A pénzügyminisztérium a minap nyilvánosságra hozta a múlt esztendei zárszámadást, azaz az általános konszolidált költségvetés 2020-as esztendei végrehajtására vonatkozó helyzetjelentését.

Nem sok meglepetést tartalmaz, és nem is tartalmazhat a pénzügyminisztérium minap nyilvánosságra hozott terjedelmes beszámolója és az ahhoz csatolt két kimutatás. Nem, mert már hónapok óta tudni lehetett, hogy a költségvetés szempontjából a tavalyi esztendő „elúszott”, aminek nyomán európai viszonylatban is jelentősnek nevezhető deficit jelentkezett, s ami jobbára a pandémiára vezethető vissza. Ám túlzás lenne azt állítani, hogy kizárólag a Covid-19 számlájára írandó a költségvetési egyenleg igen zilált állapotba való kerülése.
Kezdjük néhány sarokszámmal. 2020-ban a hazai GDP értéke 
1 040 800 millió lej volt, míg a megelőző esztendőben 1 059 803 millió lej. Ez még nem is lenne olyan jelentős visszaesés. Az is rendjén van, hogy az összbevételek 0,4 százalékkal voltak kisebbek, mint tavaly (2019-ben annak értéke 321,07 milliárd lej volt, a tavaly pedig 322,52 milliárd lej. A bevételi forrásokat áttekintve már távolról sem ilyen kedvező a kép: a fiskális bevételek a megelőző évhez viszonyítva 3,3 százalékkal zsugorodtak, azon belül a nyereségadóból származóak 9,8 százalékkal, a tulajdonra kivetett adók 4,1 százalékkal, az áfából befolyt összegek 7 százalékkal, a jövedéki adóból származók pedig 2,4 százalékkal. Több folyt be viszont a bér- és jövedelmi adóból, nevezetesen 4,9 százalékkal, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulásokból 0,7 százalékkal. Ez utóbbi két bevételi forrásnál érdemes egy pillanatra elidőzni. Egyrészt szinte érthetetlen, hogy a kettő növekedési aránya között viszonylag jelentős az eltérés (márpedig a szóban forgó két bevételi forrásnak normális körülmények között majdhogynem kéz a kézben kellene „mozognia”. Másrészt az általános konszolidált költségvetés kiadási oldalán jóval nagyobb arányú, nevezetesen 7,5 százalékos növekedés következett be. De ha már a költségvetési kiadásoknál tartunk: az összkiadások értéke mintegy 424,43 milliárd lej volt, ami 14,6 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendei értékszinthez viszonyítva. Azt már jó ideje tudni, hogy az egykori pénzügyminiszter, a jelenlegi kormányfő akár nagyvonalúnak is nevezhető módon vett fel hiteleket a költségvetési kiadások fedezésére, ennek viszont meg volt (és ezentúl is meg lesz) az ára: a törlesztésekkel járó kamatterhek hovatovább növekednek. Mondjuk ezt annak okán is, hogy a konszolidált általános költségvetés kiadási oldalán feltüntetett kamatköltség 19,4 százalékkal volt nagyobb, mint a 2019-es esztendőben jegyzett (abszolút számban: közel 2,4 milliárd lej).
Összevetve az összkiadásokat az összbevételekkel, az derül ki, hogy a konszolidált általános költségvetés tavalyi deficitje 101,91 milliárd lej volt, míg 2019-ben 45,55 milliárd lej. Ilyenképpen pedig a deficit abszolút értékben 63,36 milliárd lejjel növekedett, ami 9,7 százalékos GDP-arányos deficitet jelent. 
Nem érdektelen szemrevételezni az állami társadalombiztosítási költségvetés végrehajtásának helyzetjelentését. Annak összbevételei mintegy 80,76 milliárd lejt tettek ki, s ebbe az összegbe belefoglaltatik 12,44 milliárd lejes szubvenció is. Szubvencionálás ide vagy oda, a bevételek nem tudtak lépést tartani a kiadásokkal (amelyek összértéke meghaladta a 82,36 milliárd lejt), ilyenképpen pedig a szóban forgó költségvetés mintegy 1,59 milliárd lejes deficittel zárul. Nagy vonalakban hasonlóképpen történt az országos egészségbiztosítási egységes alap esetében is, amely zárszámadásában mintegy 443 millió lejes deficit van feltüntetve. (Egyébként az év folyamán ez az alap is részesült több mint 92,8 milliárd lejes szubvencióban, amit mindenekelőtt a pandémia okán foganatosított intézkedések finanszírozása követelt meg. Köztudott, hogy az elmúlt esztendőben igen sok munkahelyen hosszabb-rövidebb ideig „kényszerszünet” következett be, s ugyanakkor elbocsátásokra is sor került. Ezt pedig a munkanélküli segélyalap költségvetése szenvedte meg, amelynek év végi mérlegében közel 1,29 milliárd lejes deficit jelentkezett. Ez annak ellenére is, hogy az év folyamán több mint 3,08 milliárd lejes szubvencióban részesült. 
A múlt esztendei mérleg majd minden vonatkozásban deficittel zárult. A negatív előjelnek a pozitívra való „átirányítása” kétségtelen, hogy időigényes lesz. Ezzel tisztában van a kormány is, ugyanis állítólag az idén, pontosabban az idei költségvetésben 7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak…