Hirdetés

Válasz a közösségi felületen

Butyka Zsoltot, Tusnádfürdő polgármesterét az elmúlt napokban többször is kerestük, hogy választ kapjunk a vízellátással kapcsolatos kérdéseinkre, végül közösségi oldalán tett közzé terjedelmes bejegyzést a vízhálózat múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 8 perc
Válasz a közösségi felületen
A régi és új vezeték közötti különbség. Egyik hiányosság Fotó: Butyka Zsolt

Butyka Zsolt, Tusnád­für­dő polgármestere nem válaszolt lapunk többszöri megkeresésére, a múlt héten a közösségi médiá­ban részletes és terjedelmes bejegyzést tett közzé, ismertetve álláspontját a vízszolgáltatás kapcsán.

„Tusnádfürdőnek pillanatnyilag két használható és egy elhanyagolt kútja van Csík­szentsimon határában. A két működő kút közül az egyik van csupán olyan állapotban, hogy biztosítani tudja a város vízellátási igényeit.

2014-ben az akkori városvezetés befejezett egy állami beruházást, melynek biztosítania kellett volna Tusnádfürdő hibátlan vízellátását. Meg kellett volna valósítani egy korszerű és minőségi fővezetéket, egy modern vízkezelési laboratóriumot felszíni tároló tartállyal együtt” – olvasható a bejegyzésben. 
A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy

a modern vízellátó rendszer helyett megépült egy gerincvezeték a leggyatrább minőségű csövekkel, amelyek egyáltalán nem alkalmasak viszonylag nagy nyomással történő víz vezetésére,

ráadásul a rendszer elengedhetetlen részeit is kispórolták – levegőztetők, szakaszolók stb. – és egy félkész, alkalmatlan épület, amelyet Szentsimonban vettek át laboratórium gyanánt.

„A beruházás, egy év eltelte után már megadta magát, de ettől függetlenül a Goscom munkatársai öt éven át javították a problémákat, holott az egész munkálat garanciában volt, és a kivitelező céget – OMS Hungária – kellett volna felelősségre vonni. Ez nem történt meg, sőt a garancia lejárta után, 2019-ben, a polgármesteri hivatal átvette véglegesen a már akkor katasztrofális helyzetben lévő beruházást.

A városi belső víz- és csatornarendszerrel ugyanez a helyzet, gyatra minőségű csövekkel, szakaszolók és nyomáscsökkentők nélkül, valamint kilométerekre rúgó vezetékek »cseréjével«, amely viszont soha meg sem történt” – írja többek között a polgármester. Kiemelte: az eddigieket szakértők állapították meg, írták le és ezeket bárki meg tudja tekinteni a polgármesteri hivatalban. Véleménye szerint amíg az új vezeték és hálózat elkészül – amire két év alatt sikerült finanszírozást szerezni –, addig ezt a katasztrofális helyzetben levő vízellátó rendszert kell javítsák, cseréljék, hogy úgy, ahogy vizet tudjanak szolgáltatni.

Hogyan jut el a víz Tusnádfürdőre?

A polgármester a bejegyzésben kitért a Szentsimonban tapasztalható visszásságokra és hiányosságokra. A szentsimoni második kútnál épült a nem működő laboratórium és egy olyan tartály, ami nincs összekötve semmivel, és abból normális esetben a nem létező pumpaház nem létező felszereltsége kellene pumpálja Tusnádfürdő felé a vizet. Mivel ezeket, így vette át annak idején a helyi vezetőség, így a szivattyú közel 18 km-re kell pumpálja a vizet. 
„Nemrég megosztottam egy fotót, amelyen látszik a különbség a két cső minősége, vastagsága között. Az egyik az, amivel napi szinten kínlódunk és a másik, amilyennel jelenleg több mint 800 métert lecseréltünk. Tehát még mindig van 17,2 km hosszúságú vezeték, amelyen bárhol, bármelyik másodpercben megtörténhet a probléma. A városban lévő hálózattal ugyanaz a helyzet, jelen pillanatban is van bőven vascső, azbesztcement és rossz minőségű műanyag vezeték a földben. Az elmúlt két évben a városon belül is több mint háromszáz méter csövet cseréltünk ki” – írta. 

Mi a helyzet Középpatak és Bene vizével?

Butyka szerint a szentsimoni fővezeték befejezésekor döntöttek, hogy a Középpatak és a Bene vízére már nincs szükség, leállt a fertőtlenítésük és a megfigyelési felügyeletük. „A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz (DSP) le lett jelentve, hogy a város nem használja ezt a vizet.

