A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban A pápa látogatásának történelmi jelentősége címmel tartott kerekasztal-beszélgetést Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese, Szász Jenő, a magyar Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Urbán Erik OFM, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója. Elhangzott: az eseményt övező fájdalmak és méltatlanságok elmúlnak, de az arany rózsa örökre itt marad a Szűzanya lábai előtt. A beszélgetést Puskás Attila egyházügyi referens moderálta. [caption id="attachment_92448" align="aligncenter" width="1000"] A pápalátogatás negatív és pozitív oldaláról tárgyaltak. Megvan a konklúzió Fotó: Iochom Zsolt[/caption] Apápa látogatásának történelmi jelentősége címmel tartott kerekasztal-beszélgetést Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Urbán Erik OFM ferences tartományfőnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében múlt héten. Az Orbán Balázs sátorban egybegyűlt érdeklődőket Puskás Attila egyházügyi referens köszöntötte, aki a továbbiakban a beszélgetést moderálta. Arra a kérdésre, hogy mi a hozadéka a szentatya csíksomlyói látogatásának, elsőként Urbán Erik válaszolt, mondván: számos gyümölcse van a történelmi eseménynek, amelynek hatására a kegyhely látogatottsága megnőtt. – Mióta itt járt a pápa, felpezsdült Csíksomlyó. Sokan betérnek a templomba, megcsodálják a Szűzanya szobrát és az arany rózsát. Emellett én azt is gyümölcsnek tekintem, hogy az időjárási viszontagságok és a negatív híresztelések ellenére sem vallottunk szégyent június elsején, meg tudtuk mutatni azt, hogy vagyunk. Továbbgondolásra adhat okot az, hogy az egyház mennyire tudta mozgósítani, megszólítani az embereket a történelmi esemény kapcsán – fejtette ki a ferences tartományfőnök, aki szerint fontos lenne, hogy a tűz, amely felszítódott az egyházmegyékben a szentatya látogatása hatására, ne aludjon ki. A magyar felirat letakarása bekerül az egyháztörténelembe Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a pápalátogatást övező politikai lépéseket kommentálta. Mint mondta: meg kell különböztetni egymástól a fájdalmas, de nem lényeges, és a lényeges, de történelmi eseményeket. – Beszéljük őszintén, ami fájdalmas, de nem a leglényegesebb, az önmagában botrányos volt. A világon még sehol nem követtek el akkora primitív bunkóságot, mint amikor Csíksomlyón letakartatták a magyar feliratot a pápa miseruháján. Soha életemben nem hallottam még csak hasonlót sem – indította gondolatmenetét Semjén Zsolt, aki szerint ilyen még a kommunizmus idején sem történt. Hozzátette: ez a lépés román szempontból politikai hiba volt. – Ha otthagyják a feliratot, többé senki nem beszélne arról, hogy milyen is volt a szentatya miseruhája. Lezajlik a szentmise és az emberek elfelejtik. De nem így történt, ezért még száz év múlva is benne lesz az egyháztörténelemben az, hogy letakartatták a magyar feliratot Csíksomlyón – kommentálta a precedens nélküli intézkedéseket a magyar miniszterelnök-helyettes, aki szerint a pápalátogatást övező botrányos döntések nemcsak a magyarokat alázták meg, de a szentatyára nézve is sértőek voltak. A továbbiakban Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszámolt arról a liturgikus eszköztárról, amellyel az intézet támogatta a csíksomlyói pápalátogatás előkészítését és lebonyolítását. Leszögezte: a pápalátogatás nagyszerűségéből erőt kell meríteni a jövőépítésben. Csíksomlyó jelentősége örök A kerekasztal-beszélgetés résztvevői összegezték a szentbeszéd üzenetét is, reagálva a legfontosabb részekre. – A szentatya elismerte a pünkösdi búcsú, illetve a kegyhely fontosságát, tette ezt annak ellenére, hogy a csíksomlyói kegyhelyet még hivatalosan nem nyilvánították nemzeti