Az utóbbi időben előtérbe került, s a közvélemény jelentős hányadát is élénken foglalkoztatja a közszférai szektor bérszintjeinek alakulása, a jövő esztendei országos garantált minimál bruttó bér kvantuma, valamint a nyugdíjpont értékének megemelési arányszáma. Mindezek tekintetében az elmúlt napokban bekövetkezett egy-két fejlemény. Talán azzal kellene kezdenünk, amiről már december 14-i lapszámunkban hírt adtunk, nevezetesen a majdani minimálbér szintjének megállapításával és jóváhagyásával. Ezzel kapcsolatosan a Cioloș-kormány legutóbb a múlt hétfőn hívott össze egyeztető megbeszélést, de amint az már ismeretes, nem dőlt el semmi, illetve szóba került, hogy arról a döntést az új kormány hozza meg. Ezt indokoltnak és célszerűnek tartotta Cioloș kormányfő is, s kedden este egy telefonbeszélgetésre is sor került közte és a parlamenti választásokat megnyert szociál-demokrata párt elnökével, Liviu Dragneával. Csak úgy zárójelben jegyeznénk meg, hogy e telefonbeszélgetés kapcsán ilyen-olyan információk láttak napvilágot, például az, hogy Cioloș egyetértett az Adótörvénykönyvnek ama előírásai gyakorlatba ültetésének elnapolásával, el egészen 2018. január 1-jéig, amelyek értelmében 2017. január 1-jétől 20 százalékról 19-re csökkenne az általános áfakulcs, kivezetnék az építményadót és az üzemanyagra kivetett különleges jövedéki adót. Cioloș utólag határozottan cáfolta, hogy ő elkötelezte volna magát egy újabb, az Adótörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet mellett, és ilyen jellegű jogszabály elfogadására nem is került sor a múlt heti kormányülésen. A minimálbér tekintetében minden jel arra mutat, hogy annak megállapítására már utólag kerül sor a majdani kormány által. Adódhat viszont egy gond: az államelnök által bejelentett hatalomváltási „menetrend” tükrében eltávolodni látszik a december 31. előtti kormányalakítás lehetősége. Eldőlni látszik Ezt tételesen meg is ígérte a szociál-demokrata párt elnöke, Liviu Dragnea a parlamenti választások végleges eredményeinek közlését követő sajtóértekezletén (amúgy biztosra vehető, hogy a szociál-demokrata párt koalícióra lépve az ALDE-val kap felhatalmazást az új kormány megalakítására) újólag megerősítette azt, hogy szem előtt tartva a szakszerveztek követeléseit, valamint az érdekelt felek közti eddigi egyeztetéseket, s nem utolsósorban pártja kormányprogramját, 2017. január 1-jétől az országos bruttó minimálbér kvantuma 1450 lej lesz. Állítása szerint ezzel az értékszinttel számol a pártja által kidolgozott 2017-es esztendei állami költségvetés tervezete, amely tekintetében egyébként végső fázishoz érkeztek az egyeztetések a majdani koalíciós partnerrel. Ezek szerint eldőlni látszik a jövő esztendei minimálbér sorsa, s ezek szerint annak szintje valamivel nagyobb lesz, mint amennyit lehetségesnek tartott a Cioloș-kormány, valamint a munkáltatói érdekképviseletek. Összekuszálódhatnak a szálak Szerdán került az Alkotmánybíróság asztalára két alkotmányossági aggályokat megfogalmazó beadvány, mindkettő azzal a törvénnyel kapcsolatos, amely révén olyan módosításokkal hagyták jóvá az egészségügyi és a tanügyi bérezési rendszer kiigazítására vonatkozó közismert és sokat vitatott 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet, hogy annak hatósugara bizonyos értelemben kitágult, s amellyel szemben kifogásokat fogalmazott meg a kormány és a liberális honatyák egy csoportja. Nos, a taláros testületnél süket fülekre talált a két beadvány, azaz elutasításra. Klaus Johannis államelnök pénteken bejelentette, hogy kihirdette a szóban forgó törvényt. Ez rendjén is lenne és annak előírásai hatályossá is válnak, amennyiben az megjelenik a Hivatalos Közlönyben 2017. január 1. előtt. Mert ha nem, akkor bonyolódhatnak a dolgok, de erről majd a későbbiek során… Liviu Dragnea csütörtök este azt állította, hogy biztosak voltak az alkotmánybírósági elutasításban, s eleve számoltak azokkal a plusz személyzeti kiadásokkal, amelyeket ennek a törvénynek a gyakorlatba ültetése