Zöldségeskertekben, kaszálókon, búza-, burgonya- és cukorrépaföldeken pusztított az ár. Több mint 1,2 millió lej kárt okoztak az elmúlt hetekben a csapadék nyomán megduzzadt patakok a Hargita megyei mezőgazdasági parcellákban. A kárfelmérő bizottság jelentése azonban hat esetben még nem készült el, így az eddig számba vett károk értéke várhatóan még jelentősen nőni fog. [caption id="attachment_91098" align="aligncenter" width="3456"] Víz alá került burgonyaparcella Alcsíkon. Kárigénylés nélkül nincs kártérítés[/caption] Megyeszerte 645 hektárnyi mezőgazdasági területet elárasztva, több mint 1 millió lej kárt okoztak az elmúlt hetekben a felhőszakadá- sok és medrükből kilépett patakok a Hargita megyei gazdáknak. A hivatalosan bejelentett mezőgazdasági károk zöme három községre: Gyergyócsomafalvára, Csíkszentmártonra és Homoród­szentmártonra koncentrálódik, de az árvízkárok által érintett települések száma ennél számottevően nagyobb – mondta el tegnap érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A víz alá került parcellákon átlagosan 20-40 százalékos terméskiesésre számíthatnak a gazdák. – Az első, ún. operatív kárfelmérési gyorsjelentésben 645 hektár szerepel, a becsült kár értéke pedig 1 millió 234 ezer lejre rúg, ez azonban nőni fog. A második jelentés – ami már a kárfelmérő bizottság helyszíni jelentésén alapul – ugyanis még nem minden érintett település esetében készült el. A legnagyobb problémákat az áradások Csíkszentmártonban, Gyergyócsomafalván és Ho­moród­szentmártonban okozták, de károkat jeleztek Szárhegyről, Csíkkozmásról és Bánkfalváról is – tette hozzá Török Jenő. A szakember nem rejtette véka alá véleményét, hogy az áradások intenzitásához és kiterjedtségéhez képest a vártnál kevesebb gazda jelezte kártérítési igényét. Ebben egyrészt a jegyzőkönyvek hiánya, másrészről viszont a tavalyi rossz tapasztalatok is szerepet játszottak: utóbbihoz kötődően két éve még zökkenőmentesen zajlott a kártérítés, tavaly viszont a hivatalosan jelzett kárigényléseket válasz nélkül hagyta a szakminisztérium. – Az érintett 645 hektár több mint fele kaszáló. A víz emellett 180 hektárnyi búzát, 5 hektárnyi árpát, 120 hektárnyi pityókát és 32 hektárnyi cukorrépát érintett, míg az elöntött háztáji, zöldségeskertek összfelülete 10 hektárra rúg. A kár községről községre, parcelláról parcellára változik, de a terméskiesés átlagosan 20-40 százalék közötti. A 30 százalék alatti terméskiesést viszont a kártérítés esetén nem is veszik figyelembe. Indirekt hatás ugyanakkor, hogy azokon a burgonyaparcellákon, amit a víz jobban áztatott, a burgonyavész is nagyobb – mutatott rá a szakember. A burgonyavész elleni permetezés amúgy is nélkülözhetetlen volt: a betegség megfékezésére, az indák és a levélzet zölden tartására némely termelő már az ötödik permetező kezelést alkalmazza. Aki viszont – spekulációból, vagy költségtakarékossági megfontolásból – a pityóka első kezelésével megcsúszott, idén biztosan ráfázott. A várható burgonyatermést Török Jenő szerint még korai megbecsülni, de aki minőségi gumót ültetett és a védekezés terén időben cselekedett, az okkal reménykedhet. Az őszi búzák állapota viszont – a kedvezőtlen, száraz őszi és kora tavaszi időjárás miatt – nagyon gyenge, de a virágzás időszakában beköszöntött hűvös, esős tavaszi időjárás miatt – ami a beporzást segítő méheket hátráltatta – kevesebb termésre számíthatnak a gyümölcstermesztők is. Szépen alakul ellenben a silókukorica, a tavaszi vetésű kalászosok fejlődése. A szénának való takarmánynövények hozamával sincsenek problémák, a gazdáknak kihívást inkább a frissen kaszált rendek szárítása és betakarítása okozott. Domján Levente