borús égbolt
Úton-útfélen korrumpál(ód)unk
Hosszú évek teltek el azóta, hogy utoljára Kolozsvárra utaztam vonattal. Megboldogult egyetemista koromban néhány hetente vagy havonta és természetesen az ünnepek alkalmával tömegesen álltunk sorba a peronon Csíkszeredában vagy Kolozsváron, attól függően, hogy hazajöttünk vagy arra mentünk. Menet nem szerettük a gyergyóiakat, mert ők utánunk szálltak fel a vonatra, miattuk pedig még zsúfoltabbak lettek a fülkék és folyosók. Jövet viszont azért szerettük őket, mert korábban leszálltak, és végre fellélegezhetett a Korona, később pedig a Hargita is.
Az egyetemista utazás legemlékezetesebb velejárója a blattolás vagy bliccelés, kinek hogy tetszik. Évről évre nőttek a kalauz zsebébe csúsztatandó tarifák. Az a hír járta az egyik kalauzról, hogy az egyetemistákból úgy meggazdagodott, hogy házat épített magának. Lehetséges, hogy pletyka volt ez, de amekkora összegeket begyűjtöttek egy-egy vakáció előtti és utáni első éjszaka, nem csodálkoznék, ha tényleg összegyűlt volna ennyi pénze.
A napokban megint vonattal utaztam Kolozsvárra. Még nem kezdődött el az egyetem, de már most nagyon sok egyetemista ült a vonaton, alig kaptam helyet. (Nem működött megfelelően a vasúttársaság informatikai rendszere, ezért helyjegyet nem tudtam váltani, csak menetjegyem volt.) És megint azzal az érdekes gesztussal találkoztam a kalauz részéről, amit másodéves egyetemistaként kaptam, amikor eldöntöttem, hogy inkább fizetek 10 lejjel többet, de veszek jegyek. Azt hittem, mára már lejártak azok az idők, hiszen az egyetemisták sok utazási kedvezményben részesülnek. Pedig amikor most odanyújtottam a jegyem neki, ugyanazzal a kelletlen, érezhetően elégedetlen hangulatban lyukasztotta meg azt, feltehetően jobban örült volna, ha neki adom a pénzt.
Panaszkodunk, hogy milyen korruptak a politikusok, hogy aki gazdag, az csak lopásból szerezhette a vagyonát. Nem tetszik nekünk, hogy lassúak, régiek és piszkosak a vonatok, pedig ez nagyban köszönhető nekünk is. Miért kell a délutáni „kurszán” vagy a buszon még mindig a két lejeket a kalauzzsebbe dugdosni? Nem vesszük észre, hogy mi kicsiben ugyanazt csináljuk, mint a gazdagok, hatalmasok nagyban? Így tesszük tönkre vállvetve a kalauzokkal azt, aminek értünk kellene lennie.
Márk Boglárka
