Hirdetés

Palántanevelés otthon? Korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik

A máréfalvi Péter Katalin és családja évek óta foglalkozik palántatermesztéssel. 1,30 hektáros területen gazdálkodnak, a palánták mellett a nyári hónapokban friss zöldségeket, gyógy- és fűszernövényeket egyaránt termelnek. Évente több százezer zöldségpalántát nevelnek.

Hadnagy Éva
Becsült olvasási idő: 4 perc
Palántanevelés otthon? Korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik
Cseperedő növények. Magból lesz a zöldség Fotó: Hadnagy Éva

A munka már február közepén elkezdődik egyes fajták magjainak ültetésével. Fóliasátrakban nevelik és gondozzák a kis növényeket, egészen addig, amíg meg nem erősödnek és kiültethetővé nem válnak. Április közepéig folyamatos a magok földbe helyezése, hiszen vannak fajták, amelyek gyorsabban, mások lassabban fejlődnek.

Péter Katalin elmondta, a paradicsom és a paprika számos fajtáját termesztik, ezeket a magokat általában a tavalyi termésekből fejtik ki és ültetik vissza a következő évben.

Paprikából legalább nyolc félét termesztünk, paradicsomból még ennél is többet, legalább 10 féle plántánk van. Az utóbbi években egyre nagyobb a kereslet a koktél paradicsom palánták iránt,

mert apróbb a termés és így hamarabb beérik, de azt tapasztaljuk, hogy egyre nyitottabbak az emberek a kevésbé ismert zöldségfélék és fűszernövények iránt is. Brokkoli, karfiol, padlizsán, mindenből egy kicsit vásárolnak és megpróbálnak termeszteni a saját kertjeikben – részletezte a termelő. 

Péter Katalin szerint sokan próbálkoznak a palántaneveléssel is saját kezűleg, ám az korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.

Hiba pl., ha ablakba teszik az elültetett magokat, hiszen ott sok fény éri és a kikelt kis palánták hamar elnyúlnak a fény irányába. Mivel energiájukat abba fektetik, hogy minél magasabbra kapaszkodjanak, ezért gyakran elvékonyodik a száruk, ami nem tudja megtartani a súlyukat és kidőlnek. – A megvetés könnyű, de amint kikelnek, utána jönnek a bonyodalmak. Az elvékonyodás mellett gond lehet a túlöntözés, akkor ugyanis elrohadhat a gyökérzet, de számos betegség is érheti a fiatal növényeket, amikkel, ha addig nem találkoztunk, eléggé ilyesztők lehetnek és elveszik a próbálkozók kedvét – magyarázta a szakember.

A fóliaházakban megkapják az elegendő fényt és a hideg, a fagyok ellen is tudnak védekezni. A kis növényeknek szükségük van napsütésre, hiszen anélkül csak stagnál a fejlődésük. Ha egy héten van 3-4 napsütéses nap, akkor az már jónak mondható, ilyenkor már április közepére szép palántokká cseperednek a növények. A növény kibújása után rendszeresen locsolni kell, és gyomlálni is, hiszen a gyomnövények általában hamarabb megjelennek, mint maga a palánta. – A paprikát, amíg eladásra kerül, addig pl. háromszor kell meggyomlálni. 

A korán elvetett magokból kikelt növényekre legnagyobb veszélyként a fagy leselkedik. A március végi havazás is hatalmas gondot jelent, hiszen az éjszakai tartós fagyok akár megsemmisíthetik eddigi munkájukat.

A fóliákban ültetett palántákat melegítéssel védik meg, a kiültett palánták vannak igazán veszélybe. – Az a baj a mostani tavaszokkal, hogy egyszerre nagyon meleg lesz, elindulnak a növények, szépen fejlődnek, és amikor már van egy viszonylag szép növényállományunk, akkor egyszer ismét visszatérnek a fagyok. S ezek az igazán idegőrlő napok, hogy vajon meg tudjuk-e védeni, menteni a növényeket, vagy oda lesz minden addigi munkánk – mondta. 

A meglett, kifejlett palánták értékesítése rendszerint május elején kezdődik, de a május közepén lévő fagyos szentek után nő meg igazán a kereslet. – Általában a május elején vásárolt palántokat még fóliába ültetik, hiszen még túl korai, hogy kikerüljenek a szabadba. A veteményezéssel az emberek általában május közepéig várni szoktak – tette hozzá Péter Katalin. Mint mondta, évente átlagosan többszázezer palántát nevelnek, amelyeket piacokon, illetve helyben értékesítenek. 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!