Hazai viszonylatban a szociális gondozásra vonatkozóan létezik egy törvény, az utólag módosított és kiegészített 2011/292-es. Ugyanakkor ilyen vonatkozású előírásokat a gyermekek jogainak védelmére és érvényesítésére vonatkozó, utólag módosított és kiegészített 2004/272-es törvény is tartalmaz. A szóban forgó törvények vonatkozó előírásai képezik a jogalapját azon kormányhatározatoknak, amelyek révén jóváhagyták, illetve jóváhagyják a szociális gondozási közszolgálatok szervezési és működési keretszabályzatát, illetve a szociális ellátási és gyermekvédelmi vezérigazgatóságok megszervezésének és működésének keretszabályzatát. A fentebb említett két keretszabályozás tekintetében jelenleg az utólag módosított és kiegészített 2003/90-es, illetve a 2004/1434-es kormányhatározat van érvényben. De akár a múlt időt is használhatnánk, mert a november 23-án megjelent 2017/797-es kormányhatározat értelmében mindkettő érvényét vesztette. Amúgy a szóban forgó kormányhatározat révén hagyták jóvá a szociális gondozási közszolgálatok szervezésének és működésének keretszabályzatát és a személyzeti orientatív struktúrát. Ezek szerint ezentúl egyetlen kormányhatározat révén szabályozták a szóban forgó gondozási szektor szolgálatait, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy intézményrendszerét. Átolvasva a kormányhatározat szövegét, valamint annak szerves részét képező három mellékletét, egy kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy a szociális gondozás terén újdonságokra, illetve változásokra lehet számítani. Nem egyik napról a másikra, mert a most megjelent jogszabály egyik-másik előírásának gyakorlatba ültetésére a későbbiek során kerül sor, s azokra vonatkozóan határidőket is megszabtak. Három keretszabályzat Ha az eddig hatályos kormányhatározatban az szerepelt, hogy „szociális gondozási közszolgálat”, a mostaniban úgymond kibővült ez a fogalom, lévén, hogy az egyes számot többes számmal helyettesítették: „szociális gondozási közszolgálatok”. És hogy ez mennyire így van, az kiderül a kormányhatározat mellékletei­ből is. Szám szerint három ilyen van: az 1-es számú mellékletben a megyei tanácsoknak alárendelt szociális gondozási és gyermekvédelmi vezérigazgatóságok megszervezésének és működésének a keretszabályzata van feltüntetve, a 2-es számú mellékletben a municípiumi és a városi helyi tanácsok alárendeltségében lévő szociális gondozási igazgatóságok megszervezési és működési keretszabályzata, a 3-as számú mellékletben pedig a községek szintjén megszervezett szociális gondozási részlegek megszervezési és működési keretszabályzata. A megyei, illetve a helyi tanácsoknak e három keretszabályzat alapján kell kidolgozniuk, illetve jóváhagyniuk a saját szervezési és működési szabályzatukat, valamint a személyzeti struktúrát. A tanács általi megszavazást meg kell előznie a munkaügyi minisztériumtól beszerzett konzultatív jellegű véleményezésnek, a személyzet tekintetében pedig tiszteletben kell tartani a keretszabályzatban feltüntetett kritériumokat. Amúgy a municípiumok, a városok és a községek szintjén megszervezett saját szociális gondozási közszolgálatok esetében a személyzeti stuktúrákban legalább három főt kell foglalkoztatni. Továbbá ez a személyzeti keret bővítendő a szociális gondozásban részesülő különböző ellátásra szoruló személyek számának függvényében, úgy, ahogy arról tételesen rendelkezik a kormányhatározat. Gyakorlatba ültetés fokozatosan Már utaltunk arra, hogy a kormányhatározat gyakorlatba ültetésére fokozatosan kerül sor, és abban határidők is szerepelnek. A 6-os szakasz értelmében a kormányhatározat hatályba lépésétől számított 120 napon belül, azaz 2018. március 26-ig a helyi és a megyei tanácsok kötelesek elfogadni a saját szociális gondozási közszolgálataik megszervezési és működési szabályzatát. A szóban forgó szabályzatok elfogadásától számított 60 napon belül, azaz legkésőbb május 25-ig sor kerül a személyzeti állomány besorolására. Továbbá a munkaügyi minisztériumnak február 26-ig együtt az érintett/érdekelt központi szakhatóságokkal ki kell dolgoznia a szociális szolgáltatásokra vonatkozó éves akciótervének keretmodelljét. Nem nevezhető örvendetes­nek és szerencsésnek, hogy év közben finalizálódik a most megjelent kormányhatározat gyakorlatba ültetése. Mert például olyan körülmények között, amikor az akcióterv keretmodelljének jóváhagyására csak február vége felé kerül sor, akkor mi fog történni a szociális ellátási akciók terén az esztendő első két-három hónapjában. Úgyszintén gondot, illetve problémát jelenthet az is, hogy a kormányhatározat által elrendelteknek költségvetési-pénzügyi vonzataik is vannak, olyanok, amelyeket nemigen lehet az év elején belefoglalni a helyi tanácsok által megszavazandó 2018-as esztendei költségvetésekbe. Közvetlenül nem idetartozik, de mégis utalni kell arra, hogy az idei esztendőben is valóságos megpróbáltatást jelentett az ország majd mindenik megyéjében a szociális gondozási és gyermekvédelmi vezérigazgatóságok finanszírozása terén kiütközött súlyos gondok. Hecser Zoltán