Hétfői lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a közszférai bérrendszer, s mindenekelőtt a tanügyi és az egészségügyi szektor bérezési rendszerét újólag kiigazították az augusztus 31-én elfogadott, s még aznap meg is jelent 2016/43-as sürgősségi kormányrendelet révén. Emlékeztetnénk: ez azért vált szükségessé, mert a megelőző hasonló jellegű 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet számos előírása tekintetében tiltakozások, kifogások fogalmazódtak meg, s az érdekképviseletek erőteljesen követelték azok korrigálását. Most minden jel arra mutat, hogy nem megelégedést, hanem újabb elégedetlenséget váltott ki ez a múlt hét végén hatályba lépett újabb módosító és kiegészítő kormányrendelet is. Szinte azonos időben adtak hangot elégedetlenségüknek az egészségügyi és a tanügyi szakszervezetek képviselői. Egyrészt annak okán, hogy a mostani sürgősségi kormányrendelet révén sem sikerül majd rendezni egyes elégedetlenséget kiváltó ügyeket, másrészt pedig azért, mert a tanügyi szektort érintő, a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő előírások gyakorlatba ültetésére vonatkozó 2016/582-es kormányhatározat esetenként akár bércsökkentést is jelenthet egyes személyzeti kategóriák esetében. (Ezzel a kormányhatározattal hagyták jóvá a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletnek a tanügyi szektorra vonatkozó előírásai alkalmazásának a módszertani normáit.) A Sanitas Szakszervezeti Föderáció vezetői szerint a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet távolról sem felel rá az általuk megfogalmazott elvárásokra, követelésekre. Hiányzott a jóhiszeműség A Sanitas illetékesei azt hangoztatják, hogy augusztus 8–14. között többször is tárgyaltak, egyeztettek a munkaügyi és az egészségügyi miniszterrel, a megbeszélések sokszor ellentmondásosnak bizonyultak, ennek ellenére ígéretet kaptak az általuk felemlegetett problémák megoldására. A sürgősségi kormányrendelet megjelenését követően megrökönyödéssel észlelték, hogy a miniszterek, a kormány részéről hiányzott a jóindulat és a tisztesség, nem tartva be azt, amit előzetesen megígértek. Ennek okán pedig kilátásba helyezték az általános sztrájkot. Hétfőn a Sanitas végrehajtó bizottságának rendkívüli ülésére került sor, amelyek újólag megfogalmazták követeléseiket, s ugyanaznap találkoztak Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterrel is. A találkozót követően a Sanitas elnöke, Leonard Bărăscu többek között azt nyilatkozta, hogy nem kaptak érdembeni választ az általuk felsorolt problémákra, többek között arra, hogy egyes személyzeti kategóriák miért nem kerültek be a 2016/20-as, illetve a 2016/43-as sürgősségi kormányrendeletek hatósugarába. Az elégedetlenségük kapcsán az egészségügyi miniszter állítólag elismerte annak jogosultságát, de azt hangoztatta, hogy a költségvetési megszorítások okán nem minden kérés rendezhető. Ezek szerint a tárgyalásokat nem sikerült finalizálni, s a Sanitas Szakszervezeti Föderáció országos tanácsa a szeptember 15-i ülésén dönt arról, hogy megszervezik-e vagy sem az általános sztrájkot. Ez annak is függvénye, hogy a szóban forgó időpontig milyen válasz érkezik hozzájuk a szaktárca, illetve a kormány részéről. Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket ő nem képes megérteni, s ebben az összefüggésben utalt arra, hogy az orvosi ügyeletek ellentételezése jelenleg egy teljesen más szinten történik. „Ez nem az én ígéretem, nem a munkaügyi miniszter vagy a kormányfő ígérete, hanem azt egy jogszabály szavatolja, amelyet a múlt héten fogadott el a kormány” – így a tárcavezető. Hozzáfűzte azt is, hogy az eddigiekhez képest az ügyeletekért járó javadalmazás 60–90 százalékkal növekedett meg. Arról viszont nem beszélt, hogy mi is történt a szakszervezeti vezetőkkel folytatott tárgyalása során… Lehetnek vesztesek is A Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Föderáció elnöke, Marius Nistor már a múlt szombaton elégedetlenségének adott hangot, annak okán, hogy a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet előírásaival kapcsolatosan megjelent 2016/582-es kormányhatározat gyakorlatba ültetése nyomán legalább 2000, tanügyben foglalkoztatott alkalmazott bére csökkenhet. Ez havi viszonylatban 200 lejtől 800 lejig terjedő összeget jelenthet. Az ő értesüléseik szerint az igazságügyi minisztérium részéről tévedés történt akkor, amikor módosítottak a szóban forgó kormányhatározat tervezetének a szövegén. Leegyszerűsítve a dolgokat, arról van szó, hogy egyes elemi iskolák esetében a vezető tisztségeket ezentúl nem „javadalmazzák”. Abban a kormányhatározatban van egy olyan előírás is, miszerint a 2016 júliusi bérszintekhez képest amennyiben az újraszámítás nyomán csökkenne a bérszint, akkor ez előbbi megmarad amennyiben az adott személy ugyanazon feltétele közt fejti ki tevékenységét. Nos, ezzel az ugyanazon feltételek közt szintagmával van a gond, mert azokban az iskolákban, ahol az osztályszám kevesebb, mint 30, a szóban forgó kormányhatározat értelmében csökkent a könyvelők és a titkárok bére, lévén, hogy eddig ők részesültek vezetői pótlékban is. Ez esetenként vonatkoztatható az iskolaigazgatókra is. Marius Nistor szerint a dolgok ilyenszerű alakulásáról tájékoztatták Mircea Dumitru tanügyminisztert is, aki állítólag megígérte, hogy a munkaügyi és a közpénzügyi miniszterrel fog egyeztetni annak érdekében, hogy megtaláljanak egy tisztességes megoldást, s ugyanakkor azt is elismerte, hogy egy szerencsésnek nem nevezhető helyzet következett be. A bírák is... Az augusztus 31-i kormányülést követően megtartott sajtótájékoztatón Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszter a 2016/20-as, illetve az azt módosító és kiegészítő 2016/43-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán igen árnyaltan fogalmazva utalt arra is, hogy egyes érdekképviseletek „rosszindulatúan” értelmezték az előbbinek egyes előírásait. Tulajdonképpen a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) egy állítólagos nyilatkozatára célzott, amelyben többek között az állt, hogy a bírák bérszintjeit is emelni kellene a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet értelmében. A miniszter célzását magukra vették, s a CSM közleményében többek között azt hangoztatta, hogy „az ilyen jellegű nyilatkozatok nemkívánatos vitát szülhetnek a bírák és a többi államhatalmi szervek között. Hecser Zoltán