Ion George Maurer egy csinos székely menyecskével táncol, Nicolae Ceaușescu fogadására lovas székelyek vonulnak Alcsíkon – ilyen és ehhez hasonló fotográfiák bőven maradtak fenn a kommunista vezetők és a romániai magyarság találkozásairól, főként az 1960–1970-es évekből. Addig is léteztek súlyos kisebbségügyi kérdések, azután viszont egyre erősödött a nacionalista diskurzus, és a titkosszolgálat egyre nagyobb biztonságpolitikai kérdésnek tekintette a magyarságot, olyannyira, hogy 1985-ben külön magyar ügyosztályt is létrehozott – hangzott el többek között a Novák Csaba-Zoltán történész-szenátor által tartott előadáson, a csíkszeredai megyeházán. Az előadó részletesen elemezte a 24 évig tartó Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikáját, szólt a Magyarország és Románia közötti viszonyról és kifejtette, hogy milyen maradandó társadalmi–gazdasági–demográfiai folyamatokat indított el ez az időszak. Ehhez a korszakhoz kötődik ugyanis az erdélyi magyarság demográfiai és szakmai hátrányba kerülése és ez volt Románia százéves történetében az első rendszer, amelyben nyílt asszimilációs politika zajlott. Ennek ellenére a rendszerváltás után a romániai magyarságnak sikerült újraszerveződnie, és ez különösen fontos – emelte ki a történész, a román centenárium évében az RMDSZ által szervezett előadássorozat előadója. Daczó Katalin [caption id="attachment_78425" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: László F. Csaba[/caption]