Ezen a héten zajlik a próbaérettségi, jövő héten pedig a nyolcadikosok „játsszák el”, hogy milyen lesz majd tanév végén az országos értékelés, azaz az a bizonyos abszolválónak is nevezett megmérettetés. A diákok véleménye megoszlik a próbavizsgákról, a pedagógusok szerint viszont hasznos dolog. Idén újra a megszokott formában szervezik meg országszerte a vizsgákat. Hétfőn a román vizsgával rajtolt a próbaérettségi, megyénk középiskoláiban közel 2000 diák vesz részt a megmérettetésen. Tegnap matematikából vagy történelemből, azaz a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból írtak, ma a szaknak megfelelő választott tantárgyból, holnap pedig anyanyelvből kell bizonyítaniuk. A próbaérettségiző fiataloknak három órájuk van a feladatokra, a jegyeket pedig csak a saját vagy a szülő kérésére írják be a naplóba. A vizsgák lejártával, délutánonként az oktatási minisztérium közzéteszi a tételeket és a javítókulcsot is. Olyan, mint előadás előtt a főpróba A diákok közül van, aki komolyan veszi a próbavizsgákat, van, aki csak végigüldögéli azt a pár órát, iskolák között is van különbség, hogy miként állnak a tanulók a kihíváshoz. Vannak, akik annyira beleélik magukat a vizsgák hangulatába, hogy fehér-feketében mennek iskolába, akárcsak az igazi érettségin. A próbaérettségi ugyanis olyan, mint a színházban a főpróba. Ezt mondta Szécsi Szerénke, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola matematikatanára. – A diákoknak lehetőségük van hozzászokni a körülményekhez, a szabályokhoz. Korábban arról sincs tapasztalatuk, hogy milyen három órát írni. A tanítványaimnak mindig azt mondom, ez lehetőség arra, hogy kipróbálják magukat, hogy elég-e a tudásuk, hogy sikeresen vizsgázzanak majd élesben – vélekedik a tapasztalt pedagógus. Szécsi Szerénke szerint, aki legalább a négyest meg tudja írni a próbaérettségin matematikából, annak – ha az utolsó száz méteren, azaz az elkövetkező hetekben még belehúz – minden esélye megvan, hogy megszerezze az átmenő ötös osztályzatot. – A próbák jól jelzik azt is, hogy hol van baj. A diákjaimmal mindig kielemezzük a hibákat, személyre szabottan. Kiderül, hogy figyelmetlenség, számolási hiba vagy egyéb hiányosság merült-e fel – közölte a matematikatanár. Ennek megfelelően a tanártól egyfajta egyéni receptet is kapnak a végzősök, illetve szülői értekezleten is megosztjuk a tapasztalatainkat. Mint ismert, az élesben menő cikluszáró vizsgán más megyékbe viszik kijavítani a dolgozatokat, a próbák esetében az iskola szaktanárai javítanak, és – mint Szécsi Szerénke elárulta – általában sokkal szigorúbbak, azért, hogy minden hibát ki tudjanak elemezni. – Egyébként soha nem volt az igazi vizsga eredménye rosszabb, hanem jobb – jegyezte meg a pedagógus. Sokaknál mégis jön a sokk A szigorúbb osztályzást is említette Hajdó Khell Noémi, aki magyartanár a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskolában. Ő abban látja a legnagyobb hasznát a próbavizsgáknak, hogy a gyermekek megismerhetik a megmérettetés forgatókönyvét, hiszen például azok, akik még sosem voltak versenyen, egy vizsgalapot sem tudnak kitölteni. – Ha ugyanúgy eljátsszuk az egészet, mint a „rendes” vizsgán, otthonosabb, ismerősebb lesz majd akkor számukra az egész helyzet, csökkenhet a vizsgadrukk. Tapasztalatot szerezhetnek arról, hogy hogyan állnak az időbeosztással. Ugyanakkor a