Várhatóan szeptemberben vág­ják le az első állatot Csík­cso­mortánban, a térség első községi vágópontjában, de már folyamatban van a háztáji gazdaságok sertésállományának bővítése, és folyamatos az érdeklődés is a megvalósítás, a fejlesztések és a működtetés iránt. Ha az épület rendelkezésre áll, akkor csak néhány gazda összefogására és átgondolt jövőképre van szükség az indításhoz. [caption id="attachment_75091" align="aligncenter" width="1200"] Szeptemberben indul a csíkcsomortáni községi vágópont. Számítanak a helyi állományra fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Hajdúnánási minta alapján forrott ki a községi vágópont elképzelése, és két hete – Magyarország agrárminiszterének jelenlétében – már az avatás is megtörtént Csíkcsomortánban. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság elnökének tavaly év elején hatályba lépett elnöki rendelete értelmében, uniós irányelv szellemében Románia is „felzárkózott” azon tagállamok sorába, amelyek lehetővé teszik kisebb kapacitású vágóhidak létesítését. A csomortániak Petres Kálmán kezdeményezésére tavaly ősszel látogattak a magyarországi Hajdúnánásra, az ott látottakon felbuzdulva pedig belevágtak a községi vágópont létrehozásába. Állományt bővít, közvetít – A vágópont tulajdonképpen „csak” közvetít a gazdák és az értékesítés között. Az egésznek a lényege az alája épülő állattenyésztés, a háztáji gazdaságok bővítése. Itt, Csomortánban a sertésállománynak van nagy hagyománya, ezért főként erre alapozunk – mondta Petres Kálmán. Húsz gazda összefogásával 150 báznai sertést igényeltek az országos programból, és mialatt azokra várnak, addig további két mangalica kocát vásároltak – egyiknek a nyolc malaca közül öt gőlyét nemsokára már fedeztetni lehet, a másik koca pedig nemsokára malacozik –, ezeket jelenleg négy gazda tartja. Petres Kálmán szerint elérhető, hogy jövőre mintegy 300 egyeddel bővüljön a csomortáni sertésállomány, és ez képezhetné az alapját a vágópont állandó működéséhez. Egyik gazda saját ingatlanját ajánlotta fel, több más pedig pénzzel járult hozzá az épület átalakításához, felszereléséhez. Petres Kálmán vaskos dossziét mutatott: az összes háztartást végigjárták beleegyező nyilatkozatokért, és azt tapasztalták, hogy az is örömmel fogadja az elképzelést, aki egyelőre még nem támogatja anyagiakkal vagy munkával. A kezdeményező a közösségi gazdálkodásra való nyitottságot a vágópontnál is fontosabbnak tartja. Anyagilag kis, közösségileg nagy megvalósítás Mint megtudtuk: a 75 négyzetméteres épület rendeltetésének megváltoztatása mintegy 12-15 ezer eurós beruházás, emellett maga az engedélyeztetési procedúra mindössze közel 700 lejes – hatósági engedélyeztetést fedező – illetékbe, valamint 2500 lejes nagyságrendű élelmiszer-biztonsági (HACCP) tanulmány elkészítésébe került. A községi vágópont havonta legfeljebb 200 sertés, birka és kecske, illetve legfeljebb 40 szarvasmarha vágására jogosult, és csakis tőkehúst „termelhet”. Kifejlettebb szarvasmarha vágására egyelőre nem alkalmas az épület, de nemsokára bővíteni fogják, éppen ennek érdekében. A gazdáktól méltányos áron vásárolják meg az élő állatot, és mivel a működtetők maguk is gazdák, a méltányos árat tisztességesen tudják felszámolni. Fejlesztenek A tőkehús viszont nehezebben értékesíthető, ezért a közeljövőben mészárszékkel bővítik az épületet. Ezáltal már könnyebben értékesíthető, kész hústermékeket állítanának elő. Eddig csakis önerőből fektettek be a beruházásba, és a továbbiakban sem zárkóznak el ettől, de a fejlesztéshez szívesen várnak további támogatásokat is. Nagy István magyar agrárminiszter és több hazai politikus is részt vett az avatáson, és mivel mindegyikük óriási fantáziát lát a községi vágópontban, Petres Kálmán joggal reméli, hogy kapnak támogatást. Maga a vágópont ugyanis a későbbiekben minden bizonnyal nemcsak a falut szolgálja ki – hiszen a legközelebbi vágóhidak a háromszéki Lemhényben, illetve a marosszéki Kibéden vannak. Így a gazdáknak a kényszervágásokat is ott kell elvégeztetniük. – Amíg a mészárszéket nem tudjuk beüzemelni, addig feltehetően csak kényszer- és bérvágásokat vállal a vágópontunk. De mivel az innen származó hús az országon belül bárhol értékesíthető, egy-egy gazda ellenőrzött, hivatalos körülmények között is vágattathatja itt az állatát, ha például valamelyik étterem tőle vásárolna húst – közölte a kezdeményező, megjegyezve, hogy szeptembertől tervezik az intenzív beüzemeltetést. Kovács Hont Imre