Gyergyószárhegy polgármester­jelöltjével beszélgettünk elképzeléseiről, a kampány során szerzett tapasztalatairól, valamint arról, hogy most, a választások előtt alig néhány nappal változtak-e a meglátásai. – Elsősorban, mit tudhatunk Ferencz Tihamérról? – Tíz éve végeztem el a tanulmányaimat, azóta tervezőmérnökként dolgozom. Gyergyó­szár­hegyen lakom, itt alapítottam családot és nevelem a két fiam. Nemzetközi diáktáborok szervezésében segítettem a helyi ifjúsági szervezetnek, emellett több kaláka kezdeményezést is sikeresen véghezvittünk. Mindezt önkéntesként, annak érdekében, hogy bizonyíthassuk, helyi lakosokként is tehetünk a szebb környezet, az élhetőbb közösség kialakításában. 2012-ben vállaltam aktív szerepet a közéletben, először mint a helyi szervezet alelnöke, majd ideiglenes elnöke voltam. 2015-től viszont a testület megszavazta a bizalmat, és azóta vagyok teljes jogú elnöke a gyergyószárhegyi RMDSZ szervezetének. – Miért döntött úgy, hogy elvállalja a jelöltséget? – Mint említettem, mind magánemberként, mind pedig szervezeti elnökként megpróbáltam időt szánni a közösségi munkára, viszont az elmúlt időszak viharos hangulata és az önkormányzatban kialakult viszályok is arra buzdítottak, hogy hangsúlyosabb szerepvállalásra van szükség, ha látványos eredményeket szeretnénk elérni. – Milyen tervekkel indulna el a polgármesterség útján? – Abban az édes-keserű helyzetben van az önkormányzat, hogy az új tanács beiktatását követően rengeteg, jelenleg stagnáló beruházás folytatódhat, több pályázat elő van készítve, így az infrastrukturális fejlesztések nagy léptekben tudnak haladni. Természetes a járdásítás, az utak aszfaltozása elengedhetetlen, viszont emellett további terveink is vannak. Hangsúlyt szeretnénk fektetni a szociális kérdésekre. Közösségi konyhát szeretnék kialakítani, ami munkahelyeket is teremtene, az időseket, gyerekeket elláthatná. Továbbá egy öregotthon építése is szükséges. Célom egy olyan önkormányzati tulajdonú, fafeldolgozó cég indítása, ami a fát feldolgozva értékesítené, így magasabb profitot termelne, amit hosszú távon pályázatok önrészeibe hasznosíthatna a település, és nem utolsósorban ez további munkahelyeket generálna. Nem egyszerű létrehozni egy hasonló vállalkozást, de úgy érzem, hogy csapatmunkával sikerülhet. – A legnagyobb problémát az elvándorlás és a munkahelyek hiánya jelenti. Ön milyen lépéseket tenne a helyzet orvoslására? – Fiatal vállalkozóként abban látok megoldást, hogy vonzóvá tegyük Szárhegyet a befektetni vágyó, külföldön dolgozó fiataljaink számára. Olyan határozatokat, adókedvezményeket hozni, ami segítheti őket az elindulásban, emellett a hivatal apparátusát felhasználva támogatni őket pályázatok megírásában is. Úgy gondolom, hogy ha a hivatal százszázalékosan, törvényes kereteken belül, minden segítséget megad a vállalkozóinak, egyszerre csökkenhet a munkanélküliek, valamint az elvándorlók száma is. – Már hetek óta zajlik a kampány, eddig hogyan összegezné a tapasztalatait? – Természetesen más élmény, amikor kollégáknak kampányolsz és szintén más, amikor te vagy a jelölt. Mi azon voltunk, hogy minél interaktívabb, emberközelibb kampányt folytassunk, ami által kötetlenül beszélgethettünk a helyiekkel, bemutatkozhattunk, meghallgattuk a panaszokat, elvárásokat. Az elmúlt időszak hangulata az emberekre is rányomta a bélyeget, szkeptikusak már a politikum iránt, nem egyszerű áttörni ezt a falat. Mindenképp hangsúlyoznám, hogy mi nem politikai szerepet vállalunk, mégis elengedhetetlen az RMDSZ támogatása és szervezete, jó falugazdaként ezt az erőt szeretném a közösség javára fordítani. Felelősséget nem vállalhatok azért, ami eddig történt, viszont annak érdekében, hogy harmonikus munkát tudjunk folytatni, elengedhetetlen a vérfrissítés. Szárhegynek nincs még négy éve, mit elpazarolhat, már így is a tanács feloszlatása miatt rengeteg, vissza nem hozható lehetőséget elszalasztottunk. Az emberek visszajelzései alapján jó úton haladunk, aztán bízok abban, hogy megadják a lehetőséget, hogy bizonyíthassunk is. M. R.