Februártól errefelé a szociáldemokrata párt, a kormánykoalíció csúcsvezetői, valamint a kormány (a Grindeanu-kormány) illetékesei következetesen azt hangoztatták, hogy a kormányprogramban szereplő előirányza­tok gyakorlatba ültetése nyomán nem fognak csökkenni a költségvetési bevételek, és mindenképpen sikerül szinten tartani a GDP-arányos 3 százalékos hiánycélt. Ami a kormányzati intézkedéseket illeti, jobbára a különböző béremelésekről, nyugdíjpont­érték-indexálásról, különböző juttatások megemeléséről stb. van szó, olyanokról, amelyek óhatatlanul gerjesztették a költségvetési kiadásokat. Ezek társadalmi szempontból mindenképp örvendetesek, mint ahogy a fogyasztás bővülése is, de megkérdőjelezhetik a gazdasági növekedés fenntarthatóságát. Néhány héttel ezelőtt kiderült, hogy valóban gondok támadtak mindenekelőtt a költségvetési bevételek alakulása tekintetében, s állítólag ez is közrejátszott abban, hogy az egykori kormányfőnek távoznia kellett. Ezzel viszont a problémák, a gondok nem oldódtak meg, s az új kormányprogram sem ígér biztos távlatokat. Mostanság leginkább az foglalkoztatja a kormánypártot, az új kormányfőt, hogy a fogyasztás, mindenekelőtt a lakossági fogyasztás bővülése ellenére is az áfából származó költségvetési bevételeknek nem sikerült azzal lépést tartaniuk. Pillanatnyilag csak öt hónapra vonatkozóan állnak rendelkezésre részletes számadatok. Nos, azokból az derül ki, hogy a fogyasztás – mindenekelőtt a lakossági fogyasztás – az első öt hónap során erőteljesen növekedett, de ugyanakkor az áfából és a jövedéki adóból származó költségvetési bevételek tekintetében több mint 2 milliárd lejes zsugorodás következett be. Így például a közpénzügyi minisztériumtól származó hivatalos adatok szerint az áfából származó bevételek 21,1 milliárd lej körül voltak, míg a megelőző esztendő azonos időszakában megközelítették a 22,3 milliárd lejt, a jövedéki adóból származók pedig 9,7 milliárd lejt tettek ki, míg 2015 azonos időszakában meghaladták a 10,7 milliárd lejt. Igaz, hogy az áfakulcs az idéntől újabb egy százalékkal mérséklődött, de tekintettel a megnövekedett fogyasztásra, annak hatásmechanizmusa elméletileg nem kellene hogy érződjön. Ami a fogyasztást illeti, feltétlenül utalni kell arra, hogy öt hónap viszonylatában a kiskereskedelmi üzleti forgalom 7,9%-kal gyarapodott, azon belül az üzemanyagoké 11%-kal, az ipari árucikkeké 10%-kal és az élelmiszeripari termékeké 3,5%-kal. Ezzel egyidejűleg az áfából származó bevételek 4,5%-kal estek vissza. Ez az arányeltolódás már-már megmagyarázhatatlan és valóban okot adhat némi aggodalomra. Másképpen fogalmazva joggal vetődhet fel a kérdés: hol a pénz? Erre nehéz lenne válaszolni, s a szakmabeliek részéről is több feltételezés, vélemény fogalmazódott meg. Virtuális megközelítésben, azaz eltekintve az áfakulcs egyszázalékos csökkentésétől, akkor is csak 3,5%-os csökkenéssel lehetne számolni a valós 4,5%-kal szemben. Tehát semmiképp sem lehet magyarázat erre a viszonylag jelentős arányú zsugorodásra az áfakulcs január 1-jétől bekövetkezett mérsékelése. Ezt hangoztatja a költségvetési tanács elnöke is, aki szerint a fogyasztás ilyen mérvű növekedése mindenképp az áfából származó bevételek jelentős növekedéséhez kellett volna hogy vezessen, és nem annak csökkenéséhez, ami nem normális dolog. Időközben az Országos Adóügynökség (ANAF) azt közölte, hogy az első félév folyamán a fiskális bevételek 101,1 milliárd lejt tettek ki, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 3,9 milliárd lejes többletet jelent, azaz 4,1%-os