Tegnapi lapszámunkban már hírül adtuk a fogyasztói árindex júniusi helyzetképét. Az arra vonatkozó hivatalos közleményt az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken, július 10-én hozta nyilvánosságra. Ahhoz nem sok magyarázatot fűztek, de ugyanakkor az sem derül ki egyértelműen, hogy 12-13 százalékkal csökkentek volna az élelmiszerek fogyasztói árai. [dropcap]K[/dropcap]öztudott, hogy június 1-től gyakorlatilag 9 százalékra csökkent a kereskedelemben forgalmazott bárminemű élelmiszeripari termék, növényi termény, továbbá állati eredetű termék, de még egyes háziállatok áfakulcsa is. Ettől azt várta a kormányzat és másabb hatóságok, hogy a kiskereskedelmi árak 12-13 százalékkal fognak csökkenni (e tekintetben kivételt jelentettek egyes kenyéripari és malomipari termékek, amelyek áfakulcsát már a megelőző idősza- kokban csökkentették. Az intézkedés még jóformán hatályba sem lépett, s egyes tárcavezetők máris igen optimistán nyilatkoztak: július 7-én például Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter azt állította, hogy júniusban az élelmiszerek árai 12 százalékkal csökkentek, a pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici pedig azt, hogy az élelmiszerfogyasztás 17 százalékkal gyarapodott. Meglátásunk szerint mindkét tárcavezető túlontúl optimistának bizonyult, állításuk akár légből kapottnak is minősíthető. Hogyan számította ki például a pénzügyminiszter az élelmiszerfogyasztás 17 százalékos bővülését? Kérdezzük, mert erre vonatkozóan, mármint a mennyiségek tekintetében nincsenek hivatalos statisztikák, csak piackutatói felmérések, becslések. Ha az üzleti forgalom gyarapodásáról beszélt, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hónap elején egyrészt a kíváncsiság késztette vásárlásra a lakosság egy részét, másrészt pedig az ortodox pünkösd kapcsán biztosított kétnapos munkaszüneti nap (június 1–2.), s köztudott, hogy ilyen alkalmakkor megugrik a kereskedelem forgalma is. Továbbá azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szóban forgó áfacsökkentés, valamint a vasárnapi nyitva tartás amolyan szívóhatást gyakorolt az anyaországiakra, némileg fellendítette a bevásárló turizmust. Tehát amikor a fogyasztásról beszélünk, árnyaltabban kell taglalni annak vetületeit. A mezőgazdasági miniszternek sem jött be a számítása, mert az a 12 százalékos árcsökkenés szinte fehér hollónak számít. A méz esetében például alig 4,8 százalékos csökkenésről lehet beszélni, a túróféleségek esetében 8,2 százalékosról, a növendékhús esetében 8,7 százalékosról, a friss gyümölcsök esetében 3,5 százalékosról, a déligyümölcsök esetében pedig 4,7 százalékosról. Ami bejött… Igaz viszont, voltak olyan termékek, amelyek esetében a fogyasztói árak a kormány által beharangozottak közelében mozogtak. A cukor esetében 12,5 százalékos árcsökkenés következett be, a tej esetében 11,4 százalékos, a vaj esetében 11,1 százalékos, az étolaj esetében 11,2 százalékos, a sertéshús esetében 10,5 százalékos, a szárnyashús esetében pedig 10,9 százalékos. Ezek szerint eléggé ellentmondásos a kép, és egyértelműen pozitív következtetéseket nem lehet levonni. Tény, hogy voltak olyan termelők és forgalmazók, amelyek esetében az áruféleségek árai átmenve az egész láncolaton csökkentek az áfakulcs mérsékelése nyomán, de akadnak olyan esetek is, amikor az áfakulcs 24 százalékról 9 százalékra való csökkentése nem köszönt vissza az üzletek polcaink lévő árcímkékről. A hatósági ajánlások ellenére is számos üzlet, főleg vidéken eltekintett az áfakulcs csökkentése hatásmechanizmusának az árcímkék révén történő „népszerűsítésétől”. A vendéglátóiparban sem érződött az áfakulcs „zsugorítása”, mondjuk ezt annak okán, hogy a megelőző hónaphoz viszonyítva a szóban forgó szektorban a fogyasztói árak alig 1,2 százalékkal csökkentek. Nem idetartozik, de ha már az árról esett szó, utalhatunk arra is, hogy az őstermelők által értékesített zöldségek, gyümölcsök és egyéb termékek, illetve termények árai sem csökkentek, sőt a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva azok növekedtek, legalábbis szűkebb pátriánkban. Igaz viszont, hogy azok esetében, mármint az áraik megállapítása tekintetében nincs jelentősége az áfakulcsnak, de mégis fura, hogy mi mozgatja felfelé a piacokon, a vásárokon kínált portékák árait. Hecser Zoltán