Jelentősen lassulni fog a román gazdaság teljesítménye 2022-ben, a bruttó hazai termék (GDP) bővülése 2 százalék alatt maradhat, miközben az infláció erodálja a reáljövedelmeket, a monetáris politika szigorodni fog, az ellátási láncokban tapasztalható problémák pedig súlyosbodni fognak az OTP Bank elemzői szerint. Az OTP Bank Románia közleményében azt írta, a tavalyi év második felében a gazdaság növekedése jelentősen lassult, 2021 utolsó negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva már stagnált. A mezőgazdaság és az ipar hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez jelentősen visszaesett a tavalyi utolsó negyedévben, emellett a szolgáltatási szektor növekedése is lassult a koronavírus delta variánsának gyors terjedése, valamint a bázishatások miatt. „Regionális viszonylatban 2021 utolsó hónapjaiban a GDP szerint a régió második legjobban teljesítő országa Kelet-Közép-Európa negyedik helyére esett vissza, Szerbia, Lengyelország és Magyarország után. A január–februári statisztikák enyhe előrelépésre utalnak, viszont az orosz–ukrán konfliktus rontja a kilátásokat” – írják jelentésükben az OTP Bank elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátásai átlag alatt maradnak a régió többi országához képest, miközben a költségvetési konszolidáció szükségessége a többi kelet-közép-európai országhoz képest sürgetőbb problémát jelent, hiszen Románia ellen túlzottdeficit-eljárás van érvényben. Áprilisban és májusban 9,5 százalékos inflációs csúcsra számítanak, amely később jó eséllyel fokozatosan csökkenni fog. Az egyéb monetáris politikai szigorítások mellett a Román Nemzeti Bank várhatóan folytatja az irányadó kamat emelését, amely az év végére elérheti a 4,5 százalékot. Rámutattak, hogy a munkaerőpiac és a foglalkoztatás szintje fokozatosan helyreállt a koronavírus-járvány után, 2021 utolsó hónapjaiban pedig a bérnövekedés összességében visszatért a korábbi szintre, bár a magas infláció miatt a reál-vásárlóerő meredeken visszaesett. „Az elfogadott konvergenciaprogrammal összhangban fokozatos költségvetési konszolidációt várunk, de a tervekkel szemben némi csúszásra számítunk, tekintettel az energiaár-támogatások emelésére, a javasolt adócsökkentésekre és a növekedés általános lassulására. A jelenlegi előrejelzések szerint az államadósság 2023-ra a GDP 55 százalékára emelkedhet” – áll az elemzésben.

MTI