Csíki Székely Múzeum idei nagyszabású kiállítása ismét a klasszikus mesterek nyomába kalauzolja a művészetkedvelő közönséget, a látványos tárlat az Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és művészbarátaik címet viseli. A Hargita Népe Műhely melléklete, a szervező intézménnyel együttműködve minden héten a kiállítás egy-egy képére hívja fel a figyelmet.

Aba-Novák Vilmos Aktok tájban, 1921

Olaj, lemezpapír, 52 × 38,5 cm j. b. l.: Aba-Novák 21 Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 60.5 T

A korabeli kritikusok is utaltak a klasszicizáló nemzedék alkotásainak kettősségére: a régi mesterek követése mellett az 1910-es évek avantgárdjának öröksége is kimutatható, elsősorban Patkó Károly és Aba-Novák Vilmos korai festményein, grafikáin. Aba-Novák a formát és szerkezetet kutató, analizáló akttanulmányainak egyik első összefoglalásaként készült el Aktok tájban című, szinte monokróm kompozíciója, amelynek gazdagabb, több mellékalakos szénvázlatát és rézkarcváltozatát is ismerjük (magántulajdon). A dombos tájban megjelenő, szobrászi felfogású aktok szorosan kötődnek az előző évtized aktivista hagyományaihoz, Uitz Béla és Nemes Lampérth József festményeihez, és talán még közelebbi a kapcsolat az Aba-Novákkal baráti viszonyban álló, fejlődésére nagy hatást gyakoroló Kmetty János munkáival. A férfi, nő és gyerek hármas csoportja gyakran bukkan fel a húszas évek első felének nemzetközi művészetében is. Zwickl András