gyarapodást. Egy gyorsjelentésről lehet szó, mert az állami költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentést rendszerint a következő hónap utolsó napjaiban szokták nyilvánosságra hozni. (Az első félévre vonatkozót majd csak július 28. körül.) Bűnbakkeresés vagy bűnbocsánat? Az arányeltolódást firtató kérdésekre adandó válasz tekintetében a legilletékesebb a közpénzügyi minisztérium lenne, illetve az Országos Adóügynökség. Ezzel a válaszadással azonban valamilyen okból kifolyólag késlekednek, illetve lehet, hogy nem is képesek megtalálni az érdembeni választ. Ebben az összefüggésben is tágabb értelemben érdemes két dolgot megemlítenünk: az egyik az, hogy végleges leköszönésének napján Sorin Grindeanu azt üzente utódjának, hogy mielőbb menessze tisztségéből az ANAF vezetőségét, élen annak elnökével Bogdan Stannal. Ezt azzal indokolta meg, hogy bizonyos intézkedések foganatosításával késlekedtek, sőt esetenként azokat elszabotálták. Az új kormányfő, Mihai Tudose beiktatását követően nem sokkal ugyancsak kijelentette, hogy számára sem tűnik normálisnak, hogy a fogyasztás erőteljes növekedése közepette az állam bevételei csökkenjenek. „Szem előtt tartjuk mindazoknak a helyettesítését, akik nem teszik a dolgukat. Van egy beprogramált találkozónk az adóhatóság elnökével a mai nap folyamán, akit azért rendeltünk be, hogy lássuk, miről is van szó urasága háza táján és számba vehessük, miként tudnánk gyakorlatba ültetni a kormányprogram vonatkozó előirányzatait” – nyilatkozta szerdán, július 5-én a kormányfő. Erre a találkozóra egyébként aznap sor is került. Mielőtt e találkozóra utalnánk, mindenképp meg kell említeni azt is, hogy a Tudose-kormány színrelépésével egyidejűleg a közpénzügyi minisztérium élén is változás következett be, a „diszkrét” Viorel Ștefant az egykori államtitkár, a politikusként kevésbé ismert Ionuț Mișa váltotta fel. (Egyébként annak parlamenti bemutatkozása teljesen félresikerült, mert meggondolatlan kijelentései a nyugdíjrendszer II-es pillére tekintetében heves botrányhoz vezetett, amint már arról lapunkban is beszámoltunk.) A szerdai találkozóról nem adtak ki közleményt, de arról utólag Liviu Dragnea, a kormánypárt elnöke nyilatkozott. Hogy miért ő? Azért, mert a megbeszélést követően ő úgymond beszámoltatta Mihai Tudose kormányfőt. Nos, a pártelnöktől kellett megtudnia a nagyérdeműnek, hogy a kormányfőnek a közpénzügyi minisztérium és az ANAF vezetőivel tartott megbeszélése mintegy öt órát tartott, s annak során beazonosítottak mintegy 30 olyan akciót, amely révén jobbítani lehet az adóügynökség tevékenységén, továbbá egy olyan komoly intézkedési csomagot, amely az adócsalást célozná meg, beleértve a vámtevékenység terén eszközlendő akciókat is. Tehát, akcióterv már van. Egyébként eddig is volt, a Grindeanu-kormány idején is született egy ilyen, de ma sem tudni, hogy abból mi is valósult meg. (Másabb összefüggésben viszont meg kell említeniünk azt is, hogy a pénzügyminisztérium, illetve az ANAF berkeiben egyre többet hallani arról, hogy komoly létszámgondokkal küzdenek, amely megnehezíti az eredményes tevékenységet, ugyanakkor a IT-hálózat működése is hovatovább problematikus.) Liviu Dragnea továbbá azt is nyomatékolta, hogy ennek a találkozónak nem az volt a célja, hogy valakiket is „lehordjanak”, megfenyítsenek, hanem hogy alaposan áttekintsék a problémákat. Ebből az is kikövetkeztethető, hogy nem kerestek bűnbakokat, (sőt nincsenek is olyanok), és az ANAF vezetői úgymond „bűnbocsánatban” részesültek. Ez azért is érdekes, mert a beiktatását