Hirdetés

A hallgatókkal találkoztak

HN-információ
A múlt héten, csütörtökön indultak el a Marosvásárhelyi Rá­dió munkatársai a 15. Gurul a Rádió körútjukra. A Bâlea-víz­esés­től rajtoltak, onnan Fo­ga­ras, Olthévíz, Alsó- és Felsőrákos, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Tusnádfürdő érintésével tegnap délután értek Csíkszeredába, innen pedig Szépvíz felé haladtak tovább. [caption id="attachment_12690" align="aligncenter" width="620"]Csíkszeredában is szeretettel fogadták a rádiósokat Fotó: Györffy Ibolya Csíkszeredában is szeretettel fogadták a rádiósokat Fotó: Györffy Ibolya[/caption] A marosvásárhelyi rádiósokkal tegnap délután a Szabadság téren lehetett találkozni, fényképezkedni. 15 évvel korábban azért indították a biciklitúrát, hogy személyesen beszélgethessenek hallgatóikkal, a rádiós betelefonálókból barátokká lett ismerőseikkel. – Az indulás napján az első élményem az volt, hogy felébredtem, és zuhogott az eső, azt szerettem volna, hogy álmodjak és gyorsan visszaaludtam… Mire összepakoltunk, már eső nélkül, de nedves úton indultunk el. Így haladtunk Fogarasig, majd eljutottunk Olthévízre, ahol egy csapat kisgyermek fogadott bennünket. Bementünk a helyi kulturális központba, ott zsíros kenyérrel és szőlővel vendégeltek meg. Alsó- és Felsőrákoson, majd Baróton át Brassóba érkezve is sok hallgatóval találkoztunk. A régi tanácstéren magyar ének hangzott a tiszteletünkre, a helyiek arról számoltak be, hogy évek óta nem hallottak magyar éneket ezen a helyen. Sepsiszentgyörgyön át bicikliztünk Tusnádfürdőre, ahol valódi wellneszben volt részünk az egész napi ázás után. És most itt vagyunk Csíkszeredában – számolt be élményeiről Kádár Zoltán szerkesztő. Mielőtt városunkba érkeztek volna, Csíkszentkirályon meglátogatták néhány régi hallgatójukat. A hideg miatt alig öten vártuk őket, de közben csatlakoztak arra járó kíváncsiskodók is. – Minden találkozás megható, például itt van Kovács Lajos, aki komoly műtéten esett át, mégis ragaszkodott ahhoz, hogy láthasson minket. Olyan hallgatókkal találkoztunk, akik mindennap telefonálnak, üzenetet küldenek a rádióba, családtagként kezelnek minket, aggódnak értünk és drukkolnak nekünk, hogy minél kevésbé vizesen érjünk célba – osztotta meg velünk Kádár Zoltán. Györffy Ibolya


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!