erős felhőzet
szórványos felhőzet
Üldözési mánia
Azt mondják, vannak dolgok, amivel nem szabad viccelni, és vannak dolgok, amit nem szabad félvállról venni! A két elvnek hasonló a kiindulópontja, de mégis lényeges különbségek vannak. Mondok egy-egy példát: a csíksomlyói búcsúval nem szabad viccelni – ez kőbe, magyar szívbe meg még sok minden másba bele van vésve. És félreértés ne essék, ezzel a kijelentéssel nem csinálok viccet a búcsúból, épp ellenkezőleg, a jelentőségét hangsúlyozom.
A másik példa: a könnyen megelőzhető, de súlyosan fertőző betegség elleni védekezést – mint amilyen a kanyaró is – nem szabad félvállról venni. Ezt az elvet jó esetben csak az orvosi „fisánkba” vésték bele, vagy újabban az egészségbiztosítási kártyáinkba, de sajnos ez alól újabban sokan kivételek. Mert nemcsak a szívbe, hanem az észbe is érdemes néhány dolgot bevésni, például azt, hogy az oltás hasznos, az oltás jó. Ezért van orvostudomány, ezért vannak tudományos kutatások, ezért nő az átlagéletkor, ezért vagyunk egészségesebbek. Egyszer egy orvos interjúalanyom azt mondta, hogy három olyan szakma van, amit elhivatottság nélkül nem lehet csinálni: az orvosoké, a papoké és a tanároké. És mennyire igaza van!
Ezért nem tudom megérteni azokat az embereket, akik az oltások beadását javasoló orvosokat elmarasztalják, sőt valamiféle összeesküvés-elméletet látnak ebben. Az elmúlt napok legnagyobb port kavaró híre az volt, hogy a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője a búcsútól való távolmaradásra inti azokat, akik nem kapták meg a kanyaró–rózsahimlő–mumpsz elleni védőoltást. A figyelmeztetés oka, hogy a csíksomlyói romatelepen kanyarós góc alakult ki. A gyermekeket már beoltották, de a betegség még aktív a gócban.
A hír mellett természetesen nem mehettek el szótlanul az olvasók, kommentelők. Ilyeneket írtak a különböző internetes felületeken: „A képemről lesül a bőr, hogy egyesek még a búcsút is arra használják, hogy idegen országban, nem az itteni körülményeket alapul véve kitenyésztett oltást akarják eladni.” Az ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokkal az a baj, hogy ugyanúgy alkalmasak véleményformálásra, mintha azt egy szakember mondaná. Pedig a kanyaróról érdemes tudni, hogy nincs országspecifikus verziója, a kanyaró Norvégiában, Nigériában és Romániában is kanyaró. „Ez megint csak hisztikeltés, nehogy idén is olyan sokan legyünk, mint az előző években! Vaklárma az egész” – írja valaki más. A következő hozzászóló már Soros Györgyöt kiált, természetesen.
Az viszont teljesen elfogadhatatlan számomra, ha valakit – legyen az orvos, pap vagy tanár –, aki a legjobb tudása és belátása szerint végzi a munkáját – jelen esetben a tiszti főorvos – és óvatosságra int, akkor máris belemagyarázzák azt, hogy „meg akarja fúrni” az idei búcsút. Higgyék el nekem, egy Hargita megyei egészségügyi intézmény vezetőjének nem áll szándékában, hogy egy évszázados hagyományokra építkező magyar zarándoklatot beszűntessen. Egy ilyen intézmény vezetője felelősségének teljes tudatában végzi a munkáját, és igenis kötelessége figyelmeztetni az embereket az egészségükre kockázatot jelentő veszélyekre, főleg akkor, amikor ilyen nagy tömeg gyűl össze egy helyen. Az összeesküvéselmélet-gyártókat felelősségem teljes tudatában megnyugtatom – még akkor is, ha a kommentelő ezután lebértollnokoz engem –, hogy nincs hátsó szándék. Saját fülemmel hallottam egy alkalommal, amikor a megyei kórházba bejelentkező román rezidensek figyelmét arra hívta fel, hogyha Csíkszeredában akarnak dolgozni, akkor meg kell tanulniuk magyarul, mert az orvos kötelessége, hogy a lehető legjobb tudása szerint, a beteg „anyanyelvén gyógyítsa” őt.
Márk Boglárka
.jpg)
