Gyakran hallani arról, hogy az irigylésre méltó gazdasági növekedés velejárója az export gyarapodása is. Így például a jegybank illetékesei a nyár elején azt jósolták, hogy a nettó export a GDP gyarapodásához hozzá fog járulni. Hozzá is járult, sajnos mínuszban (–1,5%-kal)… Nagy jelentősége van az export iramos növekedésének, de az nem sokat ér, ha még iramosabban gyarapodik az import. Márpedig Románia esetében ez rendszerint így volt. Igaz, voltak olyan esztendők is, amikor már-már kedvezően alakult a külkereskedelem, azaz majdhogynem egyensúlyba került az export és az import, de rendszerint a mérleg az import „javára” dőlt el. Még inkább így volt ez az idei esztendő első tíz hónapja során: az Országos Statisztikai Intézet minapi jelentése szerint a külkereskedelmi mérleghiány elérte a 11,8 milliárd eurót, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 15,6%-os növekedést jelent (abszolút számban kifejezve 1,6 milliárd eurós pluszról van szó). Ez 2009-től errefelé a legmagasabb 10 hónapra számított mérleghiány. Másképpen fogalmazva, azt is mondhatjuk, hogy egy nemkívánatos rekord született. Amúgy a mérleghiány dinamikája az elmúlt 11 esztendő során igen „mozgalmasnak” bizonyult: a 2008-as esztendei rekordot követően az fokozatosan csökkent, el egészen 2013-ig (amikor is annak 10 havi mérleghiánya 4,8 milliárd lej volt), majd azt követően évről évre fokozatosan növekedett, s amint már arra utaltunk, az idei esztendő első tíz hónapja során rekord született. Abszolút számokban kifejezve: az első 10 hónap során exportra került javak értéke együttesen 57,2 milliárd eurót tett ki, ezzel szemben a behozott áruké meghaladta a 69 milliárd eurót. Ugyanakkor az előbbi 9,2%-kal bővült, az utóbbi pedig 10,3%-kal, mármint 2017 azonos időszakához viszonyítva. Október hónap folyamán az export a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 10%-kal növekedett, az import pedig 16,1%-kal. Ezek szerint október hónap folyamán a mérleghiány erőteljesen fokozódott. Ranglista A külkereskedelmi tevékenység struktúráját szemrevételezve az derül ki, hogy mind az export, mind pedig az import tekintetében a legnagyobb részarányt a járművek és a szállítóipari felszerelések képezték: az összexport értékének azok 47,4%-át tették ki, az összimportnak pedig 38%-át. Következésképpen a szóban forgó szegmens esetében kedvezően alakult a mérleg. Van azonban egy igen érdekes jelenség: míg az unión belüli kapcsolatokban a szóban forgó termékféleségek exportja 13,1%-kal növekedett és ugyanezen relációban az import 11,9%-kal, a teljes volumen tekintetében „fordult a kocka”, a kivitel 11,4%-kal bővült, míg a behozatal annál nagyobbal, nevezetesen 12,4%-kal. Ez azt is jelenti, hogy az unión kívüli országokból jelentősebb volumenű járműipari terméket importálunk, mint amennyit azokba kiszállítunk. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az élelmiszer- és az élőállat-külkereskedelem továbbra is igen kedvezőtlenül alakult: míg az export értéke 3551,3 millió euró volt, a behozatalé 4972,1 millió euró. Ugyanakkor a hazai kivitelben a szóban forgó szegmens 6,2%-kal részesült, míg az importban 7,2%-kal. Igencsak kedvezőtlenül alakult a mérleg az ásványi üzemanyagok, kenőanyagok és az azokból derivált anyagok tekintetében is: a 2389,7 milliárd eurós exporthoz 5171,7 millió eurós import „társult”. Végezetül a maga nemében két érdekes számadat: az Európai Unión belüli árucsere értéke a teljes romániai exportnak 76,7%-át tette ki, a teljes importnak pedig a 74,7%-át. Hecser Zoltán