Ha minden igaz, illetve ha beigazolódnak az előzetes feltételezések, akkor ma sor kerülhet a képviselőházban az Adótörvénykönyv és az Adóeljárási Törvénykönyv megszavazására is. Amennyiben ez mégsem következne be, akkor kétségessé válik annak a kormányzati (de nem csak) szándéknak a beteljesülése, miszerint 2016. január 1-jétől egy megreformált és merőben új alapokra helyezett Adótörvénykönyve és Adóeljárási Törvénykönyve legyen Romániának. A tervezetek szövegeinek átolvasása nyomán azonban sokan arra a következtetésre jutottak, hogy „forradalmi változásokról” túlzás lenne beszélni.

[caption id="attachment_4078" align="aligncenter" width="620"] Florin Cîţu: Nehogy mese legyen az a „nagyon nagy”...[/caption] Victor Ponta kormányfő és kormánya, valamint a kormánykoalíciót alkotó parlamenti pártok menetrendje szerint a két szóban forgó törvénytervezetnek a parlamenthez való benyújtását követően elegendő idő áll(t) a honatyák rendelkezésére ahhoz, hogy megvitassák és esetleg módosítsák azok egyes előírásait, és e hónap végéig azokat el is fogadják, sőt még az államelnök általi kihirdetésre is jusson idő. Azt viszont eleve elismerték, hogy a nemzetközi pénzintézetek illetékeseinek a tetszését sok vonatkozásban nem nyerte el az Adótörvénykönyv, s részben az Adóeljárási Törvénykönyv sem. Ez némi gondot okozott egy adott pillanatban a kormány számára is, legalábbis ezt olvashattuk ki Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter június 15-i ama nyilatkozatából, miszerint arra van esély, hogy a parlamentben lezáruljon az Adótörvénykönyv ügye, de annak jóváhagyására csak az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank egyetértésével kerülhet sor. „Nagyon fontos, hogy ezt a törvénykönyvet kedvezően értékeljék nemzetközi partnereink is, mert akkor az szavahihetőbb lesz” – így Eugen Teodorovici. Azt is tudni, hogy ez a „kedvező fogadtatás” egyelőre nem következett be, s az Európai Bizottságnak az állítólag országunkban tartózkodó szakértői továbbra is komoly fenntartásokat fogalmaztak meg, főleg annak okán, hogy az adócsökkentések, s mindenekelőtt az áfakulcs mérsékelése nyomán 2016-tól arrafelé majd tarthatatlanná válik a költségvetési közösen elfogadott hiánycél. Egyébként a szenátusi vita során bizonyos adóterhet enyhítő előirányzatok kikerültek a törvénykönyvből, de állítólag ezek sem elegendők ahhoz, hogy helyrebillenjen a költségvetés egyensúlya. Ugyanakkor az ellenzéki pártok – túl azon, hogy számos fenntartást megfogalmaztak – olyan módosító javaslatokkal is kirukkoltak, amelyek megfelelő „ellentételezés” hiányában még tovább súlyosbíthatják majd a költségvetési egyensúlyt. Játék a számokkal Hónapokkal ezelőtt a liberális párt képviselői azt állították, hogy nekik is van egy variánsuk az Adótörvénykönyv megreformálása vonatkozásában, és ebben a keretben többek között azt hangoztatták, hogy az általános áfakulcsot nem 20 százalékra, hanem 19 százalékra kellene mérsékelni. Egyébként miután a két törvénytervezet viszonylag gyorsan átment a szenátuson, a képviselőházban úgymond felfüggesztődött: előzetesen arról volt szó, hogy a költségvetési-pénzügyi szakbizottság a törvénytervezettel kapcsolatos jelentését – együtt az esetleges indítványokkal – május 12-ig benyújtja. Ezt az időpontot utólag kitolták május 26-ra. De ezt az újabb időpontot sem sikerült tiszteletben