tanárnak is jó a próba, hiszen kap egy valós visszajelzést a diákról, hogy jelenleg milyen szinten van – sorolta a pedagógus. Ez azért fontos, mert a házi feladat, felmérő nem mindig jó tükör, mert van, hogy a diák nem végzi el, valaki segít neki, vagy éppen lemásolja mástól, a próbavizsgán pedig a diák csak saját magára, saját tudására számíthat. – Viszont azzal is számolni kell, hogy amikor megmondjuk a jegyeket, akkor sokaknál jön a sokk, főleg a szülők részéről. Általában ekkor szembesülnek azzal, hogy hogyan teljesít a gyerekük, és itt azzal kell foglalkozni, hogy még mit lehet tenni az igazi vizsgáig. Az eredmény egy jelzés, hogy komolyabban kell venni a tanulást, van olyan diák, aki ilyenkor ébred fel, ezután gyúr rá – részletezte Hajdó Khell Noémi. A nyolcadikosok akkor tudják legoptimálisabban kihasználni az igazi vizsgáig az időt, ha olvasnak, bármit, mert a szövegértést, a szövegalkotást és helyesírást semmi nem segíti jobban, mint az olvasás. Az ő tesztjük ugyanis főleg képességeket, készségeket mér, ám az érettséginél még mindig sokkal inkább lexikális tudást kérnek számon, inkább van a magoláson a hangsúly, főleg románból, mert nem beszélik a nyelvet a mi diákjaink. A magyartanár szerint a tesztek gyakorlása is fontos, bár előfordulhat, hogy a vizsgán olyan típusú feladatot kapnak, amilyennel egyetlen tesztben sem találkoztak. – A legfontosabb, hogy amit megtanulnak, elő is tudják hívni – summázott a pedagógus. Nem magolni, románul kéne tudni Circeanu Claudia azt emelte ki, hogy a próbavizsgán láthatják először élesben a tételeket a diákok, ami most különösen fontos, hogy az új tanterv szerint tanulják a románt az általános iskolások. Az Orbán Balázs Általános Iskola romántanárnője is fontos visszajelzésnek tartja az eredményeket a tanulók tudásszintjére vonatkozóan, ugyanakkor örülne, ha más kolléga javítaná a dolgozatokat, hogy egy más szemszöget is lásson. – Egyszóval diáknak, tanárnak is segít, hogy hol kell beerősítenie. Én azt látom, hogy a nagyok kevesebbet készülnek, de a nyolcadikosok azért tanulnak a próbavizsgára. A szülők alig várják az eredményeket, én haza is küldöm a dolgozatokat, és külön szülői értekezletet hívok össze ebben a témában – közölte Circeanu Claudia, aki épp egy nyolcadikos osztály osztályfőnöke is. Arról is beszélt a romántanár, hogy bár az új tanterv – amit nagyon jónak tart – inkább beszélni tanít, az irodalmi szövegeket – ha kevesebb is van belőlük – még mindig nehezen értik meg a magyar anyanyelvű diákok. – Tény, hogy nem kell annyit magolni a vizsgára, inkább gondolkodásra van szükség, viszont sok szót kell ismerni. Azt már a gyermekek is belátják, hogy ha a korábbi években nem tanult valaki, nyolcadikban már késő behozni a lemaradást, tehát a próbavizsga megmutatja, hogy ki mit csinált az elmúlt három év alatt. Nem könnyű a most vizsgára készülőknek, mert a járványintézkedések miatt két év szinte „kiesett” az életükből – mondta a romántanárnő. A nyolcadikosok számára jövő hétfőn rajtol a „szimulálásnak” is nevezett próbavizsga. A kisebbségi diákok három tantárgyból, románból, matematikából és anyanyelvből írnak, és ők csak két órát kapnak a tesztre. Akárcsak a nagyobbaknál, a jegyeket csak kérésre írják be a naplóba. Az eredményekről egyébként mindkét korosztály esetében árpilis 14-én tudnak majd beszámolni a pedagógusok.

Asztalos Ágnes