Őszi harmat után címmel II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet és korát bemutató tárlat nyílt Gyimesbükkön, a helyi vegyes tannyelvű szakközépiskolában. A vándorkiállítás korábban a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában volt látható, onnan került a Bákó megyei, többségében magyar­lakta településre. A szegedi Szanka József műgyűjtő gyűjteményéből származó történelmi emlékeket, tárgyakat bemutató tárlatot Pál Zoltán, a csíkszentmártoni iskola történelemtanára mutatta be a helyieknek. [caption id="attachment_85469" align="aligncenter" width="1000"] A huszáröltözet is része a tárlatnak. Nem mindennapi sem a rendezvény, sem a házigazda Fotók: Szervezők[/caption] Pál Zoltánt és Szanka Józsefet a Hargita Népe is elkísérte Gyimesbükkre, az autóban két huszárruha is velünk utazott. Nem véletlenül: két gyimesbükki diák ugyanis később magára ölthette a mintegy 15 kilogrammot nyomó katonai ruhát, így a kiállítás részévé váltak. Pál Zoltán útközben elmondta: amikor a gyimesbükki szakközépiskola csupán ideiglenes engedéllyel működött, a csíkszentmártoni szakközépiskola tanárai vizsgáztatták Gyimesbükkön is a végzősöket, ekkor kezdődött a két iskola közötti kapcsolat. Hozzáfűzte: a tárlat címötletét Palasovszky Béla Őszi harmat után című verseskötete szolgáltatta, amely tele van kuruc dalokkal. A helyszínre érkezve kiderült: egyáltalán nem hétköznapi eseményszámba megy Gyimesbükkön a Rákóczi-kiállítás. A helyi iskola több tál süteménnyel, tésztával készült az alaklomra. [caption id="attachment_85471" align="aligncenter" width="1000"] A nagyságos fejedelem portréja és kordokumentumok. Bőven van látnivaló[/caption] Mindenre nyitott iskola A tárlat hivatalos megnyitója előtt alkalmunk nyílt beszélgetni Monica Bârsannal, a gyimesbükki taninétzmény igazgatójával, aki elmondta: a szakiskola 2010-es alapítású, már induláskor román és magyar tannyelvű tagozattal működött. Jelenleg hároméves szakközépiskolai képzésük is van mindkét tagozaton. Összesen kilencven diákjuk van, közülük magyarul jelenleg egy tizenhét fős 9. és egy nyolcfős 11. osztály tanul. Jó hír, hogy jövőre biztosan indul magyar tannyelvű 9. osztály, mert már most megvan hozzá a szükséges létszám, 19-en iratkoztak be. Arra a kérdésünkre is készségesen válaszolt, hogy miért fogadta be az iskola a magyar történelmi tárlatot, hiszen nem feltétlenül ez a jellemző a román vezetésű oktatási intézményekre. – Mi nyitottak vagyunk bármilyen kulturális, művészeti eseményre. Tárt karokkal fogadtuk a táraltot. A gyimesbükki közösség 70 százaléka magyar nemzetiségű, a többiek románok és romák, de nagyon jól megértjük egymást – nyilatkozta a lapunknak Monica Bârsan. Hozzáfűzte: ha tavaly december 1-jén megünnepelték Románia centenáriumát, akkor miért ne ismerkednének meg Rákóczi Ferenccel is, hiszen Gyimesbükk határában találhatók a Rákóczi-várként emlegetett őrtorony romjai Erdély és Moldova határán. Mint részletezte: sokat hallanak Rákócziról, rengeteg turista érkezik a településre, akik a Rákóczi-várra kíváncsiak. Kellemes meglepetés volt számára látni a sok könyvet, a különleges festményeket és korabeli pénzérméket a nagyságos fejedelemről. – Kiváló kiállításnak látom. Biztos vagyok benne, hogy etnikumtól függetlenül a kollégáimnak is élmény volt megtekinteni a tárlatot – fűzte hozzá. [caption id="attachment_85470" align="aligncenter" width="1000"] Nemzetiségtől függetlenül érdeklődőkre talál a kiállítás. Kíváncsiak egymásra[/caption] Különleges ereklyék A hivatalos megnyitóra zsúfolásig megtelt a kiállításnak helyt adó terem. Nemcsak magyar, hanem román pedagógusokkal is. Az esemény ünnepélyesebb része után Pál Zoltántól személyre szabott tárlatvezetést kaptunk. Kezdetben a Rákóczi-pénzérméket, a libertásokat mutatta meg, de nemcsak az egykori rézpénzek, hanem a 20. századi bankjegyek is megtalálhatók a kiállítás anyagában, valamennyi II. Rákóczi Ferenc arcképével. Az 50 pengős hátoldalán a nemzetiségek nyelvén, így románul is olvasható a bankjegy értéke. A tárlaton ugyanakkor megtekinthető a két világháború közötti időszakban mit tanítottak a gyerekeknek az erdélyi fejedelemről. Ezenkívül jelvények – például a bercsényi tüzérezred emlékplakettje – is szerepelnek a nem hétköznapi tárlat anyagában. Egy másik része azokat a képeslapokat tartalmazza, amelyeket 1938-ban adtak ki, azt követően, hogy a Felvidékkel együtt Kassa – ahol Rákóczi hamvait őrzik – visszakerült Magyarországhoz. A kiállítás részét képezik a kuruc fegyverek, harci fokosok. Egy tabló pedig azokat a román nemzetiségű kapitányokat mutatta be, akik II. Rákóczi Ferenc és a kurucok oldalán harcoltak. Pál Zoltán hozzáfűzte: nemcsak a tárlaton bemutatott nyolc kapitány, hanem ennél jóval több román nemzetiségű katona harcolt a labancok ellen, sőt akadtak köztük román betyárok vezette szabadcsapatok is. Kiss Előd-Gergely