Az elmúlt napokban többször is hallani lehetett arról, hogy januárban szinte ugrásszerűen megnőttek decemberhez képest egyes zöldség- és gyümölcsfélék árai. Amúgy erről tanúskodik az Országos Statisztikai Intézetnek a kiskereskedelmi árak januári alakulására vonatkozó múlt heti közleménye is. Ezek szerint a burgonya 4,65, a zöldségfélék 7,27, a friss gyümölcsök pedig 4,36 százalékkal drágultak meg. Egyesek szerint ennek a januári drágulásnak szezonális jellege van, s ez már-már rendszeresen bekövetkezik, amit tetőzött a mostani szokásosnál hidegebb időjárás is. Részben ez mind igaz, de az a hideg időjárás máshol „verte ki a biztosítékot”, nevezetesen a dél-európai országokban, például Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban, mert ott valóban szokatlan tél következett be, aminek okán Európa majd mindegyik országában jelentős mértékben megdrágult a karfiol, a kaliforniai paprika, az uborka, a jégsaláta, a fürtös paradicsom stb. Nos, ezt éreztük meg mi is talán a burgonya kivételével, a többi zöldségek esetében is, mert a piacra, az áruházakba az évnek ebben a szakaszában nemigen kerülhet például hazai termesztésű paradicsom vagy paprika. Amúgy hazai viszonylatban megdrágultak a déligyümölcsök is, akárcsak az olivabogyó-olaj. Nemzetközi szakértők szerint ez a mostani árhullám le fog vonulni, s a húsvéti ünnepek táján, azaz április 16-a körül normális kerékvágásba állhat vissza a „zöldségpiac”. Kétségtelen viszont, hogy ez a mostani drágulás a kisjövedelműek vásárlóerejét némileg megtépázta. A jövőre nézve felvetődik a kérdés, hogy mi is várható a kiskereskedelmi árak, az infláció alakulása tekintetében. Mindenekelőtt arra kell utalnunk, hogy a minap hatályba lépett költségvetés éves viszonylatban 1,4 százalékos inflációs rátával számol, valamint 4,46 lej/euró kurzussal. A kettőt amúgy együtt kell emlegetnünk, hisz az árfolyamnak megvan a maga jelentősége az infláció, illetve számos áruféleség kiskereskedelmi árainak az alakulása tekintetében. Igen, mert akár élelmiszerekről, akár ipari árucikkekről legyen szó, köztudott, hogy azoknak jelentős hányada (esetenként döntő hányada) importból származik. S ha gyengül a lej, például nem 4,46 lej/euró lesz, hanem például 4,52 lej/euró, annak hatása megérződik a piacon is, de többletköltséget jelent mindazon vállalkozások számára is, amelyek a nyersanyagokat, gépelemeket stb. külföldről szerzik be. Több lesz, mint 1,4% Elemezve a költségvetési előirányzatokat, illetve azok sarokszámait, egyes elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány tudatosan alulméretezte mind az inflációt, mind pedig az árfolyamot. Ez pedig bizonyos értelemben mozgásteret, lehetőséget biztosíthat a költségvetési bevételek gyarapodása tekintetében. Hogy miért? Ha megnőnek a beszállítói árak (mármint az importtermékek esetében), akkor abszolút számban kifejezve többet jelent a költségvetés bevételei számára az áfa is. Tehát a gyenge lejnek lehet egy nemkívánatos hozadéka egyes kiskereskedelmi árak megemelkedése tekintetében, de lehet egy kedvező hozadéka is a költségvetési bevételeket illetően. Ez utóbbi kapcsán megemlítendő az is, hogy a gyenge lej kedvezhet az exportőröknek, mert az euróban történő elszámolás a kasszában több lejt „eredményezhet”. Ilyenképpen pedig az sem kizárt, hogy nagyobb profitra tesznek szert, a nyereségadóból pedig ugyanakkor több pénz folyhat be az államkasszába. Egyébként a jegybank elnöke, Mugur Isărescu nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az elkövetkező időszakokban nemigen van mozgástér a lej megerősödése tekintetében, s az szerinte is meg fogja haladni éves viszonylatban a 4,49 lej/eurót. Az infláció tekintetében viszont nagyobb arányút jósol, mint a kormány, nevezetesen 1,9 százalékot. Vannak viszont olyan elemzők, akik 2 százalékot valószínűsítenek, sőt olyanok is, akik annál is nagyobbat. E tekintetben meg lehet a maga szerepe a kőolaj világpiaci ára alakulásának is. Méghozzá nem kis szerepe. Köztudott, hogy a kőolajexportáló országok és Oroszország érdekei összefonódni látszanak a tekintetben, hogy ne következhessen be a kőolaj világpiaci árának a csökkenése, sőt az növekvő tendenciát mutasson az év folyamán. Hecser Zoltán