A tavalyi évben kicsengetett fiatalok majdnem 30 százaléka kezdett el dolgozni a középiskola befejezése után, 22 százalékuk pedig novemberben még munka nélkül volt. Mint korábban megírtuk, a többiek továbbtanulnak, egyetemen vagy posztliceális tanintézményekben. A tavalyi 2168 végzősből 599-en állt munkába a középiskolai tanulmányok befejezése után. Ellentétben a továbbtanulással (ahol magsabb a lányok aránya), itt a fiúk vannak többségben: 355-en kezdtek el dolgozni. A tavalyi végzősök körében rögzített adatok kissé elmaradnak a 2019-ben mértektől, akkor a középiskolát befejező fiatalok 28,7 százaléka, míg a múlt évben 27 százaléka talált munkahelyet magának. Ez derül ki a megyei tanfelügyelőség múlt héten közzétett tanulmányából, amely a középiskolát végzett fiatalok helyzetét vizsgálta. Az adatgyűjtés során minden diákot figyelembe vettek, függetlenül attól, hogy leérettségizett-e vagy sem. Szakmát tanultak, dolgozni álltak Abból a szempontból, hogy egy adott iskola tanulói közül hányan álltak munkába, megyénkben a szentegyháza Gábor Áron Szakközépiskola vezet, ahol a tavalyi 17 végzősből 16-an meg is találták helyüket a munkaerőpiacon. A Korondi Szakközépiskola diákjainak 90 százaléka, a borszéki Zimmethausen Szakközépiskolában végzettek több mint 87 százaléka kezdett el dolgozni tanulmányai elvégzése után. Összesen öt olyan líceum van, ahol 70 százalék fölötti a dolgozni kezdő fiatalok száma, a felsoroltakon kívül a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Szakközépiskola és a csíkszeredai Székely Károly büszkélkedhet még ilyen magas aránnyal. A tanfelügyelőség kimutatásából jól látszik, hogy a munka világában elhelyezkedők zöme a szakközépiskolákból kerül ki, tehát nem a az elméleti vagy művészeti osztályokból. Két tanintézmény van a megyénkben, amelynek egyetlen végzőse sem állt munkába, ezek a székelyudvarhelyi Marin Preda Líceum és a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium. Pár százan munka nélkül A munkavállalás szempontjából az utóbbi bő tíz évben a 2016-os esztendő produkált kiugró eredményt: az akkori végzősök 32,07 százaléka kezdett el dolgozni rögtön az iskola után, a negatív végletet pedig 2010 jelenti, amikor csak a fiatalok 25,5 százaléka talált munkahelyet. A felmérés szerint tavaly a középiskolát elvégzett tanulók több mint 22 százaléka nem tudott munkába állni. Nemcsak a vidéki, hanem a városi iskolák is érintettek ebben a problémában, de a gyergyóalfavi Sövér Elek Líceum az, ahol a végzősök majdnem 70 százaléka nem talált munkát a tavaly. Ebből a szempontból a 2012-es és a 2013-as évben volt a legrosszabb a helyzet, amikor mintegy 37-38 százaléka a fiataloknak képtelen volt elhelyezkedni a munkaerőpiacon tanulmányai befejezése után. A tanfelügyelőség tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedés a tavaly novemberig mért „helyzetképet” mutatja, és remélhetőleg azóta sokan találtak már maguknak munkahelyet. A Bartolf Hedwig és Hodgyai László tanfelügyelők által jegyzett tanulmány megemlíti, hogy azoknak a fiataloknak is, akiknek nem sikerült az érettségije, lehetőségük volt munkába állni, és idén is letehetik az elmaradt vizsgákat. Így számukra is elérhetővé válik az egyetemen vagy posztliceális képzésben való továbbtanulás. Felhívják a figyelmet arra is a szerzők, hogy a még munka nélkül lévők is találhatnak olyan tanfolyamokat, képzéseket, amelyek növelik az esélyeiket a munka világában.

Asztalos Ágnes