Nem mondunk azzal újat, hogy folyamatban van az új Adótörvénykönyv, valamint az új Adóeljárási Törvénykönyv gyakorlatba ültetésének felfuttatása, legalábbis egyes előírások tekintetében. Így például a helyi adókat és illetékeket a törvény értelmében – akárcsak eddig is – az új esztendő első munkanapjától kezdődően be lehet fizetni, pontosabban be lehetett volna fizetni, mert idén a dolgok némileg másként alakultak. Az egészségbiztosítási hozzájárulás-fizetés tekintetében is közeleg egy határidő, nevezetesen január 15-ig nyilatkozatot kellene benyújtaniuk azoknak, akik az utóbbi hat hónap folyamán nem rendelkeztek biztosítotti jogállással, mert nem realizálva jövedelmet, egyéni hozzájárulást sem fizettek. Hogy ezt a határidőt sikerült-e betartani vagy sem, azt nem tudni, de azt igen, hogy az érintettek túlnyomó többsége nem is tud erről a most esedékessé vált kötelezettségről… A dolgok ilyenszerű alakulásának megvannak a maga objektív és szubjektív okai. Kezdenénk talán azzal, hogy egyes szaktárcák, illetve az Országos Adóügynökség az Adótörvénykönyvben, valamint az Adóeljárási Törvénykönyvben meghatározott határidőkhöz képest megkésve közöltek a gyakorlatba ültetéssel kapcsolatos rendeleteket, illetve hagyták jóvá különböző űrlapok formanyomtatványát. De ennél is nagyobb problémát jelent esetenként az, hogy az Adótörvénykönyv módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározat, amelyet amúgy is igen megkésve, 2015. december 30-án hagyott jóvá a kormány, mindmáig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ez pedig esetenként elengedhetetlen lenne mindenekelőtt azok számára, akikre hárul az egyik vagy a másik előírás gyakorlatba ültetése, vagy akár helyes értelmezése is, lévén, hogy a minisztérium illetékesei szerint a szóban forgó kormányhatározat számos olyan konkrét példát is tartalmaz, amely megkönnyítheti, elősegítheti egyik vagy másik előírás korrekt alkalmazását és helyes értelmezését. Apropó értelmezés: most, amikor már esedékessé vált a helyi adók és illetékek befizetése, hallani arról, hogy egyes adótanácsadók, illetve adószakértők még mindig vitatkoznak arról, hogy miként értelmezhetők vagy alkalmazandók egyes előírások. Lehet, hogy mindezt tisztázni fogják az alkalmazási normák, ugyanakkor az is szükségeltetik, hogy az érintett/érdekelt adófizető magánszemélyek is alaposabban áttanulmányozzák az Adótörvénykönyvnek az abban szereplő fogalmakkal kapcsolatos szakaszait, valamint a helyi adókra és illetékekre vonatkozó előírásait. Gondolunk például az Adótörvénykönyv 7-es, 8-as, 457-es, 458-as és 459-es szakaszaira. Nyilatkozni is kell Visszamenve az időben, feltétlenül utalnunk kell arra is, hogy a helyi adókat illetően nem bizonyultak szerencsésnek az elmúlt esztendő novemberében megjelent 2015/50-es sürgősségi kormányrendeletnek ama előírásai, amelyek értelmében egyes határidőket értelmetlen módon elnapoltak. Lássuk, miről is van szó. Eredetileg azok a magánszemélyek, akik tulajdonában 2015. december 31-én nem lakás célú épületek vagy vegyes rendeltetésű épületek voltak, azokra vonatkozóan 2016. február 29-ig nyilatkozatot kell benyújtsanak. Ennek a nyilatkozatnak a típusnyomtatványát és kitöltési módját a közpénzügyi, valamint a régiófejlesztési és közigazgatási miniszter közös rendeletével kellett volna jóváhagyni 2015. november 11-ig. Továbbá azok a jogi személyek, akiknek 2015. december 31-én tulajdonukban voltak épületek, azok rendeltetésére és megadózási értékükre vonatkozóan 2016. február 29-ig ugyancsak nyilatkozatot kellett volna benyújtsanak. Ugyanezen határidő vonatkozott azokra a magán- és jogi személyekre, akik tulajdonában 2015. december 31-én olyan jármű volt, amelyet töröltek a forgalomból, s arról nyilatkozniuk kell, mellékelve az igazoló dokumentumokat. Nos, ezeket a