett személyek kérdezhetnek, tájékozódhatnak, ítélkezés nélkül. A mi kultúránkban és társadalmunkban néha a kérdés felvetése nagy bátorságot igényel. – Miben és hogyan nyújt segítséget a csoport? – A csoport célja tapasztalatokkal, tudással és eszközökkel segíteni a vállalkozókat vagy az azon gondolkodókat. Igazi hálózat ez, ahol az ötletektől a technikai megoldásig mindenre kerül javaslat. Szükség is van erre, mert sok szempontból különleges egy női vállalkozó. Számonkért elvárás, hogy egy nő minden szerepében teljesítsen, így sokkal nagyobb erőfeszítés vállalkozóként elérni ugyanazokat az eredményeket, mint a férfiak. A teljesítmények közötti különbséget sokszor tekinti úgy a társadalom, mint a nők gyengébb vezetői képességének következményét, miközben ez csupán egyenlőtlenség. Már ennek megértése is sokat segít. De egymás kudarcainak és sikereinek ismerete is szárnyakat ad, átlendít a holtponton. – Milyen manapság női vállalkozóként dolgozni? – A nők más jellegű nehézségekkel, feladatokkal néznek szembe, mint a férfiak. Az egyik leggyakoribb a bűntudat, hogy amikor a vállalkozásommal foglalkozom, akkor a családomat hanyagolom. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, kell egy olyan hátország, amelyben a nő biztonságban és jólétben tudhatja a gyerekeit. Legjobb esetben ez a társa. De lehet az nagymama vagy fizetett segítség is. Így is elkerülhetetlen néha a vívódás, amikor a család és a vállalkozás egyszerre követeli a jelenlétet. Ha választani kell, akkor ott lesz néha harag, néha kudarc, és legtöbbször bűntudat. Ez elég általános probléma a családban élő vállalkozó nők számára, és ehhez kellenek a jó minták, a bevált módszerek. – Milyen sztereotípiákkal küzdenek a női vezetők Székelyföldön? – A legnépszerűbb hiedelem a női vezetők kapcsán az, hogy a nők nem bírnak jól az érzelmeikkel, hisztisek. A férfiak indulatkezelését a társadalom jobban tolerálja, mint a nőkét. De ez csak egy. Ha összességében nézzük, akkor a női vezetői státuszhoz több negatív tulajdonság társul, mint pozitív. Bár véleményem szerint itthon Székelyföldön a vezető fogalma is elég negatív, hiszen kevés jó vezetővel találkozunk, aki nem él vissza a hatalmával. Ez is csökkenti a vállalkozói kedvet női körökben, hisz nálunk nagyobb a megfelelési kényszer. Mindenképpen célravezető megfogalmazni és láthatóvá tenni, hogy miben más egy női vezető, megrajzolni a női vezetői mintát. És minden közhiedelemmel ellentétben ez éppen olyan hatékonyságra képes, mint a már meglévő férfiminta, csak teljesen más módon.

Fülöp Orsolya