Múlt héten a Sapientia – EMTE által nemrégiben indított Podcast-sorozatot első témájáról számoltunk be. A második podcastban a koronavírussal kapcsolatos információkat gazdasági szempontból közelítették meg. Ennek a résznek a meghívottjai – Bíró Bíborka Eszter, PhD, LLM, MEc, közgazdász, a Sapientia EMTE professzora és Tánczos Levente, a Sapientia EMTE professzora. Kérdéseinkre dr. Bíró Bíborka Eszter válaszol. Viszonylag új és igencsak hasznos csatornája az információk hallgatósághoz való eljuttatásának a podcast mint műfaj. Azt gondolhatnánk, egyszerű rádióadás, mégis van néhány előnye az ugyancsak hanganyagot közvetítő rádióadásokkal szemben, ilyenek például: ha egyszer feliratkoztunk egy podcast csatornára, lehetőségünk van újra és újra friss tartalmakhoz hozzájutni, anélkül, hogy ez további műveleteket igényelne; a legtöbb okos eszköz rendelkezik olyan alkalmazással, ami lehetővé teszi a podcast csatornákra való feliratkozást; nincs műsoridőhöz kötve, bármikor hallgathatjuk, gyakori például az utazás közbeni podcast hallgatás; valamint az, hogy online és offline egyaránt hallgatható, tehát, hogyha letöltöttünk egy tartalmat, később internet kapcsolat nélkül is hozzájuthatunk. A járvány hosszú távú következményei Az iskolák és más tanügyi intézmények bezárása és az oktatás online térbe való terelése nehéz feladatok elé állította a diákokat, pedagógusokat és szülőket egyaránt. – Azt hiszem, ennek negatív hatása sokkal inkább fog érződni ott, ahol az infrastruktúra fejletlensége vagy a humánerőforrás hozzá nem értése miatt az online oktatás az oktatásnak a szinte teljes kimaradását jelentette – kezdte mondanivalóját dr. Bíró Bíborka. – Emellett a kisiskolások, akik éppen ebben az időszakban tanulnának írni, olvasni, sokkal jelentősebb elszenvedői a kialakult helyzetnek, mint például az egyetemisták, akik egyrészt már felnőttek, másrészt digitális korszakban nőttek fel és szocializálódtak, amelynek következtében szinte észrevétlenül tudtak átállni az új helyzetre. Mivel azonban globális jelenségről van szó, mindenütt látható lesz ennek az időszaknak a lenyomata, nem földrajzi területspecifikus, sokkal inkább – amint említettem – az infrastrukturális és a szakértő humánerőforrással való ellátottság okozhat jelentős versenyelőnyt ott, ahol ez megfelelő szintű. A munkaerőpiacon, akárcsak a gazdaság egyéb területén is bizonyos szektorokban a koronavírus válság növekedett keresletet generált, míg más iparágakban munkahelyek szűntek meg és emberek maradtak munka nélkül, vagy kerültek – jobb esetben – az állam által biztosított kényszer-munkanélküli státusba. A vállalkozások közül a tőkeerősek és jó fizetőképességgel rendelkezők tudtak megmaradni a piacon. A vállalkozások profitszerző magatartásformája a rövid távú likviditás biztosításának irányába tolódott el. Nagy tanulsága lehet a válságnak az, hogy szárnyaló konjunktúrában is érdemes a vállalkozásoknak szerényen költekezni és tartalékolni a nehezebb időkre. Azt láttuk ugyanis, hogy aki túlél egy ilyen helyzetben, az várhatóan a gazdaság heyreállását követően versenyelőnyre tehet szert – fejtette ki a témával kapcsolatos meglátásait a tanárnő. A kár hozadéka Mint elhangzott, a koronavírus válság jelentősen befolyásolta a gazdaság minden ágazatát, vannak azonban olyan területek, amelyeket jobban, másokat kevésbé érintett a közegészségügyi válságból eredő gazdasági hatás. – A hatások erőssége mellett érdemes megfigyelni azok irányát is, ugyanis egyes gazdasági ágazatokat pozitívan érintett a pandémia. Sokkal gyakrabban hallunk a turizmusban, vendéglátásban, kulturális szolgáltatások ágazatában bekövetkező negatív hatásokról, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy bizonyos területeken növekedést generált a jelenlegi helyzet, ilyen például a napi fogyasztási cikkek ágazata – hangsúlyozta dr. Bíró Bíborka Eszter. Mint mondta, ez a túlkereset nemcsak a nagy üzletláncoknak kedvezett, hiszen azáltal, hogy a hipermarketek polcain elfogytak a tartós élelmiszerek, a rövid ellátási láncok mentén értékesítő helyi termelők is el tudták adni termékeiket. – És maga az egész válsághelyzet – az utazási korlátozások miatt is, ami a szállítmányozásban is bizonyos fennakadásokat okozott – ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy lehet és talán érdemes helyi termékeket is vásárolni a multik kínálata helyett. Emellett az online értékesítés is fénykorát éli, jelentősen megnövekedett ezek forgalma, annak következtében, hogy a lakosság a fizikai vásárlás helyett nagyon sok területen dönt az interneten történő vásárlás mellett – fűzte hozzá. Ahogy az a fentiekben látható, a Sapientia munkatársa készségesen és részletesen válaszolt néhány fontosabb kérdésre. Aki teheti, a továbbiakban is, szabadidejében hallgassa a Sapientia podcastjét, ugyanis ilyen és ezekhez hasonló fontos, tudományos információk hangzanak el.

Biró Vivien