határidőket a már említett sürgősségi kormányrendelettel elnapolták 2016. március 31-re. Ilyenképpen pedig ez a határidő rácsúszott az adókedvezmények nyújtásának a határidejére, amely mint ismeretes, ugyancsak március 31-én jár le. Soha senki nem adott arra magyarázatot, hogy mi tette szükségessé és indokolttá a fentebb említett egy hónapos időtartamú elnapolást. A már említett közös miniszteri rendelet ugyancsak késve jelent meg, nevezetesen 2015. december 29-én. A 2015/4087/2069-es rendeletről van szó, amellyel jóváhagyták a különböző rendeltetésű épületek adójának megállapítása végett benyújtandó fiskális nyilatkozat formanyomtatványát, az ITL–001-es űrlapot. Ennek az űrlapnak a nyilvánosságra hozása a helyhatósági adóhivatalokra hárul, lévén, hogy a rendeletben az szerepel, hogy azt közölniük kell honlapjukon, így téve lehetővé annak konzultálását és kinyomtatását az érintett adófizetők által. De ha már itt tartunk, utalnunk kell arra, hogy december 29-én megjelent egy másik rendelet is, a régiófejlesztési és közigazgatási miniszter 2015/2068-as rendelete, amellyel jóváhagyta a helyhatósági adóhivatalok általi adó- és illeték-megállapítási tevékenységek kibontakoztatásával kapcsolatos formanyomtatványokat is. Ezek között vannak adónyilatkozatok, illetve adómegállapítási végzések stb. Szám szerint tizenöt különböző típusú és rendeltetésű űrlapról van szó. Ezek sokszorosítása ugyancsak a helyi adóhivatalokra hárul, és ők kell az adófizetők rendelkezésére bocsássák azokat. Megingás?... Már az új Adótörvénykönyv tervezetével kapcsolatos eszmecserék során is fenntartások, kifogások fogalmazódtak meg ama imperatív jellegű előírással kapcsolatosan, miszerint egyes kivételes esetektől eltekintve a nagykorú személyek esetében kötelező lesz az egészségbiztosítási egyéni hozzájárulás fizetése az országos garantált minimálbér szintjén. Ez havi 57 lejt jelent, legalábbis jelenleg. Ennek ellenére ezt az előírást nem módosították és egy az egyben belekerült a most már hatályos Adótörvénykönyvbe, a 2015/227-es törvénybe, pontosabban annak 180-as szakaszába. A hozzájárulási kötelezettséget, az azzal kapcsolatos eljárást, valamint az érintett magánszemélyek által benyújtandó nyilatkozatot, továbbá a hozzájárulás megállapítását és befizetését ugyancsak szabályozza az Adótörvénykönyv, mint ahogy arról is rendelkezik, miként kell eljárni akkor, ha az érintett személy időközben bér vagy másabb jellegű jövedelmet kezd elérni rendszeresen. Mindez kiegészül azzal, hogy a szóban forgó kötelezettségek elmulasztása esetén komoly bírság róható ki. Az Adótörvénykönyv év eleji hatályba lépésével egyidejűleg érvényessé vált az országos adóügynökség elnökének 2015/3743-as rendelete, amely december 27-én jelent meg, és amely révén jóváhagyta a jövedelmet nem realizáló magánszemélyek által fizetendő egészségbiztosítási hozzájárulás ügykezelésére vonatkozó eljárást, valamint az érintett magánszemélyek nyilvántartásba vétele végetti nyilatkozat formanyomtatványát, a hozzájárulás kivetésére vonatkozó adóhatósági végzés formanyomtatványát. Néhány napon belül az érintett személyeknek nyilatkozniuk kell(ene)... Időközben a pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkárának, Vasile Birişnek az ellenérzést és felháborodást kiváltó nyilatkozatát (amelyről lapunkban is beszámoltunk) követően a kormány szóvivője a múlt szerdán megpengette ama kormányzati szándékot, miszerint egy „lazább formában” átírnák az Adótörvénykönyv már említett 180-as szakaszát, de finomítanának a társadalombiztosításokkal kapcsolatos egyes előírásokon is. Hogy mikor, miként és milyen hatálybaléptetési határidővel, az az Adótörvénykönyv „szempontjából” több mint bonyolult kérdéseket vet fel. Magyarán: a kormány rákényszerülhet az Adótörvénykönyv „megerőszakolására”. Hecser Zoltán