Amikor 2015-ben megjelentek az első csőtörések a fővezetéken, az akkori városvezetés próbálta pótolni a szentsimoni vizet e két forrás vizével, de ez már illegálisan történt, minden engedély nélkül,

amely állapotot aztán a Közegészségügyi Igazgatóság végleg meg is szüntetett. A Középpatak és a Bene vizének hozama körülbelül 12-14 köbméter/óra, normális körülmények között – ha nincs szárazság –, ami a város ellátására nem elég, viszont pótolná a város fogyasztását, ezért is van tervbe véve egy következő beruházás, amivel a Középpatak és Bene vizét újra be lehetne kapcsolni a városi vízellátásba” – fogalmazott közösségi oldalán a polgármester.

Milyen Tusnádfürdő – Tusnád község helyzete?

A tételes felsorolásban az is szerepel, hogy: „2022-ben az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés derített fényt arra, hogy Tusnádfürdőnek soha az életben nem volt engedélye arra, hogy a községekben vizet szolgáltasson”.
„Molnár József polgármester kollégámmal nekiálltunk és hosszas keresés után megtaláltuk azt a dokumentumot, miszerint 2017-ben Tusnád község átadta a szolgáltatást a Harvíz Rt.-nek. Állítólag voltak tárgyalások és beszélgetések Tusnádfürdő vezetősége és a Harvíz között a víz árának megállapításáról, de ezek nem jártak sikerrel, és írásos forma sincs a tárgyalásokról. Miután kiderült, hogy a helyi szolgáltató Goscom törvénytelenül kötött szerződést a falvakkal és azok lakosaival, és illegálisan számláz, elindult a folyamat, hogy az addukciós hálózat lecsatlakozásainál, a Harvíz által elfogadott vízórák és nyomáscsökkentők legyenek felszerelve. Ez idő alatt a helyi szolgáltató, a tusnádfürdői önkormányzattal közösen, Bukarestben megkapta a víz viszonteladási árának a jóváhagyását, majd ezt követően szerződést kellett volna kössön a két szolgáltató – Goscom és Harvíz –, ugyanis a falvakban csak a Harvíz szolgáltathat. Jelen pillanatban mind a két szolgáltató szabálytalanul jár el, és ez nem maradhat így! Sőt az Állami Számvevőszék által szabott határidő lejárt 2023. június 30-án. Ettől a dátumtól a Goscom le kellett volna állítsa a vízszolgáltatást a községekben, de azt, hogy a falvak lakói ne kapjanak vizet, Molnár József kollégával nem vállaltuk fel, és jelen pillanatban is még várunk a szakcégre, hogy az utolsó két órát feltegye és szerződést kössenek” – írta Butyka Zsolt. 

A város és a falvak kizárása – mikor és miért?

A bejegyzés emlékeztet arra, hogy Tusnádfürdő teljes vízhálózata a szentsimoni szivattyútól a tartályokig a mindenkori tusnádfürdői önkormányzat tulajdona. „A helyi vezetőség egyik fő kötelezettsége, feladata biztosítani a helyi lakosoknak, panzióknak és szállodáknak a vízszolgáltatást. Amíg Tusnádfürdő tartályai nincsenek megfelelően feltelve, addig a falvakba beömlő vizet el kell zárják” – mutatott rá a városvezető. 

Az új vízhálózatról

A végén leírja az új hálózat helyzetét: „A bukaresti támogató intézménnyel (CNI) már egy éve szerződést kötöttek, akárcsak a tervező és a kivitelező céggel. Azóta az engedélyeztetésen dolgoznak, és egyik község tanácsi határozatára várnak, majd miután ezen dokumentumokat megkapták, iktatva leteszik építkezési engedély kiváltására Hargita Megye Tanácsához. Miután meglesz az építkezési engedély, a szakcég nekiállhat az új gerincvezeték kivitelezésének”.
„Tanulva a múlt hibáiból, nemcsak beszélgetésekre alapozva, a két település – Tus­nádfürdő és Tusnád község – képviselői közös tanácsülésen vettek részt, ahol határozat formájában a két testület elfogadta és egyöntetűen megszavazta, hogy

továbbra is a tusnádfürdői hálózatból lesz Tusnád község ellátva

vízzel, a község által kijelölt szolgáltató révén. Mindezek kapcsán a jegyzőkönyveket, dokumentumokat, levelezéseket, átiratokat stb. meg lehet tekinteni a hivatalokban” – állt a polgármester posztjában.

 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!