Nem sokkal az új Adótörvénykönyv, a 2015/227-es törvény megjelenését követően, már-már sejteni lehetett, hogy az akkori kormánykoalíció, illetve parlament határozott ígérete ellenére is azt idejekorán ki fogja kezdeni az idő vasfoga. Túlontúl korán, s mondjuk ezt most újólag annak okán, hogy a törvénykönyvet már hatályba lépése előtt módosították. Ilyenképpen pedig elindult egy olyan láncreakció, amelynek újabb és újabb „löketet” adott a Cioloş-kormány, majd azt követően a jelenlegi kormánykoalíció egymást követő három kormánya. A szóban forgó löketek igen felerősödtek a múlt esztendő utolsó évnegyede folyamán, valamint az idei esztendőből eltelt hónapok során. Mindennek bizonysága azon sürgősségi kor­mányrendeletek, törvények, kor­mányhatározatok, illetve miniszteri és adóügynökségi rendeletek, amelyek révén mó­do­sult, illetve kiegészült a fiskalitási jogszabályozás. Meg­jegyzendő ugyanakkor az is, hogy mindennek ellenére és szinte érthetetlen módon az említett ténykedéssel, illetve folyamattal nem tartott lépést az alkalmazás módszertani normáit jóváhagyó 2016/1-es kormányhatározat. A múlt héten ugyancsak számos újdonságról értesülhettünk, olvasva a Hivatalos Közlöny megjelent számait. Kezdenénk egy abszolút újdonsággal, igaz, olyanról van szó, amellyel még nem szembesülhettünk a Hivatalos Közlönyben: a kormány múlt szerdai ülésén elfogadták ama kormányhatározatot, amely révén módosult és kiegészült az Adótörvénykönyv alkalmazásának módszertani normáit jóváhagyó 2016/1-es kormányhatározat. Ez a terjedelmes jogszabály lapzártáig még nem jelent meg, tehát hatályba lépésére még várni kell. Időközben viszont módosult maga a törvény, ugyanis a parlamentben elfogadásra került egy ilyen jellegű törvény, s az meg is jelent a Hivatalos Közlöny május 17-i számában. A 2018/111-es törvényről van szó, amely május 20-tól, azaz vasárnaptól vált hatályossá. Az épület-, a terület- és a járműadó módosításáról és kiegészítéséről van szó. A szóban forgó törvényre vonatkozó javaslatot a kormánypárt 46 honatyája nyújtotta be a múlt esztendő októberében, s annak megindokolási szövegrészében többek között az olvasható, hogy indokolt ama diszkriminációnak a felszámolása, amely megmutatkozik a súlyos vagy fokozott fogyatékkal élő személyek törvényes hozzátartozói és a súlyos fogyatékkal vagy fokozott fogyatékkal élő kiskorúak törvényes képviselői között az adómentesség tekintetében. Tulajdonképpen az Adótörvénykönyv 484-es szakaszának módosítását és kiegészítését szorgalmazták a törvényjavaslat benyújtói. A kormány ugyan egyetértett, legalábbis elvi síkon, a szóban forgó törvénykezdeményezéssel, de csak akkor, ha a törvényhozók szem előtt tartják az általa megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat. Ebben a keretben például utalhatunk arra, hogy a kormány álláspontja szerint a hazai jogszabályozásban nincs meghatározva „a törvényes hozzátartozók” szintagmája. Nem szaporítanánk tovább a szót, csupán arra térnénk ki, hogy a törvényjavaslat elfogadása során úgymond a kormány álláspontja érvényesült. A képviselőházban a törvényt április 18-án fogadták el, majd április 28-án kihirdetés végett megküldték az államelnöknek. Azt követően – amint már arra utaltunk – a szóban forgó törvény, amely révén módosították az Adótörvénykönyvnek három szakaszát, a Hivatalos Közlöny május 17-i számában jelent meg. Adómentesség kiterjesztve A 456-os szakasz egyik előírása módosítása nyomán azon épületek, amelyek súlyos vagy fokozott fogyatékkal elő személyek és az I-es rokkantsági fokba besorolt személyek, illetve azok törvényes képviselői tulajdonában