Általában a mezőgazdasági tevé­kenységeket férfiakhoz társítjuk, mégis nagyon sok esetben a nők is kiveszik részüket a mindennapi feladatokból. Sok hölgy pedig el sem tudja képzelni az életét a gazdálkodás nélkül, olyannyira, hogy nemcsak gyakorlati, hanem elméleti síkon is igyekszik elsajátítani a legtöbbet. Ilyen a kászoni származású Nagy Szeréna is, aki kiskorától kezdődően nagyon szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasággal, és az idő teltével tanulmányait is ebben a témában folytatta.
– A gazdálkodás gyerekkorom óta az életem része, valamilyen formában mindig aktívan részt vettem a családi gazdaságunk mindennapjaiban. Álta­lában a gyerekek azért végzik el hamar az iskolában kapott házi feladatot, hogy cserébe édességet kapjanak, én viszont nagyon sok esetben mindig azt kértem, hogy mehessek a mezőre, tudjak édesapámnak segíteni. Neki voltam mindig is a jobbkeze, nincs testvérem, így egyedül testesítettem meg a családban a fiúgyermek szerepét is. A gazdaságot nem szerettem volna abbahagyni, ezért is választottam közeli egyetemet, hogy bár szeretnék továbbtanulni, a lehető legközelebb tegyem azt, hogy bármikor mehessek haza. Agrárközgazdaságot végez­tem, mára pedig már a doktorátust végzem, amit hamarosan be is feje­zek – mondta el lapunknak Nagy Szeréna. Mint megtudtuk, kutatási témáját az agrárdigitalizáció képezi, melyet nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is igyekszik alkalmazni.
Szeréna családjával harminc­ hek­táron gazdálkodik, növényter­mesztéssel és állattartással is egy­aránt foglalkoznak. Termesztenek gabonát, burgonyát, illetve van egy juhállományuk is. Szeréna hétköznap tanulmányaiba mélyül, órákat tart a Sapientia Erdélyi Magyar Tudo­mányegyetem Csíkszeredai Karán, hétvégén és szabadidejében pedig meg­­látogatja családi gazdaságukat, és igyekszik ellátni minden ráháruló feladatkört.

– Változóak az én feladataim, de mondhatni mindenfélével is fog­lalkozom. Nyáron aktívan részt ve­szek a mezei munkákban, három traktorunk van, ebből a kisebbik az én kedvencem. Kiveszem a részem a takarmánybegyűjtésből is, hisz néha az élet is úgy hozta, hogy kénytelen voltam ezeket a tevékenységeket meg­­­tanulni, ha kis időre édesapám lebetegedett vagy megsérült – tette hozzá Szeréna.
Az agrárium szereplőinek egyre több nehézséggel kell szembenézniük, sokan pedig úgy vélekednek, hogy nem minden esetben jövedelmező ezt a tevékenységet folytatni. Szeréna szerint hasznos, ha egy gazdaság nemcsak növénytermesztéssel, hanem állattartással is foglalkozik, így a kettő kompenzálhatja egymást.

Női szerepkör

Vannak bizonyos szakmák, tevé­­kenységek, amelyeket akarva-aka­­­rat­­­lanul a közösség vagy csak fér­fiaknak, vagy csak nőknek tud el­képzelni. Így van ezzel akár a mezőgazdaság is, hisz a mezei munkákat leginkább a férfiakhoz társítjuk.
– Ugyebár vannak szakmák, ahol ha egy nő vállalja a tevékenységnek akár az oroszlánrészét, akkor fur­csán néznek rá, hogy ez mégis hogy van. Ezt akár a mai napig megélem, hogy ha érdemben szeretnék nyi­latkozni a témával kap­csolatban, nagyon sokszor tágra nyílt sze­mekkel néznek rám emiatt. De fontos, hogy ha egy gazdaságról beszélünk, a háttérben nemcsak a férfi végzi a munkát, hanem a nőknek is meg­határozó szerepük van benne. Egy gazdálkodás meg­felelő működéséhez erős családi háttér szükséges, ahol mind a nő, mind a férfi kiveszi a részét az összes tevékenységből – vélekedett Szeréna.

Továbbtanulás és agrárdigitalizáció

Szeréna amondó, hogy egy szak­mát úgy lehet a legkiválóbb módon elsajátítani, ha mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból sok tapasztalatot és tudást szerzünk.
– Úgy gondolom, a továb­b­­ta­nulás, a fejlődés elen­ged­he­­­tet­len a mai világban. Enél­kül nem lehet egy versenyképes vállalkozásod sem. Hasz­nos is, hisz hogyan beszélhetnél vagy taníthatnál bármit is úgy, hogy gyakorlati szempontból semmilyen tapasztalatod nincs azon a téren? Személyes tapasztalatom, hogy a hallgatók megjegyzik és jónak ta­lálják, ha nemcsak az elmélethez szükséges anyagot ismertetem ve­lük, hanem mindazt alátámasztom gyakorlati tudnivalókkal is – vélekedett.
Doktori dolgozatának tema­ti­káját az agrárdigitalizáció képezi, amely az utóbbi időben nagyon elterjedt a gazdálkodók körében. Bár ismerős a fogalom, első alka­lommal mindenki a több ezer eurós, szupertechnológiájú gépekre gondol, pedig nemcsak ennyiről szól mindez.
– Nagyon kedvelem ezt a témát, hisz ahogyan haladunk az idővel, egyre könnyebbé tehetjük a mindennapi tevékenységünket. Tévhit, hogy csak akkor beszélünk agrárdigitalizációról, ha a leg­drágább, önműködő traktort vásá­roljuk meg.
Számtalan olyan prog­ram léte­­zik, vagy akár eszköz, amely elér­hető áron van, és gazdaságunk ha­té­kony­ságát eredményezi. Ilyen példá­ul a talajszkenner, amely kimutatja, hogy pontosan milyen tápanyagra van szüksége a ter­mőföldnek, így akár kihagyva a műtrágyázást is – tette hozzá.

Jövőbeni tervek
Szeréna kitart tevékenysége mel­lett, és a jövőben sem áll szándékában elhagyni szülőhelyét, itt kamatoztatná mindazt a tudását, amit megszerzett az évek során.
– Mindenképp itthon szeretnék maradni, valahol a Kászonok és Csík­­­szereda között. Természetesen támo­gatom azt az elvet is, hogy külföldön próbáljanak szerencsét a fiatalok. Engedni kell, hisz szám­talan új dolgot tudnak elsa­játítani és hazatérve mind­azt meg­­­­valósítani. Tanulmányaim vé­gez­tével szeretném folytatni a tanítást is, emellett pedig szinten tartani a gazdaságunkat. Terveim közt szerepel a géppark frissítése is, viszont ehhez valószínűleg vala­­milyen formában egy pályázási lehe­­­­­­tőséget is ki fogok használni – tudtuk meg.