jelent, s arra tekintettel voltak a 2016-os állami költségvetés kidolgozásánál. Eddig rendjén is lennének a dolgok, legalábbis nagyvonalakban, de van még egy jogszabály. Arról a kormányhatározatról van szó, amelyet december 8-án fogadtak el, s amelynek a kormány részéről kiadott hivatalos közlemény értelmében amolyan tisztázó, pontosító szerepe lenne a 2016/20-as, valamint az azt módosító 2016/43-as sürgősségi kormányrendeletek gyakorlatba ültetése tekintetében, méghozzá oly módon, hogy visszamenőlegesen, nevezetesen augusztus 1-jétől hatályossá válhassanak egyes személyzeti kategóriák bérkiigazítási jogosultságai. Ha megkésve is, de végül is megjelent a Hivatalos Közlöny december 16-i számában a szóban forgó, 2016/935-ös kormányhatározat. Meglepetés… Említettük, hogy esetleg bonyolódhatnak a dolgok, többek között annak a meglepetésnek az okán, amelyet produkált a kormány múlt csütörtöki, azaz december 15-i ülésén: minden „előzetes értesítés nélkül” sebtében elfogadtak egy sürgősségi kormányrendeletet, amely lényegében és mindenekelőtt a közpénzekből fizetett személyzet 2017-es bérezésére vonatkozik. Állítólag a szakszervezeteknek a múlt hétfőn Cioloș-kormányfő megígérte, hogy mandátumuk végéig egyáltalán nem fognak elfogadni sürgősségi kormányrendeletet, és arra vonatkozóan sem tett nekik említést, hogy valamit forgatnának a fejükben a jövő esztendei közszférai bérezéssel kapcsolatosan. Dumitru Costin, az egyik jelentős hazai szakszervezeti tömörülés (BNS) elnöke csütörtök délután azt nyilatkozta, hogy számukra derült égből villámcsapás volt ennek a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezete, amelyet velük a kormányzati illetékesek aznap délelőtt közöltek. (Egyébként a 10 órára beütemezett kormányülést előbb 12 órára halasztották, majd 15 órára.) Hasonló jellegű sürgősségi kormányrendeletek az elmúlt esztendők során is születtek (az idei esztendőre 2015. december 15-én 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet révén), most viszont az a meglepő, hogy miért serénykedett azzal a leköszönőfélben lévő Cioloș-kormány. Nem térnénk ki a csütörtökön elfogadott jogszabály ismertetésére, annál is inkább nem, mert az lapzártáig még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ám néhány vetületre utalnánk: a közszférában a jövő esztendőben a bérek a 2016-os esztendei december hónapi szinten maradnak, nem nyújtható prémium, étkezés értékjegy, utazási utalvány, prémium, a túlórákat nem lehet pénzzel ellentételezni, hanem szabadnapokkal, a különböző különleges jogállású személyeket megillető illetmények a 2016-os évi decemberi szinten maradnak stb., tehát jobbára megszorító jellegű intézkedésekről van szó. A bérszintek tekintetében, mármint a decemberi bérszintek tekintetében ilyen körülmények között feltétlenül fontos, illetve elengedhetetlen lenne, hogy még ebben a hónapban hatályba lépjen az államelnöki kihirdetésre váró, már említett törvény, valamint a december 8-án meghozott kormányhatározat. Ugyanakkor e sürgősségi kormányrendelet révén meghosszabbították a természeti erőforrások kiaknázási tevékenységére kivetett különleges adók alkalmazásának periódusát a 2017-es évre is. (A 2013/5-ös, 2013/6-os és 2013/7-es kormányrendeletek révén bevezetett adókról van szó.) Új nyugdíjpontérték A csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendeletben arra vonatkozóan is van egy előírás, miszerint a 2017-es esztendőben 5,25 százalékkal megemelkedik a nyugdíjpont értéke, azaz 871,7 lejről 917,5 lejre. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ilyen arányban fognak megemelkedni a már kifizetésben lévő köznyugdíjak kvantumai. Amúgy a nyugdíjpont értékének megemelését a kormány számára a hatályos törvények teszik kötelezővé, s a megemelés arányára vonatkozóan ugyancsak léteznek törvényes előírások. De ha már itt tartunk, arra is utalhatunk, hogy a már említett sajtóértekezletén Liviu Dragnea azt is kilátásba helyezte, hogy 2017. július 1-jétől a nyugdíjpont értéke 1000 lej lesz. Hecser Zoltán