A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek Csíksomlyón való letelepedésével, amely az 1440-es években történt. Az első, a gótikus templom patrónájának Sarlós Boldogasszonyt, vagyis a Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották. Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária-ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből a Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatta a híveket arra hivatkozva, hogy „igen sok nép jár Somlyóra Szűz Máriát tisztelni”. Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán. Ezért gyűltek össze 1567. pünkösd szombatján is a székelyek Csíksomlyóra: segítséget kérni hitükben való megmaradásukhoz és hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy nem valaki vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik, ennek emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép, de nem csak, hiszen számos messzi helyről érkeznek a zarándokok. Ennek a fogadalmi búcsúnak a 450. évfordulóját ünnepeljük az Úr 2017. esztendejében, megismételve a régi kérést: „Tarts meg minket őseink szent hitében!” A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és a szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és Szűz Mária tisztelete. A Csíksomlyói Szűzanya minden időben hazavárja gyermekeit. Igaz az is, hogy ő soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt, és történik napjainkig az ő közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét, amelyet nem szabad felcserélnünk semmi másra, és meg kell őriznünk továbbra is. Az idei csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklat segítsen hozzá bennünket, hogy megújítsuk és megéljük, amit őseink megfogadtak, és azt, amit a Salvator-kápolna előtti kőkeresztre felvéstek: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben”! Fr. Urbán Erik, csíksomlyói templomigazgató A bukaresti nuncius és a ferencesek miniszter generálisa a zarándoklaton A 2017-es csíksomlyói pünkösdi búcsú zarándoka lesz Nm. és Ft. Miguel Maury Buendía érsek, a Vatikán bukaresti nagykövete. Ferenc pápa a Francisco-Javier Lozano érsek távozásával megüresedett diplomáciai szolgálati hely betöltésére 2015. december 5-én nevezte ki a nunciust, aki Romániába érkezése előtt, 2008-tól Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán vatikáni külképviseletének vezetője volt. A búcsú vendége lesz a Kisebb Testvérek Rendjének legfőbb elöljárója, fr. Michael Anthony Perry is, akit 2016. május 21-én Assisiben a ferences nagykáptalan hat évre választott meg miniszter generálissá. Fr. Perry Szent Ferenc 121. utódja a rend élén. Az amerikai szerzetes 1954-ben született Indianapolisban, tíz évig missziós és segélyezési munkát végzett a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és az amerikai püspöki konferenciának is munkatársa volt. A pünkösdi búcsú szónoka Nm. és ft. dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz a 450. csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. Veres András 1959. november 30-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben. Középiskolai tanulmányait 1974 és 1978 között a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte. Két év sorkatonai szolgálatot követően az Egri Főegyházmegye szeminaristájaként teológiai tanulmányait az Egri Hittudományi Főiskolán, valamint a budapesti Hittudományi Akadémián végezte. 1983 és 1988 között a római Német-Magyar Kollégium növendékeként előbb a Gregoriana Pápai Egyetemen, majd az Alfonsiana Egyetemen tanult, ahol morálteológiából licenciátust szerzett. 1989-ben Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán doktorált. 1986. augusztus 2-án szentelték pappá Nyíregyházán. 1988-tól 1990-ig Mezőkövesden végzett lelkipásztori munkát. 1990 és 1996 között az Egri Papnevelő Intézet prefektusa és az Egri Hittudományi Főiskola tanára, 1994-től 1996-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996 és 1998 között a római Pápai Magyar Intézet rektora volt. 1998-tól 2006-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárjaként dolgozott. 1999. november 5-én II. János Pál pápa cissai címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezte ki. 2000. január 6-án a pápa szentelte püspökké Rómában a Szent Péter-bazilikában. Jelmondata: „Adduxiteum ad Jesum” – „Elvitte őt Jézushoz” (Jn 1,41). 2006. június 20-án XVI. Benedek pápa szombathelyi püspökké nevezte ki. Beiktatása 2006. augusztus 5-én volt a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban. 2011. január 19. és 2011. április 25. között a Pécsi Egyházmegye sedevacante apostoli kormányzója volt. 2015. szeptember 2-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották. 2016. május 17-én Ferenc pápa – áthelyezve őt a szombathelyi püspöki székből – a Győri Egyházmegye püspökévé nevezte ki. Veres András győri püspöki székbe való beiktatására 2016. július 16-án került sor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Borsodi L. László, ferences sajtóreferens