Valami csak hibádzik…
Az elmúlt héten is folytatódott az a vita, amely a helyi költségvetések „méretezésével” kapcsolatosan alakult ki. Emlékeztetnénk arra, hogy már az év elején a nagyvárosok (de nemcsak) polgármesterei fogalmaztak meg kétségeket, azt hangoztatva, hogy a helyi költségvetések kiegyensúlyozására előirányzott pénzösszegek távolról sem bizonyulhatnak elegendőnek, s ez komoly finanszírozási gondokat idézhet elő. A kifogások, a követelések az elmúlt hónap végén felerősödtek, Bukarest főpolgármestere már-már azt hangoztatta, hogy csődközelbe, sőt csődhelyzetbe került a főváros. A dolgok tisztázása, illetve rendezése végett a múlt szerdán Teodorovici pénzügyminiszter ismét egyeztetett ez esetben a helyi közigazgatási négy érdekképviseletek (a Romániai Városok Egyesülete, a Romániai Községek Egyesülete és a Romániai Megyei Tanácsok) képviselőivel. A tárcavezető szerint a külön-külön egyeztetésre azért volt szükség, mert a problémák sem azonosak. Elismerte, hogy valóban egyes helyi költségvetések súlyos gondokkal szembesültek és szembesülnek, főleg annak okán, hogy az év első hónapjaiban csak a jövedelmi adó 71,5%-a illette meg őket, majd az állami költségvetés jóváhagyását követően annak 100%-a. A dolgokat pillanatnyilag problematikus lenne rendeznie, s erre majd csak a költségvetés majdani kiigazítása során lesz lehetőség, ami reményeik szerint július végén következhet be. Fenntartásaink vannak a szóban forgó időpontot illetően, mert a félévzárásra nemigen kerülhet hamarabb sor, mint július 29., ilyen körülmények között pedig legjobb esetben is augusztus első felében lesz napirendre tűzhető az általános konszolidált költségvetés kiigazítása. Addig is jó lenne tisztázni, hogy olyan körülmények között, amikor is a területi-közigazgatási egységek túlnyomó többsége súlyos, áthidalhatatlannak tűnő finanszírozási gondokat hangoztat, miként lehetséges, hogy azok központosított bevételei jóval meghaladták a kiadásokat, s a mérlegben 4,6 milliárd lejes többlet van feltüntetve. Létezik-e ténylegesen ez a többlet, s ha igen, akkor hány olyan területi-közigazgatási egység van, amelynek egyáltalán nincsenek finanszírozási gondjai? Amúgy a konszolidált általános költségvetés végrehajtásának nem csupán a szóban forgó többlet az egyik fogas kérdése, hanem az állami társadalombiztosítási költségvetés negatív előjelű négyhavi mérlegzárása, azaz annak 1,75 milliárd lejes deficitje. Erről a kedvezőtlen helyzetről többször is írtunk, s a minap annak kapcsán felvilágosítással szolgált Marius Budai munkaügyi miniszter: azzal érvelt, hogy az általános konszolidált költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentés nem tükrözi a valós helyzetet, ugyanis a január végéig befolyt társadalombiztosítási hozzájárulások a múlt esztendő utolsó hónapjában realizált bérekre/jövedelmekre voltak megállapítva, s akkor azok kvantuma még kisebb volt, mint a januári, illetve az azt követő béremelések nyomán kialakult jövedelemszintek. Ezt el is hinnénk neki, ha februártól errefelé is nem generálódott újra és nagyobb arányban a szóban forgó deficit. Tehát valahol, valami hibádzik a kormányzati, a minisztériumi számításokban, számítgatásokban, akárcsak az előrejelzésekben is. Van, amikor erre kénytelen-kelletlen rádöbbent a kormányzat és rákényszerült bizonyos fél szájjal elismert korrekciókra. Ilyen kontextusban ugyancsak és újólag megemlíthetjük a sziklaszilárdnak nyilvánított közszférai bérezési kerettörvényt, a 2017/153-as törvényt. Ahhoz is gyakran hozzá kellett nyúlnia a kormánynak, valamint egyes minisztériumoknak. Így például a sok vitát és ellenzést kiváltó (utólag imitt-amott átszabott) 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet alaposan belegázolt ebbe a törvénybe is. Az már csak hab a tortán, hogy a június 21-én megjelent 2019/43-as sürgősségi kormányrendelettel ismét hozzányúltak a 2018/114-eshez is, módosítva és kiegészítve annak egyes előírásait. Így például azon építkezési szektorbeli tevékenységek (szegmensek) köre hárommal kitágult, amelyekben a minimálbér kvantuma nem lehet kisebb, mint 3000 lej. Igaz, ez az előírás csak augusztus 20-tól válik hatályossá. Tehát valamikor, valakik a szóban forgó besorolás tekintetében is elszámították magukat. Számítási hiba következhetett be a „regadó” visszatérítése megkövetelte pénzösszegek tekintetében is. Annak idején alulméretezték annak volumenét, aminek okán elhúzódott és továbbra is elhúzódik a visszatérítés. Az újabb számítások nyomán a kormány május 2-i ülésén elfogadták a 2017/298-as kormányhatározatot, s annak révén 700 millió lejt utaltak ki a környezetvédelmi alap bevételeinek kiegészítésére, ilyenképpen pedig a szóban forgó illeték visszatérítésre. Június 12-én elfogadtak egy újabb kormányhatározatot, a 2019/404-est, amely értelmében a környezetvédelmi alapot ismét kisegítették az állami költségvetésből újabb 650 millió lejjel. Ám láss csodát: a múlt csütörtöki kormányülésen egy újabb kormányhatározatot fogadtak el, a június 21-én megjelent 2019/415-öst, amely értelmében jóváhagyták a környezetvédelmi alap és a környezetvédelmi alap adminisztrációjának kiigazított bevételi és kiadási költségvetését. Annak értelmében az alap bevételeit pótlólagosan megemelték 650 millió lejjel. Nesze neked, számítás, számítgatás…
Hecser Zoltán