Egy minap készült felmérés szerint országunkban 12 nemzetközi üzletlánc létesített az elmúlt esztendők során leányvállalatokat, illetve nagyáruházakat (hipermarketet, szupermarketet stb.). Elsőként a Metro 1996 októberében, azt követően érkeztek a többiek: évről évre terjeszkedve ma már behálózták az egész országot, illetve az összes megyét.   Jelenleg a 12 üzletláncnak országos viszonylatban összesen 1600 különböző típusú áruháza van. Azok száma, nagyságrendje az adott megye, az adott település potenciális vásárlószámának, illetve vásárlóerejének is a függvénye – derül ki a már említett felmérésből. Ha az üzletláncok virtuális térképét „rávetítjük” az ország gazdasági térképére, a fentebbi állítás megerősítést nyer. Három – plusz egy A már említett 12 áruházláncból háromnak van az ország minden egyes megyéjében legalább egy áruháza. Ezek a következők: Penny Market, Profi és Lidl. A felmérést végző szakértők szerint ez a három üzletlánc az, amely az általuk alkalmazott árak tekintetében a legvonzóbbnak, a legkedvezőbbnek bizonyulhat az alacsonyabb vagy viszonylag alacsonyabb jövedelmű vásárlói kategóriák számára. Ilyenképpen pedig nem véletlen az iramosabb és az erőteljesebb terjeszkedésük sem. Ennek a három üzletláncnak a „tarkójába lehel” a szektor éllovasa, a Kaufland üzletlánc, amelynek egyetlen megyében, Ilfov megyében nincs üzletháza. Az már szinte magától értetődő, hogy a nagy gazdasági potenciállal rendelkező megyékben, illetve a nagy lakosságszámú municípiumokban van jelentős áruházlánc-jelenlét: Konstanca megye az egyedüli, ahol mind a 12 áruházláncnak üzlete van, azt követi a főváros és Prahova megye 11-11 áruházlánccal. Öt olyan megye van, közöttük Bihar, Brassó és Kolozs, ahol 10 áruházlánc logójával találkozunk. Az üzletek száma tekintetében, ahogy az normális, Bukarest a listavezető, amelyben 481 áruház működik a már említett 1600-ból, azt követi Brassó megye 72 egységgel, majd Konstanca 67-tel, Ilfov 66-tal és Kolozs 60-nal. Kevesebben Hargita és Kovászna megyében Táblázatot is készítettek a felmérést végző szakemberek, s abban az szerepel, hogy melyik megyében melyek azok az üzletláncok, amelyek jelen vannak, és hány nagyáruház működik az egyik vagy másik megyében. A listavezetőkre vonatkozóan már ismertettünk néhány számadatot. Evezzünk hazai vizekre. Képtelenség lenne elvárni azt, hogy Hargita vagy Kovászna megyében 8 vagy 9 üzletlánc legyen jelen, mint ahogy számolni kell azzal is, hogy életképesnek bizonyult a helyi üzletlánc, a Merkúr is. Ám a felmérést készítő szakemberek szerint nem véletlen, hogy Hargita és Kovászna megyében négy áruházlánc működik, míg a többi megye mindegyikében annál több. Krassó-Szörény vagy Beszterce-Naszód megyében például hat. Visszatérve a szakelemzők véleményére: szerintük Har­gita és Kovászna megye gazdasági potenciáljával, az itteni átlagbérek szintjével is kapcsolatba hozható a dolgok ilyen alakulása, mint ahogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a lakosságszámot sem, de ezzel együtt és ezen túl a Profi, a Lidl és a Penny Market „szemléletesebb” jelenléte kapcsolatba hozható a vásárlói potenciállal is. Amúgy az áruházak száma tekintetében már jobb a helyzet Hargita megyében (akárcsak Kovászna megyében): a már említett három üzletláncnak, plusz a Kauflandnak összesen 12 áruháza van. E tekintetben megyénk jobban áll, mint Szi- lágy vagy Tulcea megye, ahol 9-9 üzletház működik, vagy Vaslui, ahol 11, valamint Călăraşi, ahol 7. De ugyanakkor a nagyjából azonos „súlykategóriába” tartozó Beszterce-Naszód és Krassó-Szörény megyében 20-20. És amikor ilyen jellegű felmérés, illetve értékelés készül, nem árt egy pillantást vetni a szomszédos megyékre sem (ez esetben például Brassó vagy Maros megyére), mert Hargita megye egyes mikrorégiói esetében az ott található nagyáruházaknak is meglehet a vonzóereje, mint ahogy a csíkszeredai Dedeman nagyáruház is számos vásárlót vonz Kovászna megyéből. Hecser Zoltán