követő napokban úgy tűnt, hogy Tudose kormányfő ugyancsak megszívlelte elődje már említett „üzenetét”. Egyébként olyan szőnyeg alatti értesülések is napvilágot láttak, hogy az ANAF csúcsvezetését illetően nincs tökéletes összhang Mihai Tudose kormányfő és Liviu Dragnea pártelnök között. Az viszont nem titok, hogy Dragnea mindig is jó kapcsolatot ápolt az ANAF jelenlegi elnökével, Bogdan Stannal, aki egykori kinevezésében állítólag neki is szerepe volt, s aki esetleges leváltásával nem is ért egyet. Ezt tételesen is hangoztatta csütörtökön: „Az ANAF főnökét, Bogdan Stant nem veszélyezteti a leváltás…” Nos, ezek szerint Bogdan Stan igenis a helyén marad, legalábbis belátható időn belül. Amúgy az ANAF csúcsvezetésében nem ő az egyedüli, aki közel áll a pártelnökhöz: az ügynökség egyik alelnöke, Florin Tunaru egykor a PSD Teleorman megyei szervezetének kincstárnoka volt. Okok és indokok Pénteken délután a kormánypalotában Mihai Tudose újabb találkozóra invitálta Ionuț Mișa közpénzügyi minisztert és Bogdan Stant, az ANAF elnökét, s a több mint háromórás megbeszélésen jelen volt a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) főnöke is. Arról nyilatkozatot ugyan nem adtak ki, de azt követően sajtótájékoztatót tartott Bogdan Stan. Annak keretében újólag megerősítette, hogy nem kapott semminemű ultimátumot és nem került szóba lemondása benyújtásának sugalmazása. Ami a költségvetési bevételeket illeti, azt hangoztatta, hogy az első félévi inkasszálási program a múlt esztendő azonos időszakához viszonyítva 102,7%-ot jelent, de ugyanakkor elismerte azt is, hogy a minisztériumi program megvalósításának aránya csak 98,68%-os volt. A bevételek összege mintegy 101 milliárd lej volt, azaz 3,9 milliárd lejjel több, mint 2016 első félévében (s azon belül a júniusi eredmények kedvezőbbek voltak, mint a megelőző hónapok során). A program teljesítése terén megmutatkozott lemaradást pedig a jövedéki adóból és a nyereségadóból származó elégtelennek tűnő bevételek számlájára írta. Indokként hozta fel viszont, hogy a nyereségadó tekintetében jogszabályozási módosulás következett be: a mikrovállalkozások esetében az értékhatár 100 000 euróról 500 000 euróra emelkedve meg, mintegy 92 000 vállalkozás tért át a nyereségadózási rendszerről a jövedelemadózás rendszerére. Ugyanakkor a vendéglátóipari cégek esetében az áttérés a sajátos adóra 1,1 milliárd lejjel „vettette vissza” a nyereségadót. (Amúgy országos viszonylatban 7500 cég tért át a sajátos adó alapján történő adófizetésre.) A jövedéki adó esetében pedig igaz, hogy a kereskedelmi szektor, s azon belül az üzemanyag-forgalmazás növekedett, de nem lehet eltekinteni attól, hogy kivezetésre került a különleges jövedéki adó. Az áfabevételek tekintetében is egy, a maga nemében érdekes érvvel rukkolt ki az ANAF elnöke: ha 2016-ban is 19%-os áfakulcsot alkalmaztak volna, akárcsak jelenleg, akkor az idei bevételek a tavalyi virtuális bevételekhez képest 608 millió lej értékű pluszt jelentettek volna. Érdemes megemlíteni, hogy miért is volt jelen az STS főnöke: ezzel a szolgálattal együttműködve kerül sor egy egységes adatszolgáltatási rendszer megvalósítására. Ilyenképpen pedig elektronikus átjárhatóság biztosítására lesz majd konkrét lehetőség. Minderre egy létrehozandó intézmény, az Országos Pénzügyi-fiskális Információs Központ (CNIFF) égisze alatt. A megbeszélések során terítékre került az ANAF esetleges szerkezeti átalakításának lehetősége is, s ebben a vonatkozásban rövidesen beterjesztenek egy tanulmányt a kormányfőhöz. Hecser Zoltán