tartani. Az egykori pénzügyminiszter, George Ialomițeanu szakbizottsági tag akkor azt állította, hogy a bizottság munkálatairól rendszeresen távol maradnak a kormánypárt képviselői, ezzel késleltetve annak tevékenységét, és ezt összefüggésbe hozta azzal is, hogy a kormány a nemzetközi pénzintézetek fenntartásainak leküzdése érdekében kivárt. Idetartozik érdekes módon az is, hogy időközben a kormányfő sem sürgette a törvénytervezetek elfogadását, illetve azzal kapcsolatosan egy jó hónapig nem nyilatkozott, azaz igen, de csak amikor vele szemben megindult a DNA eljárása, s akkor azt hangoztatta, hogy az Adótörvénykönyv elfogadása tekintetében kedvezők a hazai gazdasági körülmények, s annak előirányzatai gyakorlatba ültetése nem jelenthet különösebb gondot. Már-már kérkedett azzal, hogy az állami költségvetés bevételei az esztendő első négy hónapja során igen kedvezően, várakozáson felül alakultak, a gazdasági növekedés tekintetében is országunk a legnagyobb arányszámot jegyezte stb. stb. Erre mintegy válaszként az egyik neves hazai gazdasági elemző, Florin Cîțu pontosított: „Észre kell vennünk azt is, hogy nemcsak Románia mutatott fel teljesítményeket. A minket körülvevő országok is. Semmi különleges nincs Románia esetében.” Hozzáfűzte azt is, hogy fejlődés, nagyon nagy fejlődés ide vagy oda, Románia Bulgária mellett továbbra is az Unió legszegényebb országa. Ha nem következik be a befektetéseken alapuló fejlődés, akkor csak mese marad az a bizonyos „legnagyobb” – vélekedik Florin Cîțu. Az elmúlt hét végén némileg meglepő bejelentést tett Aurelia Cristea kormánypárti képviselő, a pénzügyi költségvetési szakbizottság tagja: a nemzetközi pénzintézetek ellenzése miatt kikerülhet az Adótörvénykönyvből az általános áfakulcs 4 százalékpontos csökkentésére vonatkozó előirányzat, s az majd a későbbiek során esetleg egy sürgősségi kormányrendelet révén visszavezethető lesz. Olyan körülmények között, amikor az Adótörvénykönyv és az Adóeljárási Törvénykönyvre vonatkozóan a kormány kiszámíthatóságot, stabilitást és átláthatóságot ígér, több mint visszás kirukkolni olyasmivel, hogy annak esetleges elfogadását követően nem sokkal máris módosító jellegű kormányrendelet születhetne. Kormányfői „engedmény” Lehet, hogy a kormányfő „helyre akarta igazítani” a képviselő asszonyt, de az is lehet, hogy meg akarta nyerni a törvénytervezet elfogadásának a liberálisokat, de mindenképp meglepő bejelentést tett vasárnap délután: utalva arra, hogy a nap folyamán tárgyalt egyes kormánytagokkal, köztük a pénzügyminiszterrel kilátásba helyezte, hogy szerdán (azaz a mai napon) a kormánykoalíció képviselői egyöntetűen az Adótörvénykönyv elfogadása mellett fognak szavazni abban a formában, ahogy azt jóváhagyta a kormány, egyetlen módosítással, az általános áfakulcs ne 20 százalékra, hanem 19 százalékra csökkenjen. Hozzáfűzte azt is, hogy ez az áfakulcs akár 2016. január 1-je előtt is bevezetésre kerülhet. Ezzel a bejelentésével, illetve döntésével úgymond engedményt tett a kormányfő egyszersmind kényes helyzetbe hozva az ellenzéki liberális pártot, mert annak idején ők követelték a 19 százalékos áfakulcsot, s ilyen körülmények között több mint visszás lenne a további „kötekedés”, arról nem is beszélve, hogy a közvélemény szempontjából sem elhanyagolható az áfakulcs csökkentésének kérdésköre. Hecser Zoltán