A hahotázó fejek
Egy ismerősöm közölte nemrég, hogy lemond a híroldalak követéséről a közösségi médiában, annyira elszomorítják a hahotázó hangulatjelek a járvány halálos áldozatairól szóló hírek alatt. Elnézést kérek azoktól, akik szintén gyakran használják, egyéb esetekben, de ez az emotikon számomra a magukat okosnak gondoló, „a szitán átlátó” ostobák jelképévé kezdett válni, a fent leírt okból. A kommentelőknek ez a viselkedése összefügg azzal a jelenséggel, hogy a közösségi média révén manapság például egy pék vitába szállhat egy orvossal egészségügyi témában, de még felsőfokú végzettségűek körében is dívik a más szakterületről érkezők tudásának megkérdőjelezése vagy teljes szakmák semmibe vétele. (Gondoljunk csak a statisztikákról ítéletet mondó, Churchillnek tulajdonított mondásra!)
Ezért szerény javaslatom az, hogy az egyetemeken vezessék be: a tudományos dolgozatok lábjegyzeteiben elég a hozzászólásokban szokásos forrásmegjelölés (idézek Facebook-kommentekből: „Vannak videók”; „Sok helyen van erről infó, csak jó helyen kell keresni és észre kell venni”; „Az ember józan paraszti ésszel gondolkodik, nem is kell semmilyen tudományos magyarázat”; stb.). De hát egyáltalán minek is kell egyetem? Ideje lenne felszámolni a felsőoktatást, hiszen az interneten mindenki értesülhet bármiről! Arra sincs szükség, hogy könyvtárakban vagy laboratóriumokban éveket töltsünk kutatással, elég csak tallózni a világhálón. Ez lényegesen olcsóbb, és felemelő érzést biztosít: a jólértesültség érzését, hiszen akár titkos világösszeesküvés-forgatókönyveket is megismerhetünk. Persze az eligazodásban segítenek „tisztánlátást” szorgalmazó orvosok meg professzorok, akik videókban üzenve a hét minden napján lerántják a leplet a cselszövő hatalmakról, kielégítve az emberek kíváncsiságát (valamint öregbítve saját hírnevüket).
Ugyanakkor van még valami, ami a fentieket erősíti: társadalomtudományi szakot végzettek körében is elhangzottak olyan leegyszerűsítő kijelentések arról, hogy szerintük kik irányítják a világot, amikhez hasonló bölcsességeket úton-útfélen, például kocsmában vagy a buszra mindennap részegen felszálló falubelitől is hallhat az ember. Ezért valóban kár volt egyetemre pazarolni az időt meg a pénzt.
Benedek-Székedy Sándor