A közpénzügyi minisztérium az elmúlt hét végén közleményt hozott nyilvánosságra az idei költségvetés második kiigazításával kapcsolatosan. Abban szerepelnek azok a javaslatok is, amelyeket a szaktárca megfogalmazott a költségvetési kiadások, illetve bevételek pozitív vagy negatív előjelű kiigazítása vonatkozásában. Mindenekelőtt azt tartják szem előtt, hogy a konszolidált általános költségvetés bevételi egyenlegét 306 millió lejjel kell megemelni, s ugyanennyivel a kiadási oldal egyenlegét is. Mindez olyan körülmények között, hogy továbbra is tartható lesz a hiánycél, nevezetesen a GDP-arányos 2,8 százalékos hiány. Nem derül ki a közleményből, hogy miért csak most, november második felében kerül sor a költségvetés idei második kiigazítására, holott szeptemberben még azt hangoztatták a kormányzati illetékesek, hogy az október második felében lesz esedékes. Egy ilyen kései kiigazítás főleg olyan körülmények között, amikor nem egészen három hét van hátra a parlamenti választásokig, s a Cioloș-kormány mandátuma is rövidesen lejár. A közleményből viszont megtudhattuk azt, hogy a kiigazítás számol olyan pénzalapok újraelosztásával, amelyek elköltésére már nem kerülhet sor a 2016-os esztendő végéig, s ilyenképpen biztosítható lesz egyes folyamatban lévő programok finanszírozása. Ugyanakkor a mostani kiigazítás az egészségügyet, a beruházásokat, a mezőgazdasági területalapú támogatásokat tekinti elsődleges területeknek, egyidejűleg a tanügy és a szociális gondozás területén kibontakoztatott projektek fenntartásával. Azokról van szó, amelyeket a helyi közigazgatás révén finanszírozzák, s ezek között említik meg az iskolai meleg étel kísérleti programot, az iskolai gyümölcsprogramot, valamint a gyermekvédelmi rendszer támogatását. Továbbá a Helyi Fejlesztési Országos Program (PNDL) további finanszírozására 1,25 milliárd lejt biztosítanak, s a közlemény szerint ebből az összegből fedezhető lesz az esztendő végéig az iskolai és a közúti infrastruktúra-fejlesztési projektek finanszírozása. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium számára 1,09 milliárd lejt biztosítanak avégett, hogy a 2016-os esztendei mezőgazdasági kampányra kifizethessék a területalapú közvetlen támogatásokat, továbbá a minisztérium saját költségveté­sének újraméretezése révén 85,7 millió lejt irányoztak elő a mezőgazdasági szubvenciók kifizetésére. A helyi közigazgatási hatóságok kiadásainak a finanszírozása végett a helyi költségvetéseknek az áfából számfejtett összegekből 1,7 milliárdot utalnak ki. Ebből több mint 938 millió lejt a helyi költségvetések kiegyensúlyozása végett. Egyes elemzők szerint jelentős ez az 1,7 milliárd lejes pótlólagos kiutalás a helyhatóságok számára, s elég nehéz megmagyarázni egy ilyen arányú „rápótlást”. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a minisztérium közleményében fel van tüntetve egy 14,7 millió lejes összeg az iskolai meleg étel kísérleti program finanszírozására. Nehezen hihető, hogy ennek a programnak a tényleges felfuttatása december végéig megkezdődhet, mert egyelőre nem jelent meg a módszertani normákat jóváhagyó rendelet, arról nem is beszélve, hogy esetenként közbeszerzési eljárásra is szükség lesz, na meg arról sem, hogy ebben az esztendőben a tényleges tanítási napok száma alig húsz nap. Pótlólagos költségvetési kiutalásban fog részesülni az energiaügyi minisztérium is, nevezetesen 222,4 millió lejesben, de ebből 200 millió lejt azon állami támogatási sémára fordítanak, amely értelmében a Hunyadi Energetikai Komplexum (CEH) keretében bezárásra kerül két szénbánya. A távközlési minisztérium pluszban 75,5 millió lejt kap, de ez gyakorlatilag a Román Posta Rt. törzstőkéjének megemelésére szolgál. A belügyminisztérium, a román hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium is részese lesz pótlólagosan kiutalt összegeknek, együttesen közel 337 millió lejnek. Ez tulajdonképpen nem a szóban forgó szaktárcákat illeti meg, lévén, hogy ebből a pénzösszegből kell fedezni az időközben módosult jogszabályok alapján újraszámított szolgálati nyugdíjakat, pontosabban az eddigi és a mostani közti különbözetet. „Megtakarítások…” A közpénzügyi minisztériumnál jelentkezett 1,18 milliárd lej értékű megtakarítás, s az állítólag a személyzeti kiadások, a kártérítések, valamint a beruházási kiadások megtakarításából, illetve lecsökkentéséből származik. A szállításügyi minisztériumnál ugyancsak megtakarításokat azonosítottak be, nevezetesen 254 millió lej értékűt. Ennek forrása jobbára az volt, hogy a minisztérium alárendeltségébe tartozó egyes állami érdekeltségű cégeknél nem sikerült megvalósítani a beruházási programot, valamint megtakarításokat értek el a vasúti infrastruktúra folyó javításai terén is. Ez utóbbi esetében nem is csodálkozunk. Mondjuk ezt annak okán, mert „ezek a megtakarítások” megmutatkoznak a vonatok közlekedési sebessége, illetve a menetrend betartása tekintetében is. A környezetvédelmi, erdőgazdálkodási és vízügyi minisztériumnál az európai alapokból finanszírozott projektek esetében „sikerült elérni” közel 50 millió lejes megtakarítást. Nos, ezt azért, mert a projektek megkésése okán nem lehetett időszerű az állami költségvetésből történő társfinanszírozás sem. A gazdaságügyi minisztériumnál ugyancsak megtakarítás jelentkezett, több mint 35 millió lejes, s ennek forrása az ugyancsak a vissza nem térítendő európai alapokból finanszírozott projektek, valamint a kis- és közepes vállalkozások ösztönzési programjai voltak (azaz e projektek, illetve programok esetében nem sikerült megvalósítani a költségvetési előirányzatokat). Nagyon diplomatikusan fogalmaz a pénzügyminisztérium közleménye, amikor egyes költségvetési alapok újraelosztásáról beszél: vannak olyan alapok, amelyeket már nem lehet elkölteni az esztendő végéig. Arra viszont nincs utalás, hogy miért nem lehet elkölteni, márpedig ennek megvan a maga jelentősége, mert vagy arról van szó, hogy túlméreteztek eleve egyes kiadási tételeket, vagy pedig adott programok és projektek beütemezése tekintetében annak idején túlontúl optimistának, nagyvonalúnak bizonyult a Cioloș-kormány. Most pedig nem egészen másfél hónappal az évzárta előtt rádöbbentek arra, hogy nem egy esetben elszámították magukat. Hecser Zoltán