vannak, és amelyeket lakhelyként használnak, mentesülnek az épületadó alól. A törvényes képviselők esetében ez az adómentesség azon periódusra vonatkozik, ameddig gondozásukban, felügyeletük alatt és eltartásukban vannak súlyos vagy fokozott fogyatékkal élő személyek és I-es rokkantsági fokozatba besorolt személyek. Az adómentesség azon hónapot követő hónap elsejétől következik be, amely során az érintett/érdekelt személy benyújtja az igazoló okiratokat. Így például amennyiben sikerül benyújtani május 31-ig az igazoló dokumentumokat, akkor az adómentesség június 1-től bekövetkezik. Hasonlóképpen módosult a 464-es szakasznak ama előírása, amely azon területek esetében biztosít adómentességet, amely a lakhelyül szolgáló épülethez tartoznak, már amennyiben a fentebb említett személyi kategóriákról van szó. Az adómentesség bekövetkeztének időpontja tekintetében is a fentebb már említett eljárás érvényesül. A 469-es szakasz vonatkozó előírását is módosító most hatályba lépett törvény értelmében a szállítóeszközök esetében is érvényesül az adómentesség a már említett személyi kategóriákat illetően. Az adómentesség esetében azonban hangsúlyozandó, hogy az csak egyetlen szállítóeszközre igényelhető, s amennyiben az érintett adófizetők valamelyikének a tulajdonában több szállítóeszköz is van, szabadon megválaszthatja azt, amelyet „adómentessé” kíván tenni. Újabb „űrlapfelfrissítés” Az Adótörvénykönyvet módosító és kiegészítő, a múlt esztendő vége felé megjelent sürgősségi kormányrendeletek, valamint az idén megjelent 2018/18-as és a 2018/25-ös sürgősségi kormányrendeletek nyomán lépnie kellett az Országos Adóügynökségnek (ANAF), pontosabban annak elnökének is. Mármint egyes adóbevallásokra, azaz űrlapokra vonatkozó rendeletek módosítása és kiegészítése tekintetében. Így például március 29-én jelent meg az ANAF elnökének ama 2018/888-as rendelete, amely révén jóváhagyták a sokat sulykolt 600-as űrlapot „eltemető” 212-es űrlap formanyomtatványát, azaz a magánszemélyek által fizetendő jövedelmi adóra és társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozó egységes nyilatkozatot. Arról időközben a 2018/1155-ös rendelettel „letörölték” a „212-es” jelzőszámot. Május 10-én jelent meg a 112-es űrlap új formanyomtatványát jóváhagyó 2018/1931/1615/598-as közös miniszteri rendelet. Ennek a rendeletnek „dilemmás” jellegét érezhetjük: egyrészt annak okán, hogy nem derül ki a rendelet szövegéből, melyik időponttól is alkalmazandó az új űrlap, másrészt pedig az, hogy a rendelet szövegéből nem derül ki, érvényben marad-e vagy sem a megelőző hasonló tartalmú rendelet. Ez utóbbi észrevételek vonatkoztathatók az ANAF elnökének egy másik, a minap megjelent rendeletére is. Ama május 18-án megjelent 2018/1203-as rendeletről van szó, amely révén módosították azt a 2016/587-es rendeletet, amellyel jóváhagyták ama űrlapok formanyomtatványát és tartalmát, amelyek az önmegadózás vagy a forrásnál való visszatartás révén megállapított adók és illetékek bevallásánál használatosak. A közismert 100-as űrlapról van szó, amelynek formanyomtatványát helyettesítették azzal, amely a most megjelent rendelet 1-es számú mellékletében van feltüntetve. Nos, e rendelet esetében sem tudni, hogy a „felfrissített” 100-as űrlapot melyik időponttól kezdődően, azaz melyik hónapra vonatkozóan és melyik időpontig kell majd benyújtani. (Így például az április hónapra vonatkozót legkésőbb május 25-tel bezárólag kell benyújtani, de feltételezhető, hogy eddigelé már igen sokan benyújtották az érintettek közül, természetesen az eddig érvényes űrlap révén.) Hecser Zoltán