szentélynek. Megjegyzem, valószínű, hogy a romániai püspöki kar ezt még egy ideig nem támogatja majd. Tudni kell azt, hogy a kegyhely tagja a húsz ország huszonkét nemzeti Mária-kegyhelyét tömörítő Európai Máriás Háló csoportjának, amelyben már több mint 15 éve képviseli Romániát – hívta fel a figyelmet Urbán Erik OFM, hozzáfűzve: mindezt egyes kegyhelyigazgatók nehezen fogadták el. – Ferenc pápa kiemelte a csíksomlyói kegyhely jelentőségét a magyar nép életében. És fontos erről beszélni, hiszen az elmúlt évtizedek viszontagságai ellenére is évente visszatértek ide az emberek. A Csíksomlyóra vezető utakat soha nem tudta benőni a fű, mindegy, hogy milyen rendszer uralkodott az országban – szögezte le a ferences tartományfőnök, aki szerint Csíksomlyó ma is betölti hármas küldetését, vagyis a hit bölcsője, a kultúra őrzője és a nemzeti egység képviselője. Semjén Zsolt felszólalásában hangsúlyozta: Ferenc pápa nem egyszerű politikai helyzetben érkezett Romániába, hiszen mióta a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányon van, már a 74. minisztert nevezték ki. – Ilyen helyzetben nehéz bármiről tárgyalni, hiszen nem lehet tudni, ki a kompetens az adott témában, nehéz eligazodni a román belpolitikában. Éppen ezért szeretném kiemelni a nuncius úr jelentőségét a pápalátogatás létrejöttében, ugyanis végletekig elkötelezett volt – jegyezte meg a magyar miniszterelnök-helyettes, aki szerint csinálhattak a románok, amit akartak, de Csíksomlyót látta az egész világ, és mindenki hallotta, ahogy magyarul imádkozik és énekel a tömeg. – Az egész világ előtt demonstráltuk, hogy itthon vagyunk. Csíksomlyó hivatalosan még nem lett nemzeti szentély, ez igaz, de a Szűzanya már rég kinyilatkoztatta az ellenkezőjét, az által a félmillió magyar által, akik évente visszatérnek a nyeregbe. Ez a hitvallás erősebb bármilyen kormánynál vagy püspöki karnál – jelentette ki Semjén Zsolt, aki Márton Áron boldoggá avatásának fontosságát is hangsúlyozta. Szász Jenő hozzászólásában rámutatott: az a legfontosabb, hogy tanuljunk meg alázatos lélekkel minél többet imádkozni, és megfogni egymás kezét, hiszen ezzel visszük előrébb a néhai püspök ügyét a Jóisten színe előtt. – Ha a hitünkre és a nemzeti elkötelezettségünkre alapozva éljük a mindennapjainkat, akkor egészen biztos az, hogy a pápalátogatás megszentelt pillanatait tovább tudjuk adni – taglalta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Zárógondolatként Urbán Erik OFM elmondta: a Szűzanya szobra megdicsőült a nyeregben, ahol a ködös időjárás ellenére is többen ragyogni látták a pápai oltáron. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az eseményt övező fájdalmak és méltatlanságok elmúlnak, de az arany rózsa örökre itt marad Csíksomlyón, a Szűzanya lábai előtt. – Számos olyan apró csodát tapasztaltam meg a szervezés során, amelyek valamelyest megkönnyítették az esemény lebonyolítását. Mindenesetre voltak nehezítő körülmények is. A pápa ruhájának esete egészen beszédessé vált, hiszen utoljára II. József korában történt meg, hogy a császár beleszólt abba is, hány gyertya égjen az oltáron – fejezte ki nemtetszését a ferences tartományfőnök, aki arról is beszélt, hogy szándékosan nem akarták feltüntetni a kegyhely logóját a miseruhán. Hozzáfűzte: azért választották a hivatalosan elfogadott logót és feliratot, mert nem akartak semmilyen problémát a szentatya ruhájával kapcsolatban, mégis botrány lett belőle. – Ezeket a tapasztalatokat negatívumként éltük meg. De mindezek ellenére sem szabad elfelejtenünk, hogy nem hamuőrzők vagyunk itt, a Kárpát-medencében, és feladatunk, küldetésünk van. Ne hagyjuk elveszni a lelkesedésünket, tartsunk ki hitünkben és gyújtsuk lángra az egymásba és a Jóistenbe vetett bizalmunkat – fogalmazott Urbán Erik OFM. Keresztes Bea